Az apokaliptikus rettegés ellen szólalt fel Koppenhágában a Szentszék képviselője
4 perc olvasásEl kell oszlatni a félelmet, az apokaliptikus rettegést, a túlzott ellenőrzést és az emberiség iránti ellenséges érzelmeket – hangsúlyozta Celestino Migliore érsek, a Szentszék állandó ENSZ-megfigyelője a koppenhágai ENSZ-klímakonferencián mondott beszédében.
El kell oszlatni a félelmet, az apokaliptikus rettegést, a túlzott ellenőrzést és az emberiség iránti ellenséges érzelmeket – hangsúlyozta Celestino Migliore érsek, a Szentszék állandó ENSZ-megfigyelője a koppenhágai ENSZ-klímakonferencián mondott beszédében.
Újra és mélyebben el kell gondolkodni a gazdaság és céljai jelentésén. Szükség van a fejlődés alaposabb és nagyobb távlatú modelljének megteremtésére, valamint korrekciót kell végezni a rosszul működő területeken és a torzulások esetén – mutatott rá Celestino Migliore érsek Koppenhágában.
A koppenhágai ENSZ-csúcstalálkozón a vatikáni küldöttség vezetője december 17-i felszólalásában így folytatta: a Föld megfelelő ökológiai egészsége igényli ezeket a lépéseket. Sürgős választ kell adni az ember kulturális és erkölcsi válságára, amelynek jelei már régóta világosak a világ minden részén.
Realizmussal, bizalommal és reménnyel kell felvállalni az új felelősségeket, amelyekre egy mély kulturális megújulást és az alapvető értékek új felfedezését igénylő világ hív bennünket egy jobb jövő érdekében. A társadalom minden szeletének részt kell vennie felelős módon abban, hogy megfelelő választ találjunk az éghajlatváltozás kézzelfogható valóságára.
A civil társadalom és a helyi hatóságok nem vártak arra, hogy a koppenhágai találkozón politikai és jogi szempontból kötelező eredmények szülessenek. Az egyének, csoportok, helyi hatóságok és közösségek már elindítottak komoly kezdeményezéseket, hogy megformálják a klímaváltozásra adandó válasz két sarokkövét: az alkalmazkodást és a mérsékletességet.
A technikai megoldások szükségesek, azonban nem elegendőek – hangsúlyozta a szentszéki képviselő. A legbölcsebb és leghatékonyabb programok az informálásra, a nevelésre és a felelősségtudat kialakítására összpontosítanak. Ez a fejlődés és a teremtett világ környezeti szempontból szilárd mintájának meghonosítása által valósul meg. Az új viselkedési formákban rejlik a lehetőség a szükséges nemzedékeken belüli, illetve nemzedékek közötti szolidaritás megteremtéséhez. Továbbá arra, hogy eloszlassák a félelmet, az apokaliptikus rettegést, a túlzott ellenőrzést és az emberiség iránti ellenséges érzelmeket, amelyek megsokszorozódnak a média összefoglalókban és más jelentésekben.
Óvnunk kell a teremtett világot, amelyet ajándékként kaptunk, de mindenekelőtt meg kell előzni, hogy az emberiség elpusztítsa önmagát – figyelmeztetett Celestino Migliore érsek felszólalásában a koppenhágai ENSZ-csúcson. A természet pusztulása közvetlen összefüggésben van a kultúrával, amely alakítja az emberi együttélést. Amikor a humán ökológiát tiszteletben tartják a társadalomban, a környezeti ökológia előnyére is válik. Ahogy az emberiség kezeli a környezetet, hatással van arra is, ahogyan önmagát kezeli.
Beszéde végén a vatikáni delegáció vezetője idézett XVI. Benedek 2010-es Béke világnapi üzenetéből, amelyben a pápa felteszi a kérdést: hogy reménykedhetünk abban, hogy a jövőbeli nemzedékek tiszteletben tartják a természeti környezetet, amikor az oktatási rendszereink és a törvények nem segítik őket, hogy tiszteletben tartsák önmagukat? A környezet és a klímaváltozás maga után vonja a megosztott felelősséget az emberiség, különösen a szegények és a következő generációk iránt.
Elválaszthatatlan kötelék van a teremtett világ védelme, a nevelés, valamint a gazdaság és a fejlődés etikai megközelítése között. A Szentszék reméli, hogy figyelembe veszik ezt a kapcsolatot és ennek szellemében folytatódik a teljes együttműködés – zárta felszólalását a szentszéki képviselő a klímaváltozásról tartott koppenhágai ENSZ-csúcstalálkozón.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír