Előre jelezzük: a cikk szerzője maga is DÁP-felhasználó, a digitalizáció elkötelezett támogatója. Éppen ezért nem „ellen”, hanem „miért” alapon vizsgáljuk a témát: miért bizalmatlanok sokan a DÁP-pal (Digitális Állampolgárság Program) szemben, és mennyire indokolt ez a bizalmatlanság?

A fejlődést gyakran épp azok kételyei fékezik, akikhez a fejlesztések szólnak. A „digitális országimázs” felépítése hosszú, kanyargós folyamat, amelyben a politikai közeg, a függőségtől való félelem és a személyes adatok kezelésével kapcsolatos városi legendák is torlaszokat emelnek. Így hiába a rendszer praktikus haszna, könnyen egymásra rakódnak a kételyek és a bizalmatlanság.

Cikkünk célja ezért a tisztább kép: kontrasztot mutatunk Magyarország és Dánia között. Dániában – ahol előrébb tart a digitalizáció és kevésbé nyomasztó a társadalmi közeg – szintén akadnak kérdések és kétségek, ami természetes. Ezeket a kérdéseket sorra vesszük, és közérthetően próbálunk választ adni rájuk: mi működik, mi nem, és mit lehetne itthon jobban csinálni.

 Digitális Állampolgárság Program (DÁP)

A magyar DÁP egy stratégiai ugrást jelent a modern, mobilközpontú e-kormányzati modell felé, amely összhangban van az olyan uniós szabványokkal, mint az eIDAS 2.0. A kezdeti bevezetés az alapvető funkciókra összpontosít, mint az e-azonosítás, a digitális dokumentumtárca és az egyszerű adminisztratív feladatok. A program sikere azon múlik, hogy képes-e gyorsan kiépíteni egy széles partneri ökoszisztémát, és ami a legfontosabb, hogy el tudja-e nyerni a közbizalmat az adatvédelemmel, az állami megfigyeléssel és a régi rendszerek gyors kivezetése által súlyosbított digitális kirekesztés lehetőségével kapcsolatos, már meglévő aggodalmak közepette.

Bár Magyarország sokat tanulhat Dánia technikai és szolgáltatásintegrációs megoldásaiból, a legfontosabb tanulság a nem technikai területen rejlik: a robusztus adatvédelmi biztosítékok kiépítésének, az inkluzivitás biztosításának és annak az intézményi bizalomnak a megteremtésének szükségessége, amely egy sikeres digitális állam valódi alapját képezi.

Dánia evolúciós útja: A digitalizáció hosszú távú játéka

Dánia digitális állammá válása nem egyetlen grandiózus projekt eredménye, hanem egy évtizedeken átívelő, megfontolt építkezésé. Az utazás olyan alapvető építőkövekkel kezdődött, mint a Központi Személyi Nyilvántartás (CPR) 1968-as létrehozása, amelyet kezdetben adóbeszedési célokra hoztak létre. A személyazonosság korai központosítása kritikus előfeltétele volt a későbbi fejlesztéseknek. A folyamat egyértelmű, ismétlődő fejlődést mutat: az első digitális aláírási kísérleti projekt 1999-ben indult, ezt követte a NemID 2010-ben, majd 12 év fejlesztéssel a MitID 2022-ben.

A jelenlegi, 2022–2026-os Nemzeti Digitalizációs Stratégia nem egy kiindulópont, hanem egy folyamat folytatása. Kilenc jövőképre épül, amelyek túlmutatnak az egyszerű hatékonyságnövelésen, és a digitális eszközöket szélesebb társadalmi célok elérésére kívánják felhasználni: a kiberbiztonság erősítésére, a jóléti szolgáltatások javítására, a zöld átmenet felgyorsítására és a digitális írástudás fejlesztésére.
Ez a megközelítés a digitalizáció érett értelmezését tükrözi, amely azt nem csupán adminisztratív fejlesztésnek, hanem a közpolitika alakításának eszközének tekinti. A stratégiát öt alapelv vezérli: az egyetemes haszon, a biztonság és etika, a köz- és magánszféra együttműködése, a közadatok közjóként való kezelése, valamint a globális digitális fejlődés alakítása. Ezek az elvek egy társadalmi szerződésen és bizalmon alapuló kormányzási filozófiát tárnak fel. A kormány jelentős forrásokat (2 milliárd dán korona 5 év alatt) különített el, és létrehozott egy Digitalizációs Tanácsot a köz- és magánszféra szakértőinek bevonásával a végrehajtás felügyeletére, biztosítva a folyamatos érdekelti párbeszédet.

