Elstartolt az Időtlen Rabszolgaság? utazó kiállítás
5 perc olvasás
Év végén nagy figyelmet kapott az ország több nagyvárosának karácsonyi vásárában az Anthropolis Egyesület performansza, amelynek során aktivistákból álló „rabszolga csapatra" lehetett licitálni. A mindmáig velünk élő modernkori rabszolgaságra figyelmeztet a szervezet újabb akciója, az Időtlen Rabszolgaság? utazó kiállítás, amelynek fókuszában a Csapda című installáció lesz. A kiállítás március 10-től megtekinthető kéthetes váltásban, először Kecskeméten, majd Nyíregyházán, Miskolcon és Budapesten.
Év végén nagy figyelmet kapott az ország több nagyvárosának karácsonyi vásárában az Anthropolis Egyesület performansza, amelynek során aktivistákból álló „rabszolga csapatra" lehetett licitálni. A mindmáig velünk élő modernkori rabszolgaságra figyelmeztet a szervezet újabb akciója, az Időtlen Rabszolgaság? utazó kiállítás, amelynek fókuszában a Csapda című installáció lesz. A kiállítás március 10-től megtekinthető kéthetes váltásban, először Kecskeméten, majd Nyíregyházán, Miskolcon és Budapesten.
A 2014 végi Global Slavery Index (Walk Free Foundation) alapján a Földön közel 36 millió ember él modern rabszolgaságban. Magyarország a 167 vizsgált ország listáján 75. helyen áll. A felmérés szerint itthon 36 000 áldozat van. Az érintettek legtöbbször az emberkereskedelem útján válnak áldozattá. Magyarország kibocsátó, tranzit és célország a nőkkel, lányokkal kényszerprostitúció céljából folytatott emberkereskedelemben, és kibocsátó ország a férfiakkal és nőkkel kényszermunka céljából folytatott emberkereskedelemben. Fokozottan sérülékeny hazai területek, helyszínek az ország keleti részén élő nők, akiket főként Budapesten, vagy nyugat-európai országokban kényszerítenek prostitúcióra, illetve rendkívül veszélyeztettettek országszerte az állami gondozásban felnőtt roma nők és lányok, akik országon belül gyakran válnak kényszerprostitúció áldozatává.
„Az Időtlen Rabszolgaság?" projektünk a veszélyeztetett megyékben indított átfogó szemléletformáló, rehabilitációs és a jogi szabályozást felülvizsgáló tevékenységet, és nagyban épít a civil szervezetek, valamint a gyermekvédelmi intézmények, bűnüldözői szervek, rehabilitációs szolgálatok, védőnői szolgálatok prevenciós programok és kutatások eddigi eredményeire" – mondja el a célokkal és eszközökkel kapcsolatban Mihalkó Viktória, az Anthropolis Egyesület vezetője, egyben a projekt gazdája. A másfél évig tartó, az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával megvalósuló figyelemfelkeltő akció következő állomása lesz az az utazó kiállítás, amely az ország négy nagyvárosában mutatja be az erre az alkalomra készített Csapda című installációt.
A 2002-ben kulturális antropológusok által alapított Anthropolis Egyesület kiemelt céljai a globális egyenlőtlenségek és igazságtalanságok elleni küzdelem és a kritikus globális állampolgári attitűd elfogadtatása. Az Egyesület üzemelteti az első hazai globális nevelés tudásközpontot, illetve Anthropolis címmel tematikus társadalmi-kulturális folyóiratszámokat ad ki. Az Egyesület kiterjedt hazai és külföldi kapcsolathálóval rendelkezik.
Alig ismerünk valamit a modernkori rabszolgaság áldozataivá lett emberek életéből,
kényszereiből, motivációiból. Valójában nem tudjuk, hogy mi az a csapda, milyen az a
kiszolgáltatottság, amiben élnek, és amiből csak sok szenvedés és nehézség árán
találnak néhányan kiutat. A Csapda című installációban megidézett történetek közös pontja a magárahagyatottság tapasztalata. Konceptuálisan a Csapda a hiányra épít. Az installáció nézőjének feladata ugyanis a történetekből kiragadott mondatok alapján fejben összerakni, kivel mi történt. Az alapján, hogy a néző épp merre mozog, mit olvas mi után, más sorrendben állhat össze képzeletében a történet. Ám amint belép a térbe, a kint olvasott mondatok foszlányai a helyükre kerülnek és kibomlanak a történetek, amelyeknek teste, arca lesz. A Csapda arra ösztönzi a látogatót, hogy ne elégedjen meg a felszínen elkapott mondatokkal, lépjen be a térbe, szánjon időt a megismerésre és nézzen a képzeletbeli beszélő szemébe.
Az installációt Fisli Éva, Róbert Júlia és Varga Piroska készítették.
Kecskemét: március 10. MALOM Központ, Korona utca 2.
Miskolc: március 24., 16 óra, még nem végleges
Budapest: április 08. 16 óra, MÜSZI, Blaha Lujza tér 1.
Nyíregyháza: április 22. 16 óra, Váci Mihály Kulturális Központ, Szabadság tér 9.
A mai Magyarországon hivatalos becslések szerint 36.000 ember él rabszolgasorban, amivel Európában a 3. helyen állunk. A látencia óriási, a bejelentett esetek száma évente nem éri el a százat. A rabszolgák jelentős része a hazai vagy nemzetközi emberkereskedelem révén válik áldozattá. Az emberkereskedők kihasználják, hogy az áldozatok többsége nagyon nehéz körülmények között él, és akár jelentős kockázatot is hajlandó vállalni a boldogulás reményében. A hazai kutatások alapján főként prostitúcióban, adósrabszolgaként és szerződéses rabszolgaként élnek az áldozatok, köztük elsősorban nők. Az áldozatok legalább negyede 18 évesnél fiatalabb. Az Anthropolis Egyesület Időtlen rabszolgaság? című projektjének célja, hogy teret adjon a kérdésben érintett intézmények, szervezetek képviselőinek a szakmai párbeszédre, az emberkereskedelemmel, a rabszolgasággal szembeni hatékonyabb fellépés érdekében. Továbbá könyv, kiállítás és utcai akció formájában hívja fel a problémára a szélesebb közönség figyelmét. A projekt a veszélyeztetett megyékben indított átfogó szemléletformáló, rehabilitációs és a jogi szabályozást felülvizsgáló tevékenységet, és épít a civil szervezetek ill. a gyermekvédelmi intézmények, bűnüldözői szervek, rehabilitációs szolgálatok, védőnői szolgálatok prevenciós programok és hazai ill. külföldi kutatások eddigi eredményeire.
A projektpartnerek: NANE, Holdam Egyesület, Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, HÍRÖS AGÓRA – HELPI Ifjúsági Fejlesztő Műhely és Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Központja.
Lantai József
