EGON SCHIELE és kora

Egon SchieleA bécsi korai expresszionizmus legnagyobb alkotója Egon Schiele volt. A Szépművészeti Múzeum jórészt a bécsi Leopold Museumból kölcsönözte Schiele és kortársainak több, mint 80 alkotását, hogy a magyar közönség is láthassa a  fantasztikus Leopold-gyűjtemény néhány darabját 2013. szeptember 29-ig.

Egon SchieleA bécsi korai expresszionizmus legnagyobb alkotója Egon Schiele volt. A Szépművészeti Múzeum jórészt a bécsi Leopold Museumból kölcsönözte Schiele és kortársainak több, mint 80 alkotását, hogy a magyar közönség is láthassa a  fantasztikus Leopold-gyűjtemény néhány darabját 2013. szeptember 29-ig.

Önarckép lampionvirágokkal

A bemutatóra megjelent és beszédet mondott Dr. Elisabeth Leopold asszony, aki 2010-ben elhunyt férjével együtt a bécsi múzeum alapítója volt. Ők birtokolják a világon a legtöbb Schiele-alkotást. A világ ötven legfontosabb gyűjteménye között az övék előkelő helyet foglal el, pedig csak 1994-ben kezdték vásárolni Schiele képeit. Az osztrák állam épületet emelt számukra a Museum Quartierban (Múzeumi Negyedben), így most állami épületben csodálhatja a közönség a rendkívül gazdag magángyűjteményt.

A Szépművészetinek a Leopolddal nem ez az első közös vállalkozása, mert 2010-ben már járt Budapesten a Klimt-gyűjtemény java. Gyűjtési területük ékessége Schielén és Klimten kívül Oskar Kokoschka és Kolo Moser, valamint jelentősebb kortársaik. E festők a bécsi modernizmus jellemző képviselői, ám mindegyik más-más irányba fejlődött. Képeiken nyomon követhetjük a modernizmus alakulását, vagyis a Jugendstilt (szecessziót) felváltó bécsi expresszionizmus útját. A Szépművészeti Múzeum a saját 10 Schiele és Kokoschka alkotásával, valamint magángyűjtőktől kölcsönzött, eddig nem látott képeivel egészítette ki a kiállítást.    

A múlt századelő Bécsében a leggazdagabb szecesszió kibontakozása után megjelentek a lázadó művészek, mint Schiele és Kokoschka vagy Richard Gerstl, akik Klimt, Moll, Moser hatásait magukon viselték. Éppen 100 éve Budapest is bekapcsolódott a modern kortárs művészeti élet vérkeringésébe, hiszen Klimt, Schiele és kortársaik 1912-ben és 1913-ban formabontó alkotásaikat nálunk is bemutatták. A bécsi korai expresszionizmus a szecesszióból nőtte ki magát, de szakított annak stilizált ornamentikájával, mert csak dekorációnak tekintette. Új formát és tartalmat épített fel a Neukunst-csoport.

Sex

A jelen kiállítás Egon Schiele (1890-1918) rövid, tízéves pályafutásából ötvenöt alkotást mutat be. Bodor Kata kurátor felhívta a figyelmet a festő önarcképeinek fontosságára. A művészettörténetben a legtöbb (kb. 100) önarcképet festette. Ezeken látható leginkább Schiele stílusváltása, dühe, indulata, fájdalma, amit Klimt után a Bécsben szereplő vendégművészek befolyásoltak. 19 évesen együtt állított ki Gauguin, Bonnard, Matisse, van Gogh, Munch, Toulouse-Lautrec és Kokoschka társaságában. Schiele erotikus (általa szakrálisnak mondott), a hatóságok szerint „erkölcstelen" képeivel akkoriban sok baj volt, ezek miatt 1912-ben még rövid időre börtönbe is került. Festett és rajzolt fiatal aktokat, öreg nőket és a halált, ami szinte minden képén megjelenik. Schiele a lágyan ívelő kontúrokat robusztus alakokkal, kemény vonásokkal váltotta fel. 1910 táján Schiele formaképzését az érzelmek és a mélyről feltörő ösztönök motiválták. Ezáltal lett a bécsi modernizmus úttörő alakjává az I. világháború és az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása előtti időszakban. Modelljei terhes vagy beteg asszonyok, utcagyerekek, halottak árnyékában élők. Súlyos anya-komplexusát élhette ki a nőábrázolásokban, az anya-gyermek viszony vagy a halott gyermek ábrázolásában. 1905-ben meghalt az édesapja, akivel nagyon jó viszonyban volt. Anyja mindig idegenként viselkedett vele, soha nem értette meg a fia tehetségét, helytelenítette a párválasztásait. 1915-ben megházasodott, majd Edith Harms-szal Prágába utaztak, ahol Schiele katonai szolgálatot teljesített. Realistaként ábrázolta katonatársait és az orosz hadifoglyot, a lelkek rezdüléseket, az egzisztenciális bizonytalanságot. 1918-ban halt meg spanyolnáthában.

Schiele: Szexjelenet

Az expresszionizmus másik nagy alakjától, Oskar Kokoschkától döbbenetes kép a Veronika kendője. A 20. századi szakrális művészet csodálatos alkotásán a közömbös arcú Veronikát és a fájdalomtól elgyötört Krisztus ellentétét látjuk. Róla mondták a kritikusok, hogy „Klimt gyilkosa". 1912-től volt viszonya Gustav Mahler özvegyével, Almával, erről több kép szól a kiállításon. 

Richard Gerstlről (1883-1908) érdemes tudni, hogy életében a műveit soha nem látta a közönség. A bécsi expresszionizmus legtragikusabb sorsú alakja, Richard Gerstl 25 évesen öngyilkos lett. Tőle három képet is láthatunk a mostani kiállításon. Pályafutás mindössze öt évet ölel fel. Két nyarat töltött Nagybányán, Hollósy Simon szabadiskolájában. 1906-tól Arnold Schönberg zeneszerző barátja lett, annak gmundeni nyaralójában szenvedélyes tájképeket és portrékat alkotott, majd Mathilde Schönberggel folytatott, tarthatatlan viszonya miatt vetett véget életének.

Feltűnnek itt más jelentős expresszionista, nálunk alig ismert alkotók is, mint a bécsi modernizmus második vonala: Albert Paris Gütersloh, Hans Boehler, Anton Faistauer, Anton Kolig, Leopold Blauensteiner, Herbert Boeckl vagy Max Oppenheimer – az ún. Neukunstgruppe tagjai.

A Szépművészeti kiállítása két alagsori teremben 12 tematika köré építve mutatja be a korszakot. Az első terem (1890-1918) anyaga a kor, az önarcképek, a modernizmus első generációja, Klimt öröksége, a bécsi korai expresszionizmus, az emberábrázolások témaköréből merít. A második teremben a stílusváltást figyelhetjük meg, valamint az anya gyermekével, a bécsi modernizmus második nemzedéke és az erotika témakörével foglalkozik – nemcsak Schiele munkásságában.

A megnyitón Gergye Krisztián pantomimművész a maga nyelvén járult hozzá a korszak érdekes stílusához. a Trafó egyik sikeres előadását hozta a múzeumba. A tárlat fő támogatója az Erste Bank.

DOBI ILDIKÓ