Magyarország forradalmi ugrása:
Mobilközpontúság és életesemény-alapú megközelítés

Dánia evolúciós fejlődésével ellentétben a Digitális Állampolgárság Programot (DÁP) 2022-ben egy átfogó, felülről vezérelt programként fogadták el, amelynek célja az állampolgárok és az állam közötti interakciók gyors modernizálása.Alapvető ígérete az egyszerűsítés és a konszolidáció, a különböző portálokból és hivatalokból álló, széttagolt rendszerből egyetlen, mobilközpontú kapcsolattartási pont felé történő elmozdulás. A programot kulcsfontosságú jellemzői határozzák meg: egyszerűség (állami szervezetek összekötése), érthetőség (felhasználóbarát nyelvhasználat), életesemény-központúság (a bürokrácia átszervezése az állampolgári igények köré, mint például a lakásvásárlás vagy a gyermekvállalás), egységesség (következetes dizájn) és mobilra optimalizálás.

A DÁP stratégia kifejezetten igazodik az EU digitális menetrendjéhez, különösen az eIDAS 2.0 rendelethez. Ez közös technológiai és jogi keretet biztosít, lehetővé téve Magyarország számára, hogy nemzeti rendszerét a határokon átnyúló interoperabilitás biztosítása mellett építse ki. Ez egy stratégiai döntés, amely egy szélesebb európai szabvány kihasználására törekszik ahelyett, hogy egy tisztán nemzeti, elszigetelt rendszert hozna létre. A program egy szakaszos bevezetési ütemtervet követ: keretrendszer létrehozása 2023-ban, mobilalkalmazás bevezetése és e-azonosítás 2024-ben, az életesemény-alapú kategorizálás 2025-ben, és a kulcsfontosságú szolgáltatások teljes digitalizálása 2026-ra.

A két ország közötti stratégiai különbség a kiindulópontjukat és társadalmi-politikai kontextusukat tükrözi. Dánia stratégiája a digitális vezető szerep fenntartására és megerősítésére irányul, komplex társadalmi célokra összpontosítva. Magyarországé ezzel szemben a felzárkózás és átalakítás stratégiája, amely az e-kormányzati szolgáltatások alapvető használhatósági és széttagoltsági problémáinak orvoslására fókuszál. A dán stratégiai dokumentumok a „státusz fenntartásáról”, a „befolyás erősítéséről” és olyan társadalmi kihívások kezeléséről szólnak, mint az idősödő népesség és az éghajlatváltozás.

Ez egy vezető hatalom nyelvezete. Ezzel szemben a magyar DÁP dokumentumok a meglévő problémák megoldására koncentrálnak: „nem kell különböző hivatalokat és felületeket felkeresned”, „átalakítjuk az elektronikus ügyintézés logikáját”.7 Ez egy modernizáló erőfeszítés nyelvezete, amely egy szilárd alap kiépítését célozza. A dán megközelítés tehát egy érett, a digitális átalakulás utáni stratégia, míg a magyar megközelítés maga a digitális átalakulási stratégia.

Digitális identitás: A királyság kulcsa (MitID vs. DÁP eAzonosítás)

Dániában a MitID a digitális személyazonosítás harmadik generációja, amelyet a dán bankokkal kötött köz- és magánszféra közötti partnerség keretében fejlesztettek ki. Bár elsősorban mobilalkalmazás, alternatívákat is kínál azok számára, akik nem tudják azt használni (kódmegjelenítő, kódolvasó, chip), ami az inkluzivitás iránti elkötelezettséget mutatja.Támogatja az eIDAS mindhárom bizalmi szintjét (LoA) – alacsony, jelentős és magas –, lehetővé téve a szolgáltatók számára, hogy a biztonságot a tranzakció érzékenységéhez igazítsák.
Univerzálisan használják a közszolgáltatásokba, az online bankolásba és számos magánszolgáltatásba való bejelentkezéshez.

Magyarországon a DÁP eAzonosítás egy mobilalkalmazás-központú azonosítási rendszer. Lehetővé teszi a jelszó nélküli bejelentkezést az állami (és a jövőben a magán) weboldalakra QR-kód beolvasásával vagy egyetlen gombnyomással mobilon.A rendszer célja a korábbi módszerek, köztük az alap Ügyfélkapu kiváltása.A regisztrációhoz érvényes személyazonosító okmány szükséges, és elvégezhető online, szelfis azonosítással vagy személyesen egy kormányablakban.Biztonsága a telefon biometrikus adataira és egy PIN-kódra épül, erős hitelesítést célozva.

A központi átjáró: Egyablakos ügyintézés (Borger.dk & Virk.dk vs. DÁP mobilalkalmazás)

Dánia két különálló, de egymással összekapcsolt központi portált tart fenn. A Borger.dk (Polgári Portál), amelyet 2007-ben indítottak, egyetlen hozzáférési pontot biztosít a polgárok számára több mint 800 információs oldalhoz és több mint 2000 online önkiszolgáló szolgáltatáshoz a kormányzat minden szintjén.Angol nyelvű változata, a Lifeindenmark.dk, a nemzetközi polgárokat szolgálja ki.
A Virk.dk (Vállalkozói Portál) a vállalkozások digitális belépési pontja, amely hozzáférést biztosít minden szükséges regisztrációhoz (ÁFA, munkáltatói), cikkünkhez és útmutatáshoz egy dániai cég alapításához és működtetéséhez.

Ezzel szemben a magyar DÁP célja a szolgáltatások konszolidálása a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásba mint elsődleges felületbe.
Az alkalmazást a dap.gov.hu weboldal egészíti ki, amely életesemény-alapú útmutatókat (pl. lakásvásárlás lépései) és linkeket biztosít a releváns digitális szolgáltatásokhoz. A stratégia az, hogy az államot az állampolgár zsebébe helyezzék, ahelyett, hogy több weboldalra irányítanák őket.

Hivatalos kommunikáció:
A digitális postafiók (Digital Post vs. DÁP Tárhely/ePosta)

A dán Digital Post egy biztonságos digitális postafiók, amely kötelező minden 15 év feletti állampolgár és minden CVR-számmal rendelkező vállalkozás számára. Egy üzenet fogadása a Digital Postban ugyanazzal a jogi hatállyal bír, mint egy fizikai levél kézhezvétele.Az elfogadottság rendkívül magas (a lakosság 94%-a használja), ahogy az elégedettség is (a polgárok 83%-a).Kulcsfontosságú, hogy létezik egy egyértelmű és hozzáférhető mentességi eljárás azok számára, akik nem tudnak digitális szolgáltatásokat használni (pl. fogyatékosság, nyelvi nehézségek miatt), akik így fizikai postát kapnak.

Magyarországon ezzel szemben a meglévő hivatalos postafiók („Tárhely” vagy „Ügyfélkapu Tárhely”) integrálásra kerül a DÁP mobilalkalmazásba. Ez a hivatalos üzeneteket útközben is elérhetővé teszi. A jövőbeni DÁP „ePosta” szolgáltatás célja egy megbízható értesítési mód biztosítása, ahol a kézbesítés jogilag vélelmezett („kézbesítési vélelem”), tükrözve a dán Digital Post jogi státuszát.

Speciális közszolgáltatások (Egészségügy, Adózás)

Dánia Sundhed.dk (e-Egészségügyi Portál) egy egységes nemzeti portál, amelyet 2003-ban indítottak, és amely az egészségügyi szolgáltatás minden részét összefogja. A polgárok MitID-vel bejelentkezve megtekinthetik orvosi kartonjaikat, diagnózisaikat, megújíthatják receptjeiket, időpontot foglalhatnak háziorvosukhoz és szervdonorként regisztrálhatnak. Ezt a „Min Læge” (Az én orvosom) alkalmazás egészíti ki, amely közvetlen kommunikációt, időpontfoglalást és videokonzultációt tesz lehetővé a háziorvosokkal.42 Az adózási ügyeket a Skat.dk (E-tax) portálon, a TastSelv nevű önkiszolgáló rendszeren keresztül intézik, ahol a polgárok MitID-vel jelentkeznek be adóbevallásuk elkészítéséhez.

