Bejelentették és 2010 november 4-től nyilvános a Felsőoktatási törvény vitára bocsátott verziója

www.nefmi.gov.hu 2010. november 3-án délelőtt Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár sajtótájékoztatón ismertette az új felsőoktatási törvény koncepciójának főbb alapelemeit.

www.nefmi.gov.hu 2010. november 3-án délelőtt Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár sajtótájékoztatón ismertette az új felsőoktatási törvény koncepciójának főbb alapelemeit.

A magyar felsőoktatás rendszere jelentős torzulásokat szenvedett el az előző két kormányzati ciklus alatt. A korrekció nem tűrt halasztást. Az új felsőoktatási törvény koncepciójának tervezete elkészült, amelyet országos szakmai vitára bocsátunk, várva minden jobbító szándékú észrevételt.   Az új felsőoktatási törvény koncepciója a kormány Nemzeti együttműködési programjával összhangban van, egységes és értékelvű. Célja a magyar felsőoktatás magas színvonalának, a hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt versenyképes tudás megszerzésének biztosítása és az intézményrendszer gazdaságos működtetése. A megjelölt célok eléréséhez szükség van a felsőoktatási intézmények szervezetének, működésének, a felsőoktatás finanszírozásának, gazdálkodásának felülvizsgálatára, elengedhetetlen a képzési szerkezet, ezen belül a pedagógusképzés átalakítása.   A felsőoktatásnak – küldetésének megfelelően – olyan kiművelt, elkötelezett, felelős gondolkodású értelmiséget kell nevelnie, amely értelmiségi réteg tudásával a nemzet szellemi és gazdasági fejlődését segíti elő.   Az Oktatásért Felelős Államtitkárság a felsoroltakon túl fontosnak tartja, hogy egy-egy régió felsőoktatási intézményének megtartásával, megerősítésével növelje az adott vidék munkahelyteremtő és népességmegtartó erejét, biztosítsa gazdasági és kulturális fejlődését.   A törvény a középfokra épülő képzési formák működésének jogi kereteit határozza meg, különös tekintettel ezek kitüntetett szerepére közös örökségünk, a magyar és az egyetemes kultúra és tudomány értékeinek átadása és megújítása terén   A felsőoktatás küldetése és legfőbb feladata a nemzet szellemi és gazdasági fejlődésének megalapozása az alábbi feladatokon keresztül:

• olyan szakemberek képzése, akik saját munkájuk révén képesek a természetről és a társadalomról az elmúlt évtizedekben összegyűjtött tudásanyag és ismereteink gyarapítására, továbbadására, a fejlődés előmozdítására;
• felelős, környezettudatos értelmiség nevelése;
• a szellemi alkotómunkához szükséges készségek és ismeretek, képességek elsajátíttatása;
• gyakorlati tudással rendelkező, konkrét problémákat megoldani képes, naprakész, minőségi tudással rendelkező szakemberek képzése;
• a tudomány művelése;
• a kulturális, tudományos, sport és műszaki innováció szolgálata;
• felkészítés a hivatásra és a választott munkakörök betöltésére;
• az oktatás és kutatás szabadsága, a tanuláshoz való jog, mint alkotmányos alapelvek megvalósításához szükséges feltételek biztosítása.

