Együtt a szegényekért, az ingyenes segítségnyújtás új történelmet írhat

Immár második alkalommal rendezték meg azt a konferenciát, amelyen az Olaszországban a szegényekért tevékenykedő szervezetek képviselői gyűltek össze, hogy együtt, egységben gondolkodjanak. A Sant'Egidio közösség, a XXIII. János Közösség és a nápolyi egyházmegye közösen szervezte meg a  Mindenki Egyháza, különösen a szegények Egyháza elnevezésű találkozót – erről számolt be a Città Nuova, a Fokoláre Mozgalom lapja.

Immár második alkalommal rendezték meg azt a konferenciát, amelyen az Olaszországban a szegényekért tevékenykedő szervezetek képviselői gyűltek össze, hogy együtt, egységben gondolkodjanak. A Sant'Egidio közösség, a XXIII. János Közösség és a nápolyi egyházmegye közösen szervezte meg a  Mindenki Egyháza, különösen a szegények Egyháza elnevezésű találkozót – erről számolt be a Città Nuova, a Fokoláre Mozgalom lapja.

Június közepén 160 mozgalom, szervezet több mint ezer képviselője osztotta meg egymással tapasztalatait. Előadásokat hallgattak, tanácskozásokat tartottak és végigvonultak Nápoly utcáin, miközben meghallgatták egy-egy szenegáli, romániai, nápolyi, nigériai és más országokból származó rászoruló tanúságtételét, akik között volt hajléktalan, cigány, munkanélküli, menekült. Olyan emberekét, akik szegények és gyengék, és ezeknek  a szervezeteknek az ingyenes segítségével visszanyerték emberi méltóságukat.

A résztvevők együtt vallják: ha le akarjuk győzni a válságot, tanúságot kell tennünk – főként a fiatalok előtt – a minden ember, de leginkább a szegények felé irányuló szolidaritás és szeretet kultúrájáról. Ha azt akarjuk, hogy a jövő emberei boldog emberek legyenek, meg kell mutatnunk a fiataloknak a szegényeket, és arra kell hívnunk őket, hogy munkálkodjanak a szegénység legyőzéséért.

Andrea Riccardi, a találkozót szervező Sant'Egidio közösség alapítója beszédében hangsúlyozta: minden mozgalom kicsinek, gyengének érzi magát, mégis éppen ettől erős. „A múltban éppen akkor hibáztunk, amikor nagyok, hatalmasok akartunk lenni, bőségesen akartunk vetni…. Az utunk azonban a kicsinyek útja, szegényes eszközeink vannak, a barátság, a kölcsönös segítségnyújtás, a kézfogás eszközei. Egységben érezzük magunkat, egységben vagyunk Jézussal, az Egyházzal, az Igével, egymással… ez a mi erőnk és ennek mindig így is kell lennie" – hangsúlyozta.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy nem jótékonykodni akarnak, hiszen a jótékonykodás kevesebb a szeretetnél: azért tevékenykednek, hogy mindenki számára biztosítva legyenek alapvető emberi jogai, hiszen ez az igazságosság útja. Marco Impagliazzo hangsúlyozta: ennek az elkötelezettségnek növekednie kell, hogy a politika is elkötelezett legyen a szegények felé. „Csak az ingyenes ajándékozás, az adás kultúrája képes újjászülni a társadalmat, a világot. Az ingyenesség új történelmet írhat. Ez az a jó hír, amelyet éltetni akarunk a mai világban… Az ingyenesség megszabadítja a ma emberét a másiktól való idegenség érzésétől, a félelemtől, a bizalmatlanságtól" – hangsúlyozta.

A kétnapos találkozó során sokszor utaltak a II. Vatikáni Zsinatra, amely arra hívta a keresztényeket, hogy nézzenek szembe a világ kihívásaival, olvassák az idők jeleit. Számos kezdeményezés, mozgalom ekkor született. Felelevenítették Chiara Lubich alakját is, aki az egység üzenetét adta át a világnak.

Crescenzio Sepe nápolyi bíboros arra kérte a mozgalmakat, hogy legyenek egységben a szegényekért való elkötelezettségben. „Mindig emlékezzetek rá: a szegényekkel való kapcsolat gazdagság, minél többet adunk, annál többet kapunk. Aki a szegények barátja, az Krisztus barátja és az Egyház barátja, senki nincs kirekesztve ebből a nagy, egyetemes álomból; más felekezetek és a nem vallásos emberek sem" – hangsúlyozta a bíboros.

Magyar Kurír

(tzs)