Magyarországon a DÁP nem a meglévő szakosodott rendszerek, mint az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) vagy a NAV online portáljának helyettesítésére szolgál. Ehelyett egységes és egyszerűsített hozzáférési és azonosítási rétegként funkcionál. A felhasználók a DÁP eAzonosítás segítségével jelentkeznek be ezekbe a különálló rendszerekbe, a DÁP „Adattárca” pedig lehetővé teszi számukra, hogy hozzájárulásukkal megtekintsék és megosszák adataikat ezekből a nyilvántartásokból.

A két modell közötti különbség jól látható: a dán modell egy érett „portálok ökoszisztémája”, ahol a speciális, funkciókban gazdag platformokat (Borger, Virk, Sundhed) egy univerzális azonosító (MitID) köti össze. A magyar DÁP modell ezzel szemben egy „aggregátor és hitelesítő”, amely egyetlen előtér (az alkalmazás) létrehozását célozza, ami leegyszerűsíti a hozzáférést a még mindig különálló háttérrendszerek gyűjteményéhez.

Ez eltérő felhasználói utakat és fejlesztési kihívásokat feltételez. Dánia az egyes szakosodott portálokon belüli funkcionalitás javítására összpontosít. Magyarország elsődleges kihívása több tucat régi háttérrendszer zökkenőmentes integrálása egyetlen, koherens mobil felhasználói élménybe.

Digitális kormányzás a gyakorlatban: Életesemények összehasonlító áttekintése

Néhány esettanulmány: Lakcímváltozás

Dániában a lakcímváltozás becikkünke egy nagymértékben automatizált és integrált folyamat a Borger.dk portálon keresztül. A felhasználó a MitID segítségével jelentkezik be, kitölt egy online űrlapot az új címmel és a költözés dátumával. A rendszer proaktívan felajánlja a háziorvos-váltás lehetőségét is, amely a költözéssel egyidejűleg ingyenes. Az űrlap elküldése után a rendszer automatikusan értesíti a releváns szerveket, például a PostNordot a postai átirányításról, frissíti az egészségbiztosítási kártya adatait (új fizikai kártyát küldenek vagy az applikáció frissül), és tájékoztatja az egyéb állami szerveket, mint például a diákhitel-központot (SU). A becikkünkt legkésőbb a költözést követő 5 napon belül kell megtenni.

Magyarországon a DÁP weboldala már most is nyújt életesemény-alapú útmutatót a költözéshez, de a teljes digitális folyamat még fejlesztés alatt áll. A cél az, hogy az összes kapcsolódó adminisztratív feladatot (lakcímváltozás, közművek értesítése stb.) egyetlen, irányított folyamatba csoportosítsák az alkalmazáson belül.

Egészségügyi interakció

Dániában a polgárok a „Min Læge” (Az én orvosom) alkalmazáson keresztül, MitID-vel bejelentkezve közvetlenül foglalhatnak időpontot háziorvosukhoz, megtekintve a szabad időpontokat. Ugyanezen a felületen vagy a Sundhed.dk portálon megújíthatják receptjeiket, és videokonzultációt is folytathatnak orvosukkal. A Sundhed.dk portálon a felhasználók hozzáférhetnek személyes betegaktájukhoz, ahol megtekinthetik a korábbi kórházi kezeléseket, diagnózisokat és laboreredményeket.

Vállalkozás indítása

Dániában egy vállalkozás indítása szinte teljesen digitalizált a Virk.dk portálon. A vállalkozó a portálon keresztül elindítja a „Start virksomhed” (Vállalkozás indítása) önkiszolgáló folyamatot. A cégadatok megadása után a rendszer azonnal kiállítja a Központi Vállalkozási Nyilvántartási (CVR) számot. Az információkat automatikusan továbbítják az adóhatósághoz (SKAT) ÁFA-regisztráció céljából. Ha a cégnek alkalmazottai vannak, a munkáltatói regisztrációt is a Virk.dk-n keresztül lehet elvégezni.