Kitüntetett feladata a jövő nemzedék nevelésére-oktatására hivatott pedagógusok képzése.   Az új törvény szakít a jelenleg hatályos szabályozás piaci és értéksemleges szemléletével, megteremti a nemzeti fejlődés szolgálatába állított felsőoktatási rendszer és a felsőoktatási intézmények működésének alapvető szabályait.   Az új értékelvű szabályozás egyértelművé teszi: a közérdek elsőbbséget élvez az egyéni érdekekkel szemben. A törvény biztosítja az állam számára a szerepvállalásával arányos jogosítványokat. Egyensúlyt teremt a felsőoktatási intézmény autonómiája és a központi szabályozás között. Az intézményi autonómia – törvényi korlátok között – érvényesül az intézmény gazdálkodásában, de e szabadság nem terjed ki a minőségi követelmények meghatározására és ellenőrzésére.   Az új felsőoktatási törvény markánsan elkülöníti, de egyenértékűnek tekinti az elméleti és a gyakorlati szakemberképzés rendszerét. (Az utóbbi társadalmi, anyagi elismertségének növelésére törekszik.)   A pedagógusképzés átalakításával az oktatásirányítás jelentős lépést tesz a pálya presztízsének növelése érdekében.   A korábbi gyakorlattal ellentétben az új oktatásirányítás valós egyeztetésre törekszik. A kormány ígéretével, valamint a részvételi törvény tervezetével összhangban a kötelező szakmai egyeztetésen túl, a minisztérium honlapján egyfajta nemzeti konzultáció indul el. A vitairatként szolgáló koncepció a jobbító javaslatokat befogadja, az egyeztetés lezárását követően készül el az Országgyűlés elé kerülő törvénytervezet.   A felsőoktatási értékrendet tükröző alapelvek mellett az alábbi konkrét változások szándékát fogalmazza meg a koncepció.   A törvény műfaji változása: a részletekbe menően szabályozó, esetenként túlszabályozó törvény és rendeletek helyett az alapkérdések keretjellegű szabályozása a törvényben és a végrehajtást segítő (kormány és miniszteri) rendeletek (20-25 jogszabály)   Hallgatókat érintő változások: felvételi rendszerben emeltszintű érettségi és gyakorlati, alkalmassági vizsgák tanulmányi, kollégiumi, szociális témakörökben erős hallgatói jogosultságok a szenátusban 15 százalékos képviselet nulladik évfolyami felkészítés lehetősége   Képzési rendszerben: alapvető változás a tanárképzésben 5+1-es méretű osztatlan, kétszakos képzés, mesterszintű kimenettel (M.Ed.); egy éves iskolai gyakorlat módszertani felkészítés erősítése, azonos arányú szaktárgyi és tanári felkészítés alapképzésben elméleti és gyakorlati jellegű képzések megkülönböztetése rugalmasság, átjárhatóság a többciklusú képzésben az osztatlan képzések lehetőségének bővítése a doktori képzés pre és posztdoktori ösztöndíjai tehetséggondozás egységes rendszere, a menttor programtól a szakkollégiumokig   Minőség növelése: egyetemi tanárok esetében szabályozott habilitációs eljárás a kiválóságot jelző kutató intézményi, kari, intézeti címek és ezzel együtt járó kiemelt támogatás az oktatói előmenetelben a minősített gyakorlat elismerése   Finanszírozás, gazdálkodás: a jelenlegi képzési: tudományos és fenntartói normatívák 50-25-25 százalékos megosztása helyett fenntartói: képzési és tudományos 70-15-15 százalékos megosztás a kiválóság elismerésének elkülönített forrása a hallgatói támogatás értékőrzése, diákhitel gazdasági tanácsok megszűnése és átalakulása, integrálódása a belső gazdaságirányításban a vagyongazdálkodás új rendje a fenntartó és a fejlesztési tárca között a támogatás biztonságával együtt az intézmény támogatott felvételi keretszámok stabilizálása a gazdálkodás felelőssége belső ellenőrzés, monitoring, kockázatelemzés, továbbá a költségvetési felügyelők rendszerével   Az intézményi szervezet kialakításában az autonómia biztosítása a kari alapstruktúra erősítésével.   Új tézisek a felsőoktatási törvény koncepciójában   A felsőoktatás közszolgálat, mely a képzettségi szintnek az állampolgárok széles körét érintő emelésével a jelen és a jövő nemzedékeinek az érdekeit szolgálja.   A felsőoktatás minden területén – oktatás, kutatás, intézményi irányítás -kiemelt szerepet kap a minőség. E cél érdekében meghatároztuk az oktatók besorolásának kritériumait. Az intézményektől független szervezet őrködik a minőségi követelmények betartása felett.   A felsőoktatási intézmények autonómiát élveznek az oktatás tartalmának és mikéntjének, kutatásaik tárgyának és módszerének megválasztásában, valamint vezetőik kiválasztásában. A pedagógusképzésnek viszont a központilag szabályozott közoktatási rendszer a „megrendelője", ezért a pedagógusképzésben erőteljesebben érvényesül az állam szabályozó szerepe.   A hatáskörök ott vannak, ahol a megoldandó problémák fellépnek.   Világosan elkülönülnek az egyetemek és a főiskolák feladatai. Az egyetem egyszerre oktatási intézmény és a nemzetközi versenyben helyt állni képes tudományos műhely. A főiskolák elsődleges feladata a felkészítés a gyakorlati munkára.   A felsőoktatásban egyszerre találjuk meg a Bolognai Charta ajánlásait követő kétszintű (osztott) és a korábbi, egyetemi egyszintű (osztatlan) képzést. A 2006-ban általános érvénnyel bevezetett többciklusú felsőoktatási rendszer felülvizsgálandó.   Szabályozott keretekben biztosított lesz a képzések közötti átjárhatóság.   A pedagógusképzés osztatlan formában történik, szabályozása tekintetében az állam szerepe meghatározó.   Az egyetemi és a főiskolai karok működése minőségi és mennyiségi feltételekhez kötött.   A hallgatók részvétele a felsőoktatási intézmények vezetésében kívánatos.   A felsőoktatásban is túlhangsúlyozott fővárosi részarányt az egyetemi és főiskolai felvételi rendszer rugalmassága ellensúlyozza.   Állami támogatásban részesülnek az állami és a Magyarországon államilag elismert egyházi felsőoktatási intézmények. Az alapítványi és magán felsőoktatási intézmények a kifutó évfolyamok kivételével csak állami megrendelés esetén részesülnek költségvetési támogatásban.   Az állami finanszírozást a kiszámíthatóság és az állandóság jellemzi. 70 százalékot tesz ki az alapműködés biztosításához szükséges feladatfinanszírozás, 30 százalék odaítélése normatív alapon történik.   A nemzetközi szinten is elismert, kimagasló kutatási tevékenységet végző egyetemek többlettámogatásban részesülnek.   Az új törvény az alapelveket rögzíti, a részleteket alacsonyabb szintű jogszabályok szabályozzák.   A Társadalmi egyeztetés tervezett menetrendje: