Idén új koncepcióval indul az Egri Történelmi Vigasságok. A fesztiválra meghívott előadásokat a múlt hagyományainak újraértelmezése, a műfaji megújulás, a folklórkincs elemeinek modern alkalmazása jellemzi.

A fesztivál címe – Egri Történelmi Vigasságok – Múlt a mában – is azt jelzi, hogy a korábbi évek autentikus megjelenítési módjával szemben, idén a modern feldolgozások kerülnek előtérbe, ami lehetőséget ad rá, hogy fesztivál a fiatalabb közönséget is megszólítsa.

Az Egri Történelmi Vigasságok a múlt gazdag örökségét, a történelmi hagyományainkat a mai ember számára is élvezhető módon, modern eszközökkel jeleníti meg.

Az Egri Történelmi Vigasságokra több speciális, csakis Egerhez kötődő produkció is született. Cakó Ferenc homok-animációval dolgozza fel az Egri Vár viadalát, a Kiégő Izzók Vizuális Csoport a középkori Eger hangulatát megidéző fényinstallációt készített, de az Attraction Látványszínház feketeszínházi előadása is egri témára épül.

A világon egyedülálló produkció, ahogyan Cakó Ferenc zenére „homokfest". Az Egri Történelmi Vigasságokra egy speciális, új műsorral készül, melynek témája Gárdonyi híres regénye, az Egri csillagok. A különleges performance alapja az alulról megvilágított üveglapra szórt homok, amiből a művész újabb és újabb, egymásból kinyíló alkotásokat varázsol, melyeket zenei aláfestéssel vetítenek ki egy nagy vászonra a Dobó téren.

Zenében a Holdviola, az erdélyi TransylMánia, a miskolci Bohemian Betyars, az egri Rejtező és a Blackrose Night zenekarok építenek a folklórra, de modern hangzásban, mai irányzatokkal megspékelve. A népzene keveredik a kemény rockos vonallal, de feltűnik az alternatív, a punk, a ska, a cigány, a balkán népzene is. Táncban a HunKunDance és az Everdance koreográfiája merít a Kárpát-medence gazdag néptánc kincséből.

A tűz éltető és pusztító motívumai elevenednek a Sárkánylányok, a Lángvirág és a Magma Tűzszínházak előadásaiban. A tűz ébredése mitikus mozgásszínház, az Arcok a tűzben produkcióban profi táncosok, artisták és képzőművészek dolgoznak együtt, a Galagonya pedig egy impresszió Weöres Sándor versére, videó-animáció és elektronikus zene segítségével.

A Török örökség divatbemutatón Bulla Márta iparművész kollekciójában olyan – utcán is hordható – ruhákat csodálhatunk meg, amelyek ihletője a török viselet.

A kicsiket gyermekelőadásokkal, koncertekkel – Katáng Zenekar, Harlekin Bábszínház, HOPPart Társulat, Babszem Jankó Gyermekszínház – kézműves játszóházzal, kirakodó vásárral várja az Egri Történelmi Vigasságok.

PROGRAM

Július 20. péntek

17.00 Bab Társulat: Matyi a ludas, avagy a liba az Ön készülékében van

A Bab Társulat interaktív előadása Fazekas Mihály művének adaptációja a 21. sz-ra. A színházi műfajok egyik legősibb, legközvetlenebb formáját megjelenítő utcaszínházi csoport a vásári mutatványos elemeket ötvözi bábos elemekkel, illetve aktualizálja azokat. Eljátszik a gondolattal, hogy mi lett volna a mi Matyinkból, ha a jószándékú Döbröghy uraság – abszolúte nevelő célzattal -, el nem veszi az ő egy szem libáját, rákényszerítve ezzel Matyit, hogy a bosszútól vezérelve, kényszervállalkozó legyen, sőt európai sikerember, több szakma ismerője…

18.00 Bohemian Betyars koncertje

A miskolci zenekar egyes tagjainak népzenei/néptáncos múltja keveredett a kemény rockos vonallal, itt-ott feltűnik benne egy kis alternatív beütés, de érezhetőek a punk, a ska, és a cigány/balkáni népzene elemei is. Mindez egyedi, sajátos hangzást eredményez. Nem véletlen, hogy ők az idei Történelmi Vigasságok első fellépői.

Zenéjük jól prezentálja a fesztivál új koncepcióját, miszerint főként olyan produkciók kerültek be a programba, amelyek a múlt hagyományainak alkotó módon való felhasználását, modern újraértelmezését adják. Az autentikus hagyományőrzés a mai fiatalok szűk rétegét szólítja meg, viszont rendkívül népszerűek azok az előadóművészeti, képzőművészeti irányzatok, ahol a hagyományok mint termékenyítő elemek épülnek be, vagy éppen adják az alapot a modern alkotásokhoz.

20.00 HunKunDance- Népünk ritmusára

A HuNKuN DaNCe egy evilági Folk-show produkció, a Kárpát-medence igazi magyar motívumkincseiről, amiben a múlt nyers erői és a ma érzelmei uralkodnak!

21.30 Amarcord Társulat: Kétfilléres opera

Az Amarcord Társulat 2000-ben alakult Modenában. Tagjai fiatal, nemzetközi elismerést kivívott, tehetséges művészek, muzsikusok. A társulat merőben új zenei nyelvezetet alakított ki. Az általuk játszott opera buffa (tréfás opera) egységes történetté fűzött igényes válogatás a legnépszerűbb operaáriákból és az olasz "belcanto" remekeiből. Darabjait a társulat egyedi felfogású rendezésben, a Fellini filmek hangulatát idéző (innen a társulat neve) szokatlan díszletezéssel, igényes élőzenei előadásban kínálja a publikumnak. Produkcióikban nagy szerepet kap a humor, mely az eredeti opera buffa részletek poénjain túl abban a meghökkentő hatásban rejlik, ahogyan a különböző darabok egymásra reflektálnak. A kitűnő színészi játék, a gegek, burleszk elemek fergeteges hatást gyakorolnak az opera világában nem járatos nézőkre is. A történetet, mint Chaplin némafilmjeiben, nem a szöveg, hanem a játék meséli. Az Amarcord Társulat kivívta mind a közönség, mind a kritikusok elismerését, ismertté tette művészetüket Olaszországban és világszerte több kontinensen.

23.15 Cakó F: Homokanimáció

Különleges, a világon egyedülálló performance, ahogyan Cakó Ferenc zenére „homokfest". Az egymásból kinyíló alkotásokat az egri közönség is megcsodálhatja a Dobó téren.

A performance technikai alapja egy alulról megvilágított üveglapra szórt homok, amiből a művész újabb és újabb alkotásokat varázsol. Az egymásból kinyíló képeket projektor segítségével vetítik ki egy nagy vászonra, a mozdulatokat zene festi alá.

Cakó Ferenc az animációs film műfajábólból fejlesztette ki a homokfestmény előadástípust, ami zenére homokkal történő figurális rajzolás-festés, amit egy kivetítő segítségével mozivászon nagyságban lehet élvezni. Ez a világon egyedülálló produkció, különleges performance, amivel szinte minden jelentős nemzetközi fesztiválon fődíjat nyert.

Az egri fesztiválra új műsorral készül, melynek témáját Gárdonyi híres regénye, az Egri csillagok adja.

24.00 Kiégő Izzók: Fényfestés

A Kiégő Izzók Magyarország egyik legelismertebb vizuális műhelye, e témában számos díj és elismerés birtokosa. Változatos technikai, képi és tartalmi megoldásokkal igyekeznek mindig új és izgalmas látványt alkotni. A csoport évek óta meghatározó szerepet játszik a kortárs vizuális kultúra megújításában, legyen szó homlokzatvetítésről, tér installációról, koncertről, színházi előadásról, partivizuálról, videóklipről vagy akár (hogy az egyik legnagyobb sikerű munkát említsük) a berlini Magyar Ház oldalfalának életre keltéséről.

A Dobó tér jellegzetes épületein fényfestéssel idézik meg a középkor hangulatát.

00.30 Sárkánylányok – A tűz ébredése

Komolyabb hangvételű szertartásos-mitikus jellegű előadás, melyben a tűz éltető és pusztító őselemei és motívumai elevenednek meg a táncszínház és a mozgásszínház keretein belül.

