Cigaretta és történelem

Benyitottam egy 18-karikás Nemzeti Dohányboltba és meglepődtem, milyen sok fajta cigarettát árulnak és milyen sokan kartonszámra viszik, A szörnyűséges figyelmeztetések ellenére. Eszembe jutott, hogy pár évtizeddel ezelőtt még 5, vagy 10 darab cigarettát is lehetett venni a trafikokban, csinos kis zacskóban adták. Hogy meglepődne a boltos, ha öt, vagy tíz cigarettát kérnék.

   De más is eszembe jutott. A cigaretta és a történelem. Az elnevezések néha hűen tükrözték a kort, amelyben árusították. Az 1867-es kiegyezést követően a magyar minisztériumok visszaállításával együtt a dohány egyedárusítás különvált az osztráktól és létrejött a Magyar Dohányjövedék. Dohányt csak azok termelhettek, akik a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint szerződést kötöttek erre. Dohányt lehetett termelni az Államkincstár  részére, exportra, vagy bizonyos mennyiséget saját használatra. A cigaretták olyan neveket viseltek, mint Árpád, Király, Hunnia, Délibáb, Szultán. (Ez utóbbi talán azért kapta a nevét, hogy soha többé ne legyen Török Hódoltság.)

   A két világháború közötti időszak cigarettái a konszolidációra hajaztak. Délibáb, Gerle, Daru, de volt Diadal, Vitéz, Levente is. Valamint Korona. Mert hazánk királyság maradt, még ha kormányzó uralkodott is.

   A második világháború után jött a népi demokrácia, a cigarettáknak is csatasorba kellett állniuk. Volt Munkás, Ifjúmunkás, Bányász, Sport (hát ezt ki találta ki?), Hazafias Népfront, 3 éves terv, 5 éves terv.

Engedje meg az Olvasó, hogy itt megszakítsam a gondolatmenetet. A két utóbbi cigarettáról jutott eszembe egy történet, amelyet Szlovák Lászlótól, a Fővárosi Operettszínház egykori igazgatójától hallottam. Bertolt Brecht Koldusoperája III. felvonásának egyik betétdalát a következő szöveggel éneklik: „Csak tervezz mindent meg, A terv az jó dolog! De tervezd gyorsan újra meg, Mert menni úgyse fog!” Az egyik előadáson részt vett egy Fontos Ember, aki felháborodva rontott be az igazgatóhoz. „Most, amikor munkásosztályunk harcol az Ötéves Terv sikeréért, ilyen szöveg felháborító, tűrhetetlen!” Aztán szomorúan vette tudomásul, hogy Brecht kommunista, békeharcos, Walter Ulbricht és Nyikita Szergejevics Hruscsov barátja. (Ja, az más – gondolhatta.)

   Azért közézet javító márkák is kellettek, Béke, Gitár, Toto, Lotto, Tulipán, Tihany, Délibáb. A legtöbbet csökkentett nikotin tartalommal is gyártották, olyan felirattal, hogy „Nikotex, nem veszélyes az egészségre.” Na, erre varrjon gombot, aki kitalálta a cigarettadobozok fenyegető szövegeit.

   Szóval benyitottam egy 18-karikás Nemzeti Dohányboltba és meglepődtem, milyen sok külföldi (nevű) cigarettát árulnak és milyen sokan kartonszámra viszik. A multik elfoglalták dohánygyárainkat? Pall Mall, Kent, Camel, Vogue, West, Marlboro, Davidoff, Dunhill, ilyen neveket viselnek cigarettáink. Magyar embernek külföldi nevű cigaretta? Rajtunk híznak a multik?

   Még a filteres cigarettát is úgy hívják, hogy multifilter.

Láng Róbert