Egy évvel az osztrák munkapiac megnyitás után

Egy évvel a munkapiaci nyitás után mérleget von Ausztria. Egyes félelmekkel ellentétben nem volt tömeges bevándorlás, néhány ágazatban azonban éleződött a verseny. Ugyanakkor vannak olyan területek is, ahol továbbra is hiányzik a szakképzett munkaerő.

Egy évvel a munkapiaci nyitás után mérleget von Ausztria. Egyes félelmekkel ellentétben nem volt tömeges bevándorlás, néhány ágazatban azonban éleződött a verseny. Ugyanakkor vannak olyan területek is, ahol továbbra is hiányzik a szakképzett munkaerő.

    Ausztria és Németország a régi uniós tagállamok közül utolsókként, tavaly május elsején törölte el a még meglévő korlátozásokat, amelyek a nyolc, 2004-ben csatlakozott EU-tagállam, köztük Magyarország állampolgárainak munkavállalását akadályozták. Ezzel egyidejűleg ellenőrző rendszert hozott létre a bérdömping és a társadalombiztosítási járulékok fizetésének megkerülése ellen.

    Nem igazolódtak azok az aggodalmak, hogy az álláskeresők "megrohamozzák" Ausztriát, és akár százezer olcsó munkavállaló is megjelenhet. Az osztrák munkanélküliség változatlanul a legalacsonyabb az unióban. A munkaügyi és szociális minisztérium adatai szerint 2011. május és idén április között 27 ezer új munkavállalót regisztráltak ezekből a tagállamokból. A legtöbben Magyarországról, Szlovákiából, illetve Lengyelországból próbáltak szerencsét. "Előrejelzéseink teljes mértékben beigazolódtak" – mondta Rudolf Hundstorfer munkaügyi miniszter az osztrák rádiónak.

    Ennek a 27 ezer munkavállalónak körülbelül az egyharmada valójában korábban is Ausztriában dolgozott, csak épp nem legálisan. Megközelítőleg minden második külföldi naponta ingázik munkahelyére a határ másik oldaláról. A legtöbb álláskereső Bécsben és Alsó-Ausztriában próbált elhelyezkedni.

    A legtöbben az építőiparban és az idegenforgalomban találtak munkát. Az építőiparban "keményebb lett a verseny" – ismerte el a miniszter. Ez az a terület, ahol nem csak egyéni munkavállalók jelennek meg, de itt léptek be a legnagyobb számban külföldi cégek is a piacra. Ha javul a gazdasági helyzet a szomszédos országokban, ezek a cégek haza fognak térni – vélekedett Hundstorfer.

    A minisztertől eltérően aggodalmának adott hangot pártja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) burgenlandi szervezete. A Magyarországgal határos tartomány vezető politikai erejének tartományi frakcióvezetője, Christian Illedits "drámainak" nevezte a helyzetet. A politikus úgy látja, a belföldi munkaerőt külföldi váltja fel. A külföldi foglalkoztatottak száma egy év alatt 2.600-zal nőtt, az osztrákoké 150-nel csökkent – hangsúlyozta. A politikus egy olyan "munkaügyi védőernyőt" szorgalmazott Burgenland számára, amely egyrészt komolyabb következményekkel fenyegetné a bérdömping tilalma ellen vétő cégeket, de mindenekelőtt nagyobb védelmet nyújtana az idősebb munkavállalóknak.

    Másfelől a nyitás – szintén a várakozásokkal ellentétben – nem csökkentette a szakképzett munkaerő hiányát, mindenekelőtt az iparban és az információtechnológiában. Egyes vélemények szerint Ausztria és Németország növekedési lehetőségtől esett el azzal, hogy a lehető legtovább, hét évig várt a nyitással, és közben a külföldre települni kész szakemberek Írországban vagy az Egyesült Királyságban helyezkedtek el.

    A miniszter szerint nem lehet kijelenteni, hogy Ausztria túl sokáig várt volna. Rámutatott, hogy az úgynevezett hiányszakmákban és az úgynevezett kulcspozíciókban már korábban is kivételt tettek a korlátozás alól. A cégeknek tenniük kell azért, hogy megtalálják a szükséges munkaerőt – vélekedett Hundstorfer.

    A válasz a kérdésre, hogy profitált-e Ausztria a nyitásból, attól is függ, hogy milyen távon vizsgálják a hatást – mondta Klaus Nowotny, a Salzburgi Egyetem szakértője a rádiónak. Nowotny úgy látja, rövid távon nem mindenkinek kedvezett, hosszú távon azonban pozitív hatása lesz a munkapiac liberalizálásának. "A szolgáltatásokban talán túl korai volt, különösen a kiküldött munkavállalókat illetően" – vélekedett. A legnagyobb hullám mindenesetre már lecsengett a szakértő szerint.

    A munkaerő-szükséglet kielégítését még Romániából és Bulgáriából, illetve az EU-n kívüli országokból remélheti Ausztria.

    Az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária számára csak 2014-től lesz "szabad az út" az osztrák munkavállaláshoz. Nowotny szerint ennek a változásnak a hatását nehéz megbecsülni, hiszen Olaszországban és Spanyolországban már jelentős számban vállaltak munkát mindkét ország állampolgárai, de Ausztriában is jelen vannak a piacon.

    Az unión kívüli országokból érkező bevándorlást a magasabb képzettségűeket és a német nyelvtudással rendelkezőket előnyben részesítő pontrendszer segítségével próbálja irányítani Ausztria. A nemzeti szín, úgynevezett "Vörös-fehér-vörös kártyát" a bevezetése, tavaly július óta mintegy ezerkétszázan igényelték sikerrel. A legnagyobb számban menedzsereket, számítástechnikai mérnököket és sportolókat vonzott az új típusú engedély Oroszországból, más kelet- és dél-európai országokból, valamint az Egyesült Államokból.

Pálfy M. Katalin

kpk \ gsg

MTI 2012. május 1., kedd 15:00