Július 21. szombat

10.00 Katáng: Tarkabarka dalok

A váci Katáng Zenekar a gyerekeknek írt dalokon, megzenésített verseken keresztül az egész családhoz szól. Megzenésített versekből meséket írnak, amelyek egy sajátos világban játszódnak. Ennek a világképnek fontos eleme a természet szeretete, az állatok, növények, a természeti jelenségek, így a folyók, források világa. A zene szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy erre a világra vigyázni kell.

Bensőséges hangulatú dalaikhoz a magyar irodalom jeles költőit hívják segítségül. Dalaikban, zenéjükben a kelta, a magyar és balkáni népzene hangulataiból építkeznek. A dalok különleges, egyedi hangszerelésben szólalnak meg: a kelta hárfa gyengédsége békésen megfér a tangóharmonika harsány hangjával, a különböző ritmushangszerek, dobok zörejeivel.

12.00 Harlekin Bábszínház: Sárkányölő Krisztián – interaktív mesejáték

Regős János mesemondó, varázs kordéját húzva járja a világot, hogy elmesélje Sárkányölő Krisztián legendáját. A történet szerint III. avagy Zokogó Zsigmond király lányát, Mufurcka királykisasszonyt elrabolta egy sárkány. Közzéteszik tehát a király felhívását, miszerint lovagi tornát hirdet, ahol is a legügyesebb lovag elnyeri a lehetőségét annak, hogy megvívjon a sárkánnyal és megmentse a királykisasszonyt. A nézők közül, három jelentkező kis lovag ügyességi gyakorlatokban mérkőzik meg, majd a legeredményesebb, királyi megbízólevelet kap és útra kelhet. Számos viszontagságon keresztül elér a sárkány barlangjához, ahol kiderül, hogy nincs elrabolt királykisasszony…

14.00 HOPPart Társulat : Mirkó királyfi

Az agg, sok harcot megjárt Viharszívű Roskó király egyik szeme folyton sír, mert mindhárom fiát semmirekellőnek tartja, a másik meg folyton nevet, mert régi barátjára gondol, aki azt ígérte neki, hogy eljön hozzá Napkeletről, hogy együtt éljék le utolsó éveiket. A vitéz barát azonban addig nem jöhet, míg a pokol katonáit le nem győzte… A királyfiak, hogy apjuk megbecsülését elnyerjék, sorban elindulnak, hogy visszahozzák a napkeleti barátot. A feladat azonban nehéz, szinte lehetetlen: csak annak sikerülhet, aki vállalja a hosszú, veszélyekkel teli utat, aki nem retten meg a félelmetes teremtményektől, aki elég bátor és erős ehhez az emberfeletti kalandhoz. Vajon melyik fiúnak fog sikerülni, ha sikerül egyáltalán? Barkónak, a legidősebb fivérnek? Vagy Rafkónak, a középső bátynak? Esetleg Mirkónak, a legkisebb fiúnak, aki míg az istállót takarítja, hősi küzdelmekről ábrándozik? Vajon fog-e még Viharszívű Roskó király mindkét szeme nevetni?

15.30 Szárnyas Sárkányok: L' Avare

A 2006 óta működő utcaszínházi társulat tagjai olyan bábosok, táncosok, színészek, akik a commedia dell' arte, az utcaszínházas hagyományok, az alternatív színházi kísérletek, és az újcirkusz eszközeit felhasználva készítik előadásaikat. Arra törekszenek, hogy az interakció eszközeivel elmossák a közönség és színpad közötti határokat.

Közel egy órás utcaszínházi produkció, fizikai, szellemi, és nyelvi határok nélkül, a szeretetről, mely minden pénznél többet ér. Az előadás 2009-ben elnyerte a Vidor Fesztivál legjobb utcaszínházi produkciójának járó Pierrot-díjat.

17.00 Babszem Jankó Gyermekszínház: Szőke Andrea: Falra mászni tilos!

(mulattató vásári komédia Eger vára ostromáról, jó sok muzsikával)

Az egri, rendkívül népszerű Babszem Jankó Gyermekszínház fesztiválra készülő előadását az Egri csillagok ihlette. A „Falra mászni tilos!" című zenés vásári komédia öt vidám jeleneten keresztül taglalja a török vitéz és Dobó Katica találkozásának lehetséges variációit, nem kis humorral átszőve. Az előadás különlegessége, hogy a szöveg verses dialógusokban hangzik el, melyben keveredik a Tinóditól megszokott archaikus nyelvezet, a mai kor emberének modern kifejezésmódjával. Ettől a komédia könnyen emészthető, a mostani fülnek is élvezhető, s úgy szórakoztat, hogy közben megőrzi történelmi szellemiségét és a középkori vásári játékok hangulatát.