Állampolgár-hatóság interakció

Magyarországon a DÁP mobilalkalmazás már a kezdeti fázisban is jelentősen egyszerűsít egyes gyakori ügyeket. Egy erkölcsi bizonyítvány igényléséhez a felhasználónak csupán meg kell nyitnia az alkalmazást, a már előre kitöltött adatok megerősítése után egyetlen érintéssel elküldheti a kérelmet. A digitális okmányt gyakran egy napon belül kézbesítik a felhasználó Tárhelyére, és a szolgáltatás díjmentes.

Egy rendőri igazoltatás során a polgár az alkalmazásban egy dinamikus QR-kódot mutat fel, amelyet a rendőr a saját eszközével leolvasva ellenőrizheti a személyazonosságot és a jogosítvány érvényességét, így a fizikai okmányok magunknál tartása feleslegessé válik.

Igaz, ez még csak Magyarország területén igazolja a személyazonosságunkat!

Ezek az esettanulmányok rávilágítanak a két modell közötti alapvető különbségre. A dán példák a folyamatintegráció és a proaktivitás magas szintjét mutatják. A rendszer előre látja a felhasználó következő szükségleteit (pl. költözéskor új orvosra van szükség) és automatizálja a háttérben zajló értesítéseket. A magyar példák a tranzakciós egyszerűsítésre összpontosítanak – az egyes feladatok (egy dokumentum beszerzése, egy igazolvány felmutatása) drámaian gyorsabbá és egyszerűbbé tételére. Dánia már a teljes „életesemény-utak” optimalizálásának szakaszában van a mély, ügynökségek közötti adatmegosztás révén.

Magyarország jelenleg az állammal való egyedi „érintkezési pontok” optimalizálásának szakaszában tart. A DÁP kimondott célja, hogy „életesemény-központúvá” váljon, pontosan az az ambíció, hogy az utóbbiból az előbbi felé mozduljon el.

A digitális állam építése

Dánia érett köz- és magánszféra közötti partnerségi modellje

A dán állam és az ország pénzügyi intézményei közötti partnerség alapvető fontosságú volt, különösen a nemzeti eID rendszerek, a NemID-től a MitID-ig történő fejlesztésében. Ez a modell kihasználja a bankok meglévő biztonsági infrastruktúráját és ügyfélkörét, felgyorsítva az elfogadást és építve a bizalmat. A MitID nem csak kormányzati szolgáltatásokhoz használható; ez a standard bejelentkezési mód az online bankoláshoz, biztosításhoz és számos más magán digitális szolgáltatáshoz is, ami zökkenőmentes digitális identitást teremt a polgárok számára életük minden területén. Az olyan platformok fejlesztése, mint a Sundhed.dk, magán informatikai cégek, például a Netcompany bevonásával történt, ami egy állami tulajdonú, de a magánszektor által kivitelezett modellt mutat.

Magyarország szakaszos csatlakozási stratégiája

A DÁP partnerek kezdeti listáját elsöprő többségben a közszféra szereplői dominálják: az összes minisztérium, központi kormányzati ügynökség (NAV, MÁK, NEAK), kormányhivatalok és kiválasztott önkormányzatok. Ez a stratégia első fázisát tükrözi: az állam belső összekapcsolását. A piaci szereplők közül elsőként a kulcsfontosságú szektorok csatlakoztak. A pénzügyi szolgáltatók – nagybankok (OTP, MBH, Gránit) és biztosítótársaságok (Generali, NN, Union) – az első magánpartnerek között vannak, ami a dán modellt tükrözi, felismerve, hogy a pénzügyi szektor a digitális identitás elterjedésének kulcsfontosságú motorja. A közmű- és telekommunikációs cégek (MVM, E.ON, Magyar Telekom, One) csatlakozása a nagy gyakoriságú polgári interakciókat célozza.

A hivatalos DÁP ütemterv egyértelműen elkülöníti az állami szereplők csatlakoztatását (2024 szeptemberétől) a piaci szereplők szélesebb körű bevonásától (2025 júniusától).

