Bartók Béla XXV. Nemzetközi Kórusverseny

A kortárs kórusművészet képviselői számára kétévente teremt megnyilatkozási és találkozási lehetőséget a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny. Idén július 25-29. között folyik a küzdelem, 24 kórus közel ezer énekese verseng a Bartók Béla XXV. Nemzetközi Kórusverseny Nagydíjáért.

Debrecenben, a Fórum Bevásárlóközpontban tartott sajtótájékoztatón Somogyi Béla, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny elnöke, Debrecen alpolgármestere, Balogh József versenyigazgató, Dr. Váradi Judit művészeti tanácsadó, Cs. Tóth János ügyvezető, Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. és Bódor Edit rendezvényigazgató, Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. részvételével ismertették a verseny részleteit.

Három kontinens, 15 országából 24 kórus és közel ezer énekes lesz a garancia arra, hogy az idei év is felejthetetlen élményt nyújt, nemcsak a fellépőknek, hanem mindazoknak, akik részt vesznek a kóruszene legnagyobb hazai eseményén Debrecenben. Huszonötödik alkalommal teremt alkalmat Debrecen a kortárs kórusmuzsika művelőinek és szerető, értő közönségének találkozására. A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, azon nemes viadalok közé tartozik, melyet a minőség vetélkedésén túl felfokozott fesztiválhangulat is jellemez.

Már megszokottnak tekinthetjük azt is, hogy a kórusok versenyprogramjuk mellett hazájuk folklórhagyományait is megmutatják egymásnak és a közönségnek. A kultúrák itt nem keverednek, hanem hagyományosan egy sajátos ötvözet születik, kiegészítik egymást a különböző népek zenéi. Az egész napos küzdelmet esténként fesztivál jellegű folklór programok színesítik, a résztvevők saját nemzetük kincseiből merítenek. Az idei versenyre az Amerikai Egyesült Államokból, Belgiumból, Dániából, a Fülöp-szigetekről, Indonéziából, Kanadából, Lengyelországból, Lettországból, Magyarországról, Németországból, Norvégiából, Oroszországból, Spanyolországból és Ukrajnából érkeznek kórusok.

Gulyás György karnagy, főiskolai tanár alapította ezt a koncepciójában és színvonalában páratlan rendezvényt. Páratlan, mert programjában kizárólag 1945 után keletkezett énekkari művek – köztük magyar darabok – szerepelhetnek. Szerte a világban úgy tartják, hogy a debreceni a világ tíz legjobb kórusversenyének egyike. Az egykori versenyek legjobbjai közül mára sokan a nemzetközi zenei élet élvonalába jutottak, és pályájuk meghatározó állomásaként tekintenek Debrecenre.

Az amatőr és hivatásos énekkarok – gyermek-, ifjúsági-, egyneműkarok, kamarakórusok és vegyeskarok – részvételével zajló, elődöntőből és döntőből álló verseny kötelező és szabadon választott művekből összeállított programokból áll. Az együtteseknek mindkét fordulóban egy-egy kortárs magyar művet kell kötelezően előadniuk. Ezt egészíti ki szabadon választott műsoruk, melyben a nemzetközi kórusirodalom alkotásai szólalhatnak meg. Az egyes kategóriák győztesei végül megmérkőzhetnek a Kórusverseny nagydíjáért. A nagydíjas kórus meghívást kap a 2013. évi „Kórusmuzsika Európa Nagydíja" versenyre, az olaszországi Arezzoba.

Idén sem maradnak el a Debrecen város felkérésére komponált művek ősbemutatói. Ezúttal négy tehetséges fiatal magyar zeneszerzőtől szólal meg új alkotás, és felhangzik majd Kodály Zoltán egy méltatlanul elfelejtett, 1964-ben komponált zenekar-kíséretes kórusműve is.

Az elismert külföldi és magyar művészekből álló tíztagú zsűriben a magyar zenei élet képviselői közül Gyöngyösi Levente, ifj. Sapszon Ferenc, Somos Csaba és Török Ágnes foglal helyet. A szakmai zsűri külföldi tagjai: Harald Jers (Németország), Mykola Gobdych (Ukrajna), Philip Brunelle (Amerikai Egyesült Államok), Ursa Lah (Szlovénia), Peter Broadbent (Anglia) és Philippos Tsalahouris (Görögország).

A rendezvényt igényes, a szélesebb közönség számára is vonzó zenei programok kísérik. Érdekességnek és újításnak számít a kórusok szekeres felvonulása. Debrecen szabadtéri rendezvényeibe is bekapcsolódik a kórusverseny, így szabadtéri koncertekkel lepik meg a város lakóit.