A produkció egyediségét fokozza, hogy egy helyi legendát elevenít fel sajátos módon az alkotás, mely az idelátogatók és az itt élők számára is felejthetetlen élménnyel szolgál.

A díszlet – mely az egri vár egy elképzelt bástyája – már önmagában is vonzza a tekintetet, ám a háttérben álló „igazi" vár varázsa, különleges helyszínre „röpíti" a nézőket. A színdarab díszlete a valódi építmény egy csöppnyi elemévé válik, egyesítve a jelent és a múltat. A képi világot pedig még érdekesebbé teszik a korhű jelmezek, s az attraktív, pergő jelenetek.

18.30 Török örökség – divatbemutató

A fesztiválon sokféle műfaj megjelenik ugyanarra a témára – múlt a mában -, ezek közül kiemelkedik egyediségével a Bulla Márta iparművész által tervezett ruhákból rendezett divatbemutató. A Török-örökség címet viselő kollekció darabjaiban olyan utcán is hordható ruhák születtek, amelyek ihletője a török viselet.

19.30 Rejtező zenekar koncertje

A Rejtező zenekar 2009 októberében alakult egri és Eger környéki zenészekből. Stílusában ötvözi a magyar népzenét a blues-zal, dzsesszel, rockkal. Mai világunkban az évszázadok alatt tökéletesre csiszolt népdalainkra is jellemző a rejtezkedés-rejtőzködés, hiszen mindennapjainkban alig vannak jelen, mégis ott rejtőznek a mélyben és búvópatakként a felszínre törnek. A zenekar szeretné azt érzékeltetni, hogy ősi népdalaink szervesen be tudnak épülni korunk hangzásvilágába, igazodni tudnak a mai igényekhez is.

21.00 Kiégő Izzók: Fényfestés

22.00 Cakó Ferenc: Homokanimáció

23.00 Feketeszínház

Az Attraction Látványszínház a saját eszközeivel csatlakozik a „múlt a mában" megjelenítésére. Feketeszínházi eszközökkel hívja életre a „török világ Magyarországon" hangulatát. Az előadásban láthatunk jellegzetes Egri Csillagok jeleneteket, pl. csatajelenetet "mátrixban". Témáját tekintve inkább meghökkentő, humoros köntösbe öltöztetik a történelmet. Felnőttek és gyerekek számára is könnyen megérthető történetekkel, fekete színház műfajban, egyedi stílusvilággal nyújtanak felejthetetlen élményt a nézőknek.

Az Attraction Látványszínház egyedülálló utazó, non-verbális produkció, ahol átlépünk egy másik dimenzióba. A fizika törvényszerűségeit semmibe véve emberek lebegnek a levegőben, tárgyak kelnek életre az embertől függetlenül. Az előadás, az emberi szem számára láthatatlan és látható táncművészek összehangolt csapatmunkája révén alkotott képi világ.

24.00 Transylmánia koncert

A székelyföldi Barót nevű kisvárosból indult a zenekar. Stílusukban a rockzene elemei keverednek magyar népzenével. Népdalfeldolgozásaikkal hozzájárulnak népzenei hagyományunk átmentéséhez, megismertetéséhez és népszerűsítéséhez.

01.30 Lángvirág Tűzszínház: Arcok a tűzben

A Lángvirág Tűzszínház tagjai különböző szakmai utakat bejárva kerültek kapcsolatba a tűztánccal. Profi táncosok, artisták, képzőművészek dolgoznak együtt, kiegészítve egymás tudását. Előadásaikban katartikus élményt idéz elő a különféle művészetek ötvözése.

Július 22. vasárnap

10.00 Manna Utcaszak: Sehonnai királyfi

Az Utcaszínházi Alkotóközösség színházi, táncos és cirkuszi alkotók összefogása. Előadásaikkal arra keresik a választ, hogy miként lehet megszólítani azokat, akik gazdasági, szociális vagy földrajzi okok miatt nem részesülhetnek az élő előadóművészetek elevenítő hatásából. Kidolgozták saját stílusukat, az utcaszínház gazdag eszköztárával a ma emberének mesélik a ma történeteit.

