Egy fénykép a múltból: Báró Hatvany-Deutsch Lajos

Báró Hatvany-Deutsch Lajos 20 éves egyetemista volt, amikor 1900-ban egy bordélyházban megismerte a 17 év körüli Kovács Júliát. A faluról Pestre került árva lány a nyilvános ház mindenes cselédjeként dolgozott, életét kiskorától kezdve igazi dickensi nyomorúság jellemezte.

Báró Hatvany-Deutsch Lajos 20 éves egyetemista volt, amikor 1900-ban egy bordélyházban megismerte a 17 év körüli Kovács Júliát. A faluról Pestre került árva lány a nyilvános ház mindenes cselédjeként dolgozott, életét kiskorától kezdve igazi dickensi nyomorúság jellemezte.

Tíz éves volt, amikor édesanyja meghalt, ő pedig mostohához került, aki majdnem halálra dolgoztatta. Megpróbálta megölni magát, majd megszökött egy rokonához Karcagra. Itt kiskamaszként hamar udvarlója akadt, s emiatt egy féltékeny vetélytársnő vízbe akarta fojtani. Ezt szerencsésen túlélte, de az áhított szerető az egyik randevún megverte és megerőszakolta.

Pestre menekült, cselédnek állt, – keresetét rokonai elvették tőle. Újra feltűnt a durva szerető, aki lényegében eladta Juliskát: takarító mindenes lett egy piros lámpás házban. Az utcára nem mert kimenni, mert papírjai nem voltak, és félt a rendőröktől. Egy idő után minden bizonnyal beállt volna a ház lányai közé, ha nem találkozik össze a bordélyba betérő gazdag diákkal.

A Ferenc József által bárói címre emelt zsidó Hatvany-Deutsch család fiát nem igazán érdekelte a szüleitől örökölt cukorgyár. A bölcsészkarra jelentkezett, ahol Gyulai Pál tanítványa lett. Saját jogon akart író lenni, így az öregúrnak nem árulta el hátterét, annyit mondott neki, hogy cukorkaüzletük van a Nádor utcában.

A kor legjobb lapjának számító Budapesti Szemlében és a Huszadik Században már megjelent néhány verse és publicisztikája, amikor egy átmulatott estén betért a bordélyba, ahol Juliska dolgozott. A fiatal bölcsészre talán a korszak perdita-romantikája hatott, amikor elhatározta, hogy kimenekíti a lányt a nyilvános házból. Tudatos elhatározással Pygmalionként akart úrinőt nevelni az eszes, de műveletlen lányból, és közben beleszeretett.

Barátjának, Bródy Sándornak írt levelet érzéseiről: „Képzelje, Sándor, három inge volt a nőnek. Most megtelt a szekrénye illatos fehérneművel. Olyan lesz, mint egy fejedelemnő, ha megjelenek vele Párizsban. … Rettenetes ára lesz ennek a kísérletezésnek. Különben úgy látszik, hogy bevallatlanul szerelmes vagyok belé. Képzelje, három hónap óta soha senkivel se beszélek – se színház, se kávéház. És nem merem hangosan mondani: jól érzem magam." Hivatalosan nem házasodtak össze, de a nyilvánosság előtt házaspárként mutatkoztak, s hamarosan két gyermekük is született, Lilly és Károly.

A Nyugat alapítása idején még együtt éltek. Innentől kezdve Hatvanyt elsősorban irodalomszervezőként, az írók mecénásaként tartották számon, s nem mint ahogy szerette volna, íróként. Barátja, Ady írta neki: "Bajt okozott a te pénzességed… Hidd el, hogy nagyon sokszor nagyon-nagyon szerettem volna, ha neked sincs pénzed." Jó ideig Berlinben élt, ezalatt írótársait, Fenyő Miksát, Ignotust és Kaffka Margitot kérte meg, hogy gondoskodjanak Juliskáról és a gyerekekről.

Bródy Sándort azzal bízta meg, nézzen utána, igaz-e a pletyka, hogy Juliska egy Ottó nevű szobrásszal találkozgat. Bródy elragadtatott beszámolót írt: „Ami Juliskát illeti, Laci, összes ügyeimet odaadnám ez egyért, ha ez az egy az enyém lett volna. Ez kiszínesedik még, ez még asszony lesz! Az Ottó dolog – az a benyomásom – úgy igaz, mint ahogy ő mondja. Ez az a nő – akármilyen különös legyen is -, aki nem kurva."

Hatvany elhatározta, hogy segíti Juliskát abban, hogy megírja élete történetét. Előbb Szép Ernőt, majd Bródyt kérte fel a kézirat szerkesztésére. „Hogy prostituáltatik egy leány, akin egy egész város megy végig, szűzies, tiszta és nemes marad: erről szól a könyv" – írta Bródy az előszóban. Az álnéven megjelent könyv, az „Árva Mariska napjai" óriási siker lett, s csak a beavatottak tudták, hogy kiről szól.

Hatvany nem sokkal később hazatért, de amikor a Nyugat szerkesztési kérdései miatt összeveszett Osvát Ernővel, s még párbajra is sor került, szakított a lappal. Berlinbe, majd Bécsbe költözött. Juliska egy rövid időre még utána ment, részt vett az író egy német nyelvű darabjának bemutatóján, de később egyedül tért vissza budai házukba.

Ebben az időben szobrászként is említik, ami azért is érdekes, mert Hatvany ekkor már egy osztrák szobrásznőnek udvarolt, akit később feleségül vett. Juliskáról azonban ezután is gondoskodott, gyerekeit pedig hivatalosan is a nevére vette. Az egykori cselédlányt végül egy tanár vette feleségül, akinek az öccse a cseperedő Hatvany Lillynek udvarolt. Hatvany a lánya frigyét ellenezte, de Júliáét támogatta. Még sokáig kapcsolatban maradt egykori kedvesével.  

Készítette: Nyáry Krisztián