Ez a szakaszos megközelítés lehetővé teszi a rendszer stabilizálását a szélesebb körű megnyitás előtt. A csatlakozó szervezetek számára a DÁP szabványosított, biztonságos e-azonosítási és e-aláírási szolgáltatásokat kínál, ami csökkenti a saját fejlesztési költségeiket és lehetővé teszi a zökkenőmentes, teljesen digitális ügyfél-regisztrációt és szerződéskötést.

A két modell közötti különbség alapvető.

A dán modell egy közösen létrehozott ökoszisztéma, ahol a köz- és magán digitális infrastruktúra közötti határok elmosódnak.

A magyar modell egy központosított platform-mint-szolgáltatás (PaaS), ahol az állam alapvető szolgáltatásokat (azonosítás, aláírás) nyújt más szereplők (köz- és magánszféra egyaránt) számára. Ez a különbség mélyreható következményekkel jár a kormányzásra és az innovációra nézve.

A dán modell elősegíti a mély együttműködést, de függőséget teremthet a magánpartnerektől.

A magyar modell erős állami kontrollt tart fenn és szabványosított eszközöket kínál, ami felgyorsíthatja a kisebb szereplők csatlakozását, de kevésbé lehet rugalmas és innovatív, mint egy közösen létrehozott rendszer.

A dán bizonyíték: A befektetés bizonyított megtérülése

A dán kormány becslései szerint egyedül a kötelező digitális postafiókrendszer évente mintegy 270 millió eurót takarít meg. Egy 2018-as kormányzati cikkünk szerint a digitalizáció összességében évi 296 millió euró megtakarítást eredményez, és 30%-kal csökkentette az ügyintézési időt.

Dánia az EU Digitális Gazdaság és Társadalom Indexében (DESI) is élen jár, első helyen áll a konnektivitás és a digitális technológia integrációja terén. 2024-ben a 15-89 éves korú lakosság 77%-a legalább hetente egyszer használt közszolgáltatásokat digitálisan.

A kritikák ellenére a bizalom és az elégedettség szintje magas.

A dánok 72%-a elégedett az adminisztratív szolgáltatásokkal, ami jóval meghaladja az OECD átlagát. A polgárok 83%-a elégedett a Digital Post szolgáltatással. Ezt a magas bizalmat az egész rendszer kulcsfontosságú tényezőjének tekintik. Dánia folyamatosan az első helyen áll az ENSZ e-kormányzati felmérésében, ami a polgároknak és vállalatoknak nyújtott digitális szolgáltatások sikerének bizonyítéka.

A magyar ígéret: Az átalakulás lehetősége

A DÁP a hozzáférés központosításával és életesemény-alapú munkafolyamatok létrehozásával azt ígéri, hogy megszünteti a polgárok számára a több hivatal felkeresésének és a redundáns papírmunka kitöltésének szükségességét. Az egyérintéses erkölcsi bizonyítvány igénylésének sikere kiváló példája ennek a potenciálnak.

A digitális folyamatok, mint az e-aláírás és az e-kézbesítés, megszüntetik a nyomtatási, postázási és utazási költségeket mind a polgárok, mind a vállalkozások számára. A mobilközpontú megközelítés lehetővé teszi a hivatalos ügyek bárhonnan, bármikor történő intézését, megtörve a hivatali órák korlátait. A hosszú távú cél az, hogy az állam annyira proaktívvá váljon (pl. egy életesemény után automatikusan kiszámítja a juttatásokat), hogy a polgároknak sok adminisztratív folyamatot el sem kell indítaniuk.

A „digitális hozadék” Dániában nem csupán gazdasági, hanem társadalmi is: a magas bizalom és elégedettség egy pozitív visszacsatolási kört hoz létre. A legnagyobb kihívás Magyarország számára az lesz, hogy a gazdasági előnyöket anélkül érje el, hogy először megteremtené ezt a bizalmi alapot.

A dán statisztikák következetesen összekapcsolják a magas digitális szolgáltatás-használatot a magas polgári elégedettséggel és bizalommal. Ez arra utal, hogy egy jól működő rendszer megerősíti a közintézményekbe vetett bizalmat.

