Belpolitikai megfontolások az uniós választáson

Az Ipsos tizenkét uniós tagállamban – köztük Magyarországon – végzett felmérése azt mutatja, hogy az emberek többsége belpolitikai szempontokat vesz figyelembe az EP-választáson: 42 százalék arra a pártra fog voksolni, amelyiktől a legtöbb pozitív változást remélheti országa számára. További 11 százaléknyian olyan pártra szavaznak, amellyel leginkább kifejezik kritikájukat a hazájukban zajló folyamatokkal, kormányzati teljesítménnyel kapcsolatban. Az uniós polgárok mindössze 13 százaléka figyel a pártok európai programjára.

Az Ipsos tizenkét uniós tagállamban – köztük Magyarországon – végzett felmérése azt mutatja, hogy az emberek többsége belpolitikai szempontokat vesz figyelembe az EP-választáson: 42 százalék arra a pártra fog voksolni, amelyiktől a legtöbb pozitív változást remélheti országa számára. További 11 százaléknyian olyan pártra szavaznak, amellyel leginkább kifejezik kritikájukat a hazájukban zajló folyamatokkal, kormányzati teljesítménnyel kapcsolatban. Az uniós polgárok mindössze 13 százaléka figyel a pártok európai programjára.

A magyarok EP-választáson leadandó voksait minden más ország polgárainál erősebben határozza meg a belpolitikai történésekhez való viszony: 55 százalékuk oda szavaz, amely párttól az ország fellendülését várhatja, 15 százalékot pedig az aktuális hatalom elutasítása befolyásol. Hazánk lakosságának mindössze 5 százaléka utalt arra, hogy a pártok Európai Unióhoz való viszonya alapján mérlegeli majd május 25-i voksát. A felmérésből az is kiderül, hogy az európai polgárok – a magyarok is – Németország gazdasági erejét, befolyását tartják a legnagyobbnak – ezek a legfontosabb megállapításai az Ipsos csoport nemzetközi kutatásának, amelynek során tizenkét országban 9300 főt kérdeztek meg, online módszerrel.

Az EP-választást alapvetően belpolitikai szavazásnak tekintik az érintett nemzetek választói: 42 százalék országa felemelkedését ígérő pártra, 11 százalék a jelenleg irányító párttal való elégedetlenségét kifejezve voksol. A magyarok mellett (akiknél 55 illetve 15 százalék szavaz ily módon) a britek körében gyakoriak a belső viszonyokra alapozó megfontolások: 49 százalék pozitív üzenetekre fókuszál, 11 százalékuk voksa a hatalommal szembeni protestálást jelent. A választópolgároknak 13 százaléka veszi sorra a szavazás előtt, hogy milyen a pártok uniós politikája. Leginkább a németek és a svédek döntenek majd az EU-ra figyelve (22 és 20 százalék), de a hollandok, franciák és a belgák körében is az átlagot meghaladó az arányuk (15-16%). Legkevésbé a magyarok, a horvátok (5-5%) és a csehek (6%) számára döntő szempont az, hogy a pártoknak milyen a viszonya az Európai Unióhoz. A kutatásban részt vevő országok polgárainak 35 százaléka semmilyen módon nem foglalkozik az EP-választással, a csehek kifejezetten érdektelenek (52 százalékuk nem gondolkodik a voksán), de a horvátok is eléggé tartózkodók (42%). A magyar választóknak csak 26 százaléka nem válaszolt arra, hogy milyen szempontok alapján dönthet május 25-én.

A kutatás érdekes részét képezte annak feltárása, hogy az uniós polgárok szerint melyek a legnagyobb befolyással, gazdasági potenciállal rendelkező országok s melyekkel érdemes szorosabb kapcsolatot építeni. Az EU-ban élők többsége, 66 százaléka szerint a legnagyobb érdekérvényesítési potenciálja Németországnak van. Ebben a vonatkozásban második helyen az Egyesült Királyság található, de említési arányuk csupán 7%. A magyarok többsége – 53 százaléka – is úgy gondolja, hogy Németország a legbefolyásosabb uniós állam, de az átlagosnál nagyobb arányban – 14 százaléknyian – említették Nagy-Britanniát, míg a harmadik helyre Franciaországot tették – 5 százalékkal. Az uniós polgárok által felállított gazdasági erősorrend élén is Németország található (60%-os említéssel), valamiféle alternatívát csak Nagy-Britannia és Svédország jelent (7 illetve 4%-kal). A magyarok is ezeket az országokat említették gazdasági szempontból legerősebbként – 49, 11 és 5%-os arányban.

Az adatok alapján úgy tűnik, hogy az országok közötti szoros viszonyt nagymértékben a feltételezett gazdasági potenciál és befolyás határozza meg. Nem meglepő, hogy legtöbben – 25 százaléknyian – Németországgal szeretnének erősebb köteléket. A szövetségesi rangsor második helyén Franciaország szerepel, 9 százalékkal; a harmadikon az Egyesült Királyság, 4 százalékkal. Az európai népek történelmi tapasztalatokon nyugvó óvatosságára utal, hogy 36 százaléknyian egyetlen országot sem neveztek meg, amellyel érdemes lenne szorosabb szövetséget kötni. A magyar lakosság is leginkább a németekkel való viszonyt erősítené – 25 százalékuk. Honfitársaink együttműködési ranglistájának második helyezettje Lengyelország (15 százalékkal), a harmadik Ausztria (8 százalékkal). A magyarok tekintélyes hányada, négytizede nem fűzné szorosabbra a viszonyt egyetlen uniós országgal sem.