A város fontos célkitűzése, hogy a kórusmuzsikát és az éneklést minél szélesebb kör számára tegye elérhetővé. Az eddigi „sajátos belső világot" teremtő rendezvényt nyitottabbá kívánják varázsolni. Meglepetésszerűen a város több bevásárlóközpontjában is felcsendül majd az ének. A közösségi terekbe való eljutás az éneklés örömét hirdeti, valamint azt, hogy a kórusmuzsika is a modern élet része. Lehet örömteli, változatos, szórakoztató, mint bármely más zenei műfaj. Petrovics Emil szavai is erre utalnak:

„Csak az értheti meg, fedezheti fel az énekkari muzsika legmélyebb titkait, varázslatos hatását, aki maga is énekelt másokkal együtt, egymást segítve, fújva szólamát, minden figyelmét összpontosítva arra, hogy a legszebbet hozza ki magából, teljes szívével ügyelvén arra, hogy egy közösség igazi gyönyörűséget szerezzen a hallgató közönségnek."

Folytatva a hagyományt a Musica Sacra program keretében az idei rendezvényen is lesznek templomi koncertek, valamint a környékbeli városokban is bemutatkozik néhány kórus.

Július 26-án az énekkarok látványos felvonulásával és nyitóhangversennyel kezdődik a kórusverseny. Örvendetes, hogy az idén négy magyar kórusért is drukkolhat majd a közönség, s ebből kettő debreceni együttes. A nyitó díszhangversenyen Beischer-Matyó Tamás, Horváth Márton Levente, Szabó Barna és Szalai Katalin a cappella műveinek ősbemutatója és Kodály Zoltán egy méltatlanul elfelejtett, 1964-ben komponált zenekar – kíséretes kórusműve csendül fel. A szerző a The Music Makers – An Ode című művét az oxfordi Merton Kollégium hétszáz éves jubileumára írta. Július 29-én a Díjkiosztó ünnepséggel egybekötött záróhangversenyen Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus és Georg Friedrich Händel: Halleluja műve zárja le a rangos versenyt.

A Versenyző énekkarok:

Gyermekkarok:

Lautitia Gyermekkar (HUN), Los Peques del León de Oro (ESP)

Ifjúsági kórusok:

Aurum (ESP), Kodály Zoltán Ifjúsági Vegyeskar (HUN), Puellae Orantes (POL),

Shallaway (CAN)

Egyneműkarok:

Cantabile (MOL), Miskolci Egyetem Bartók Béla ZI. Nőikara (HUN), Oriana Youth Female Choir (UKR), Paragita Student Choir (INA)

Kamarakórusok:

Ave Musica (UKR), Chamber Choir Hymnia (DEN), Kammerkoret GNEIS (NOR)

Óbudai Kamaraegyüttes (HUN), Singing Ambassadors (PHI), University of Delaware Chorale (USA), Youth Choir "Kamer…" (LAT)

Vegyeskarok:

Academic Choir of Kharkiv Philharmonic (UKR), Cantilene (BEL), Gracioso Sonora Choir (INA), KammerChor Saarbrücken (GER), Mlada (RUS), Paragita Student Choir (INA)

Prelude (HUN), Singing Ambassadors (PHI), University of Delaware Chorale (USA)

Youth Choir "Kamer…" (LAT)

Az évek során a közönség közkedvelt programjává vált a versenyző kórusok Baltazár téren rendezett, rendkívül látványos és szórakoztató folklórprogramja, ahol a résztvevők – rendszerint népviseletben – mutatják be hazájuk kultúrájának szokásait, dalait, táncait.

A Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyről korábban már hallottam információkat a Debreceni Virágkarnevál budapesti tájékoztatója kapcsán, ahol megjelent Heltay László karnagy. Ő rendelte annak idején Kodálytól a mostani versenyen bemutatásra kerülő, méltatlanul feledésbe merült The Music Makers – An Ode című művet. Heltay László karnagy abban az időben Oxfordban volt egyetemi tanár és az általa alapított Kodály módszer oktatást vezette. A művet azóta és jelenleg is gyakran játsszák Angliában. Mint karnagy, Új Zélandtól kezdve az Egyesült Államokon át Izraelig számtalan helyen dirigálta, mindenütt kedvelték és mindenhol nagy sikere volt. A kórustagok különösen szeretik énekelni, mert mint minden Kodály mű könnyen, gyönyörűen és hatásosan adható elő. 1964 óta őrzi a dedikált eredeti partitúrát.

Az alábbi ismertetés Heltay Lászlótól származik.

KODÁLY ZOLTÁN: THE MUSIC MAKERS
AVCTOR HOC OPVS COLLEGIO DE MERTON APVD OXONIENSES
SOLLEMNIA SAECVLARIA SEPTIMA CELEBRANTI
AD. MCMLXIV DEDICANDUM COMPOSVIT
OPVS PRIMO CANTATVM EST PRIDIE KAL. IVN. EIVSDEM ANNI
IN COLLEGII IPSIVS ECCLESIA
ACHORO SCHOLARIVM MERTONENSIVM CVI NOMEN KODALY INDITVM
MODERANTE LADISLAO HELTAY

A szerző ezt a művet az oxfordi Merton Kollégium

hétszáz éves jubileumára írta

és dedikálta 1964-ben.