Magyarországon ezzel szemben a DÁP-ról szóló kritikus magyar sajtóhírekben a bizalmatlanság és a megfigyeléstől való félelem dominál, még a rendszer teljes működése előtt.

Dánia gazdasági megtakarításai egy olyan rendszer eredményei, amelyet a polgárok önként és bizalommal használnak.

Magyarország a rendszert a megtakarítások generálására építi, de ha a mögöttes bizalmat nem kezelik, az elfogadottság elmaradhat, és az elégedettség alacsony lehet, veszélyeztetve ezzel a kívánt „hozadékot”.

Az aggodalom hangjai: Kritikus pillantás a polgári érzelmekre és kockázatokra

A dán modell kritikái: A magas bizalmú rendszer feszültségei

A kötelező digitális önkiszolgálás „digitális szakadékot” hoz létre, amely hátrányos helyzetbe hozza a sebezhető polgárokat, különösen az időseket és az alacsony digitális írástudással rendelkezőket. Az olyan szervezetek, mint az Ældre Sagen (Dán Idősügyi Szervezet), kiemelik, hogy sok idős ember kényszerítve érzi magát olyan digitális megoldások használatára, amelyektől idegenkedik. Bár léteznek mentességek, a „digitális alapértelmezés” kultúrája a nem digitális polgárokat másodrendű állampolgárnak éreztetheti.

Ez a csoport ráadásul sebezhetőbb a digitális csalásokkal szemben is.

A hatékonyságra való törekvés vitát váltott ki arról, hogy az állam nem gyűjt-e túl sok személyes adatot, veszélyeztetve a polgárok magánéletét. A nagy visszhangot kiváltó adatvédelmi incidensek és az érzékeny egészségügyi adatokon végzett mesterséges intelligencia-kutatások kifejezett hozzájárulás nélkül erodálják a közbizalmat. Az adatvédelmi hatóság (Datatilsynet) finanszírozásának csökkentését a szakértők kritikus hibának tartják a növekvő kockázatok idején. A rendszerek emellett nem hibátlanok; a felhasználók problémákat jeleznek a MitID alkalmazással, különösen a nem szabványos vagy adatvédelem-központú operációs rendszereken, ami hozzáférési akadályt jelent.

Aggodalmak a magyar DÁP körül: Az alacsony bizalmú környezet kihívása

Az adatvédelem és a megfigyeléstől való félelem a legkiemelkedőbb aggodalom.

A civil társadalom és olyan médiumok, mint a Szabad Európa és a Magyar Narancs kritikusai azzal érvelnek, hogy a DÁP hatalmas mennyiségű személyes adatot központosít egyetlen kormányzati minisztérium (a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda) ellenőrzése alatt, ami a potenciális megfigyelés és visszaélés erőteljes eszközét teremti meg. A DÁP-törvény létrehozásának folyamatát kritizálták a nemzeti adatvédelmi hatósággal (NAIH) való konzultáció hiánya miatt, ami kérdéseket vet fel a felügyelet és a jogi biztosítékok tekintetében.

Az egyszerű felhasználónév/jelszavas Ügyfélkapu gyors kivezetése a bonyolultabb Ügyfélkapu+ vagy a DÁP javára jelentős társadalmi feszültséget és hosszú sorokat okozott a kormányablakoknál. A kritikusok, köztük a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete, megjegyzik, hogy sok polgár nem rendelkezik a kétfaktoros hitelesítés kezeléséhez szükséges digitális készségekkel, ami potenciálisan kizárhatja őket az alapvető szolgáltatásokból.

Emellett azért megjegyezhető az is, hogy van olyan könyvelő aki kifejezetten örül a DÁP-nak mert most egy QR kód olvasásával intézi el azt amit 2 alkalommal biztosan be kellett volna írnia az azonosításhoz. Ezzel időt spórol meg és elmondása szerint, ez nagyban könyedebbé teszi a munkáját.

