Átadás előtt a Markó Irodák 9 — Transzformátorházból igényes belvárosi art deco irodaház

A belváros egyik legkülönlegesebb „A” kategóriás irodaházát adják át idén a Markó utca 9.-ben, amely eredetileg transzformátorházként funkcionált, de mára új identitást kapott. A műemléki védettséget élvező art deco épület vonzerejét nyüzsgő belvárosi lokációja, historikus karaktere és sajátos belsőépítészeti megoldásai adják. A Markó Irodák 9 (MI9) bérlőinek inspiratív környezetet biztosítanak a galériák, a trendi „látszó gépészet” és a természetes megvilágítás. Az 5 emeletes és két szinten galériás, 2 630 m² egyedi és változatos irodaterületet elsősorban kreatív műhelyek, start-up-ok és modern szemléletű cégek igényeire szabják.

Közel tíz éve (a válság óta) elenyésző az üres belvárosi telkek száma, ezért az egyik jellemző tendencia az ingatlanberuházók körében, hogy régebbi épületeket újítanak fel vagy alakítanak át a XXI. század irodaigényeire. Így történt ez a kiemelkedő építészeti értékkel bíró, az amerikai iparépületeket idéző Markó utca 9.-ben is.

Az 1930-ban épült, eredetileg Lipótváros elektromos alállomásaként funkcionáló, art deco épület ma országos szintű műemléki védelem alatt áll. A három éve indult Markó Irodák 9 projekt célja volt, hogy a transzformátorház megtartsa impozáns formáját és stílusát, a belső terek pedig modern megjelenést és új funkciókat kapjanak. A merev irodai skatulyák helyett – a sajátos térkapcsolatok kihasználásával – a teljes épületben inspiratív környezetet alakítottak ki. A terek sokfélesége, a megvilágíthatóság, a galériák, a zöld teraszok és télikertek is mind hangsúlyozzák a tér játékosságát.

„Az épület legfőbb értékei: a tömege, a homlokzatai és ezek aránya. Ezért a helyreállítás legfontosabb szempontja – a bérlők igényeinek kiszolgálása mellett, és tiszteletben tartva a tervező gondolatait – az épület eredeti karakterének megőrzése volt. A műemlék-minősítéssel együtt járó és egyéb technikai kompromisszumokat az építész az adottságok ötletes kihasználására cserélte” – összegezte Kőszeghy Erzsébet, ingatlangazdálkodási vezető, a fejlesztő társaság képviselője.

A minőségi „A” kategóriás irodaház a belváros közepén (az V. kerület szívében), jól megközelíthető és attraktív, magas presztízsű – államigazgatási, köz- és kereskedelmi intézmények által „lakott” – területen áll. Az épületben korábban bankfiók is működött, ezért itt vehető igénybe Budapest egyik korszerű, önálló bejáraton keresztül megközelíthető magánszéf bérlési lehetősége is (2 páncélterem, 900 széffel). A leendő bérlők a kiváló színvonalú épületgépészeti rendszerek előnyeit élvezhetik, hiszen például az energiatakarékos megoldásokat a hőszivattyús, magas fokú hővisszanyeréssel működő épületgépészet biztosítja. A MI9 különleges adottsága, hogy az épület körbejárható, így minden oldalán külső térre nyíló, nagy üvegfelületű – főként belső kertre néző – ablakokkal rendelkezik, amelyek több szinten átnyúlva biztosítják a beáradó fényt. Mindez a tetszetős, kazettás jellegnél fogva modern, mégis klasszikus látványt nyújt. Az udvaron kiépítettek egy elektromos gyorstöltő állomást és a bejáratok egyikét akadálymentesítették.

A Markó Irodák 9 trendi belsőépítészeti ötletei miatt ideális modern szemléletű (pl. kreatív műhelyek, tanácsadó vagy hightech) cégek és start-up-ok számára, de kiválóan alkalmas nemzetközi társaságok központjának, hazai vállalkozások székhelyének is.