A bemutatóra az év május 31.-én került sor

a Kollégium templomában.
A diákok Kodály Kórusa énekelt

vezényelt Heltay László.

Az oxfordi Merton Kollégium vegyeskara 1957 őszén alakult, a férfi hangok a kollégium, a női hangok az akkoriban csak néhány női kollégium diákjaiból kerültek ki.
A következő évben egy latinul írt levélben Kodály engedélyét kértük, hogy a kórust róla nevezhessük el és egyben felkértük elvállalná-e a tiszteletbeli elnökséget. Kodály a felkérést örömmel elfogadta, mivel ez, mint levelében írta: a többszólamú ének hazájából érkezett ("quod venit ex patria contus polyphonici"). Egyben azt is megígérte, hogy majd ír egy "opusculum'-ot (művecskét) a kórus számára. Később két a-cappella művét is elküldte, mindkettőt előadtuk.
1960-ban tiszteletbeli doktorátusának átvételekor a kórus a Cohors Generosa-val köszöntötte:
„doctorem celebrabis". Másnap a mester a kollégium vendége volt, a diákok ismét latinul üdvözölték. Pár nappal később a Budavári Te Deum-ot dirigálta a kollégium templomában, a Kodály Kórus és az egyetemi zenekar előadásában, a koncert Oxford történelmévé vált.
Amikor 1964-ben a kollégium 700 éves fennállásának ünnepségeit terveztük természetes volt, hogy Oxford legősibb kollégiuma, Merton, Kodályt kérje fel egy ünnepi kórusmű komponálására. A mű kéziratának érkezésekor egy érdekes levélváltásra került sor (lásd: Legány Dezső szerk:Kodály Zoltán levelei). A kórus egyik szopránja, Sylvia Holford készített egy remek zongorakivonatot, a kórus és zenekari szólamokat magam másoltam. A műsoron a Kodály művön kívül Handel, Bach (Yehudi Menuhin) és Mozart művei szerepeltek, a zenekar a Bath Festival Orchestra volt.
A műsort másnap megismételtük. A mester a bemutatón nem vehetett részt, a kritikákat természetesen elküldtük neki.
A kéziratot a kollégium őrzi, Kodály a jelentős tiszteletdíjat a kollégiumnak ajándékozta.

"The Music Makers"(szószerint a zene-csinálók, a versben a költők, a zenészek, a művészek) az Ír költő Arthur O'Shaughnessy (1844-1881)műve.
A költő népszerű volt a maga idejében, a vers első strófáját az angolok még a múlt század elején is gyakran idézték. Később azonban a kortárs angol költészet kiszorította a köztudatból és csaknem teljesen elfelejtették.
Nehéz választ találni arra, hogy miért választotta Kodály ezt a verset az évfordulóra. Talán a zene és a költő az emberiség történetében játszott szerepe ihlette meg a versben? Talán az idős Kodályra hatott a vers utolsó sora: "And the singer who sings no more" (És a dalnok ki többé nem dalol)‚ vagy a vers végén megismételt "And we are the dreamers of dreams." (Mi vagyunk az álmok álmodói)? Mindenesetre a szöveg és a zene tökéletesen egybefonódnak a műben, olyannyira, hogy a kritikák kihangsúlyozták mennyire "angolos"a mű. Ez azért is érdekes, mert Edward Elgar, az angolok imádott zeneszerzője is megzenésítette a verset vagy ötven évvel Kodály előtt, amiről a mesternek nem volt tudomása, és azt a strófát amelyet Elgar szóló hangra komponált, ő kihagyta a versből. Egy közös vonás, hogy mind Elgar mind Kodály megismétlik műveik végén a vers első két sorát:
"We are the music makers". . . stb.
Amikor a mű elkészülte után elküldtem Kodálynak az Elgar mű partitúráját, így válaszolt: „..ma érkezettsúlyos"küldeménye (Jó, Elgár ugyancsak megterhelte a verset)", nyilván arra utalva, hogy Elgar nagyzenekarra, kórusra és alt-szólóra írta a művét és hossza az övének négyszerese. Érdemes megemlíteni, hogy a vers eredeti cime "Ode", de Elgar Angliában gyakran játszott művét kizárólag „The Music Makers" néven ismerik.
Kodály kis mesterműve itthon alig ismert, talán egy jó fordítás segítene, de zenekar helyett a kiváló zongorakísérettel is előadható ez az egyik utolsó gyönyörű Kodály "opusculum".