Az Egerben látható produkciót 2010-ben az évad legjobb utcaszínházának járó díjjal ismerték el a Vidor fesztiválon.

12.00 Galagonya Bábszínház: Kecskegidák és a farkas

A mai egyre nehezebb megélhetést biztosító világban a szülők gyakran rákényszerülnek, hogy késő estig – esetleg hétvégén is – dolgozva, magukra hagyják gyermekeiket. Ilyenkor a bezárt ajtó sem jelent biztonságot, hiszen az utcákon, a lépcsőházakban sokféle szándékú ember jár. Erre a mai szituációra aktualizálja előadást a Galagonya Bábszínház. Óvatosságra, körültekintésre tanítja az otthon egyedül lévő gyerekeket. A tanulságok mellett természetesen izgalmas kalandot és jó szórakozást is kínál az egri bábszínház előadása.

14.00 Szárnyas Sárkányok: Vitéz László a világ végén

A Szárnyas Sárkányok szintén új produkciót készít a fesztiválra. Az előadás paravános vásári bábjáték, melynek főhőse ötvözi a történelmi törökverő végvári vitézek és a pirossipkás Vitéz László karakterét. Klasszikus dramaturgiájú, humoros, interaktív előadás élő zenével. A "Három-próbás" történetet a hagyományos vásári bábjátékok konfliktushelyzeteinek, a magyar népmesék és a török Naszreddin Hodzsa mulatságos anekdotáinak ötvözete alkotja.

16.00 Blackrose Night koncertje

A zenekar 2009-ben alakult. Tagjai olyan zenészek, akik több tízéves színpadi tapasztalattal rendelkeznek. E formáció középpontjában a rockzene áll, reneszánsz elemekkel fűszerezve.

Műsoruk alapját az évtizedes zenei múlttal, nemzetközi sikerekkel büszkélkedő Blackmore's Night zenekar dalai képezik. A dalok hangulata a kelta, a cigány és a Niebelung mondakört idézi. A produkciót korhű jelmezek és díszlet teszik még élvezetesebbé.

18.00 Te csak táncolj! – Everdance táncegyüttes

Az Everdance Táncszínház 2007. nyarán alakult azzal a céllal, hogy a társulat táncosai egyedi, számos stílus elegyét felvonultató, igényes és mégis szórakoztató, a mai igényeknek is megfelelő táncművészetet mutathassanak meg. Az Everdance bátran, de nem tolakodóan, látvány-, hangzás- és ritmusvilágában egyedülállóan gazdagon ötvözi a magyar néptánc, a sztepp, a balett, a jazz, a társastánc, showtánc elemeket.

A társulat előadásában egyfajta világutazás szerepel táncban elbeszélve, melyben kellő finomsággal ötvöződik az autentikus néptáncra épített Kalotaszegi legényestől kezdve, a sztepp kemény kopogós ritmusán keresztül, a balett finom mozdulatain át, de akár a cigánytáncok táncra buzdító motívumait is bemutató „everdance stílus"

20.00 Holdviola koncert + Szinvavölgyi Néptáncegyüttes

A Holdviola zenéjében modern formában, kicsit továbbgondolva elevenednek meg a gyönyörű magyar népdalok. Stílusuk: elektrofolk, de dalaikban fellehetők rock, pop vagy alternatív zenei elemek is. Letisztult dalaikat az teszi érdekessé, hogy bár nélkülöznek mindenféle autentikus zenei megoldást, a népdalok mégis megőrzik természetes hangulatukat. Előadásaik nem egyszerű popzenei koncertek, hanem a zene, a tánc, a színház, és a film ötvözete. Az előadásokon VJ keveri élőben a háttér-animációt, és a Szinvavölgyi Néptáncegyüttes speciális koreográfiája, valamint színpadi díszletek és egyéb vizuális élmények gazdagítják a műsort.

22.00 Magma Tűzszínház: Galagonya – Impressziók Weöres Sándor versére

A „múlt a mában" koncepcióba illeszkedik a Magma Tűzszínház Weörös Sándor Galagonya c. versére készített új előadása, ahol korunk művészi eszközei – videóanimáció, elektonikus zene – segítik a megjelenítést.