Call girl

Köztudott, hogy világhírű hazánkfia, Puskás Tivadar találta fel a kézi kapcsolású telefonközpontot. 1881. május 1-jén helyezték az elsőt üzembe Budapesten. Kezelője egy call girl, vagyis telefonos kisasszony, csinos, fiatal lány volt, perfekt német, esetleg francia vagy angol nyelvtudással. A lányka az úgynevezett hüvelyfal előtt ült napi nyolc órán át váltott műszakban. Sok ezer állomást kezelt, az előfizetők  készülékének életét, működését szavatolta.

Köztudott, hogy világhírű hazánkfia, Puskás Tivadar találta fel a kézi kapcsolású telefonközpontot. 1881. május 1-jén helyezték az elsőt üzembe Budapesten. Kezelője egy call girl, vagyis telefonos kisasszony, csinos, fiatal lány volt, perfekt német, esetleg francia vagy angol nyelvtudással. A lányka az úgynevezett hüvelyfal előtt ült napi nyolc órán át váltott műszakban. Sok ezer állomást kezelt, az előfizetők  készülékének életét, működését szavatolta.

  Ha valaki a lakásán felemelte a telefonkagylót, akkor sárga lámpa gyulladt ki a központban és a telefonos kisasszony a hangtölcsérbe szólt: Halló, itt a Teréz-központ! Milyen számot kapcsoljak? Ha nem szólt azonnal, akkor az ügyfél gorombáskodni kezdett: Süket maga? Alszik? Regényt olvas? Kapcsolja azonnal a számot! Ne a körmét lakkozza! Pedig dehogyis lakkozta a körmét, óránként akár ötszáz kapcsolást is végzett. Hiba nélkül.

  Ma már másként telefonálunk, mint a múlt század harmincas éveiben. Hol van az már, hogy várjuk a búgó hangot. Felemeljük a kagylót, a hangfrekvenciásan kódolt  hívószám a szolgáltató centerbe fut, innen a feladó állomásra, majd az Eutelsat Mix műholdak valamelyikére. Onnan a diszpécser központba, amely másodpercek alatt csengeti New Yorkot, Buenos Airest, Párizst. Nem beszélve a mobil telefonokról, okos telefonokról és hasonló szerkezetekről, amelyekhez még center sem kell.

  Annak idején a robotoló telefonos kisasszonyt a felső tízezer lenézte. Ma call girlnek hívjuk őket és egyik-másik a társadalom felsőbb régiójába tartozik. Már ami a jövedelmüket illeti.

Láng Róbert