Az összes polgári adat egyetlen alkalmazáson keresztül történő elérésének központosítása értékes célpontot teremt a hackerek számára, és egy sikeres támadás katasztrofális következményekkel járhat. Továbbá, a DÁP-profil egy adott fizikai eszközhöz kötése gyakorlati problémákat okoz, amikor egy felhasználó telefont cserél, ami gyakran újabb utat igényel egy kormányablakba.

A polgárok aggodalmainak jellege mindkét országban politikai kultúrájuk közvetlen tükörképe.

Dániában a vita egy megbízható rendszeren belüli kompromisszumokról szól (hatékonyság vs. magánélet, befogadás vs. haladás). Magyarországon a vita magának az államnak a fundamentális megbízhatóságáról és a rendszer építésével kapcsolatos szándékairól szól.

A dán kritikákat gyakran elismert szervezetek (Ældre Sagen) és akadémikusok fogalmazzák meg, a szakpolitika finomítására összpontosítva. A magyar kritikákat gyakran független média és civil jogvédő csoportok hangoztatják, megkérdőjelezve a program mögötti indítékot.

Ez rávilágít a társadalmi-politikai kontextus mélyreható hatására a szocio-technikai rendszerek befogadásában. Dánia kihívása a bizalom fenntartása az új technológiai kockázatokkal szemben. Magyarország kihívása a bizalom felépítése egy bizalmi hiányból, ami sokkal nehezebb politikai és társadalmi projekt, mint technológiai.

A cikkünk egyértelműen bemutatta a két modell közötti alapvető ellentétet: Dánia fokozatosan, közösen létrehozott, magas bizalmi szintű ökoszisztémája áll szemben Magyarország gyors, államközpontú, platform-szolgáltatásként működő modelljével, amelyet egy alacsonyabb bizalmi környezetben vezetnek be.

A magyar DÁP mobilközpontú tervezése és a felhasználói élményre való fókuszálása az egyes tranzakciók esetében modern és ígéretesnek bizonyult a polgári interakciók egyszerűsítésében. Az eIDAS 2.0-hoz való igazodása stratégiailag megalapozott.

A Dániából levonható legfontosabb tanulságok nem csupán technikai jellegűek.

Ezek a következők:

A kötelező érvényű politika ereje: A digitális kommunikáció jogi alapértelmezetté tétele egy határozott (bár potenciálisan népszerűtlen) lépés volt, amely az egyetemes elfogadás kulcsfontosságú mozgatórugója lett.

Az inkluzivitás szükségessége: Egy kötelező rendszernek muszáj egyértelmű, hozzáférhető és tiszteletteljes mentességi eljárásokat és alternatívákat kínálnia, hogy elkerülje egy digitális alsóbb osztály létrehozását.

A bizalom mint alap: Az intézményi stabilitás évtizedei, az erős adatvédelmi felügyelet (még ha most meg is kérdőjeleződik) és a mély köz- és magánszféra közötti partnerségek szükséges előfeltételei voltak a sikernek.

Magyarország DÁP-ja képes lehet jelentősen modernizálni a közigazgatását.

Végső sikerét azonban nem az alkalmazásletöltések vagy a bevezetett funkciók száma fogja mérni, hanem az, hogy képes-e kezelni a polgári bizalom elnyerésének, a robusztus adatvédelem garantálásának és annak biztosításának mélyreható társadalmi és politikai kihívásait, hogy senki ne maradjon le a digitális átmenetben. A dán tapasztalat azt mutatja, hogy míg a technológia biztosítja az eszközöket, a bizalom adja a működési engedélyt.

Politikától függetlenül elmondható, hogy a digitális ügyintézés a fejlődés része és a fejlődés egyik sarokköve, hogy a fejlődést etikusan, jól átláthatóan és közérthetően tálalják a polgároknak. Az edukáció, a társadalom számára történő megértés sajnos kórtörténet: az idősödő Magyarországon a DÁP-nak nem csak a politikia és társadalmi bizalmatlansággal kell naponta megküzdenie, de az idősek nagy száma miatt, az elfogadás és megértés nehézsége is ott lebeg a termék fölött.

Az út tehát mint látható Dánia és Észtország példája, hibátlanul járható csupán a bizalmatlanság, nem segít a DÁP termék fejlődésének…