MI9 – Az art deco épület története

Az alkotó – a funkcionalista elvű építész

A Markó utca 9. alatti lipótvárosi elektromos alállomás Györgyi Dénes és Román Ernő „építészpáros” nevéhez fűződik, de a ház terveit a szakirodalom Györgyi Dénesnek (1886-1961) tulajdonítja. Györgyi Dénes fontosabb tervezett és megvalósult épületei között van a Debreceni Városháza, a Nagyerdei Gyógyfürdő és a méltán híres Déri Múzeum, több budapesti lakóház az Ostrom és a Nyáry Pál utcában, a Rákóczi úton és a Szent János téren. Egykori alkotótársa, Kós Károly így vélekedett róla: „a két világháború közötti sötét és szomorú magyar világ egyik legkiválóbb magyar építőművésze”. Kubinszky Mihály szerint „nála a sima, modern épület is formai probléma: nem a belsőnek puritán kivetülése, hanem arányaival önállóan élő mű”.

Az épület örökségi értékei, jelentősége

Az épületet 1978-ban műemlék jellegűvé nyilvánították, 1995-ben műemlékké minősítették, jelenleg pedig országos védettségű műemlék és Budapest műemléki jelentőségű területének része. Eredetileg Lipótvárosi elektromos alállomás céljára épült 1929-30 között (Budapest Székesfőváros Elektromos Művei 30 kV alállomásaként); aránylag sértetlenül átvészelte a II. világháborút és az 1956-os forradalmat. Eredeti funkcióját 1990-ig látta el, majd a 1992-es átépítéstől – kiváló telekadottságai miatt – az Általános Értékforgalmi Bank használta bankfiókként. Ekkor bővítették az emeletek számát és alakították ki a komoly széfrendszert. A legutóbbi átalakítás 1997-ben zajlott, amikor üvegezett lépcsőházat és tetősík-ablakokat kapott az art deco stílusú épület. Az ingatlant 2014. novemberében vette meg a Bonemo Kft. és indította útjára a Markó Irodák 9 projektet.

A Markó utcai transzformátorház jelentősége a korabeli társai között nem volt elsődleges, de építész-tervezője mégis olyan alkotást hozott létre, ami kiemeli a korabeli, hasonló funkciójú épületek közül. Klinkertégla homlokzatát modern szellemben vertikális háromszögletű falpillérek tagolják, megadva ezáltal a front ritmusát. Ez az architektúra, hangsúlyos sarokmegoldása és ipari jellegű sávablakai a korszak észak-német téglaépítészetével, de az amerikai iparépületekkel is hasonlóságot mutat. A funkcionális elvek kiváló reprezentánsa ez a kissé archaikus, de stílusában modern épület – amely a szakirodalom szerint „a logikus városépítő gondolkodás eredménye”.

Az épület rekonstrukciója, modernizálása

Dombi Miklós és Pintér Tamás építész tervezők (Dpi design Kft., www.dpi.hu) a mai kor elvárásainak megfelelő modern irodaépület létrehozásához mai eszközökkel, a térstruktúra optimalizálásával, gazdaságos megújuló épületgépészeti rendszerekkel dolgoztak. A tervezés során az eredeti épület szellemiségének visszaállítását tűzték ki fő célként, ezért az évek során hozzáépített zavaró építészeti elemektől megtisztították azt. A legfelső szinten felülvilágítóba forduló körbefutó üvegezésekkel és belső patiókkal exkluzív irodatereket hoztak létre, az északi és déli tető felületeken üveg korlátokkal határolt tetőteraszokat terveztek. A közbenső szinteken törekedtek a nagy belmagasságú iroda területek kialakítására, a födémek eredeti gerendás jellegének megmutatására. A látszó gépészeti elemek alkalmazásával felidézték az épület korabeli indusztriális eredetét. A földszinti előcsarnok belsőépítészeti tervezésénél finoman vegyítették az art deco és a modern építészet elemeit, anyaghasználatát. A tervezés és a kivitelezés a műemlékvédelmi hatóság munkatársainak szakértő együttműködésével zajlott.