Energiakezelő rendszert ajánl a Magyar Telekom
19 perc olvasás
2012. május 7-én szakmai nap keretében ismertette a Magyar Telekom azt a vállalati energiakezelő rendszert, amelyet a továbbiakban más cégek számára is elérhetővé tesz.
2012. május 7-én szakmai nap keretében ismertette a Magyar Telekom azt a vállalati energiakezelő rendszert, amelyet a továbbiakban más cégek számára is elérhetővé tesz.
Az Optimál Energiamenedzsment Rendszer a Telekom saját fejlesztésű, összetett energia-kezelő megoldása, amely mostantól elérhető más vállalatok és intézmények számára is. A rendszerrel a felhasználók képessé válnak saját energiafogyasztásukat optimalizálni, folyamatos ellenőrzés alatt tartani, ezáltal költségeiket pontosan tervezhetővé tenni. A mindenre kiterjedő energia-felügyeleti rendszer az energiafelhasználási folyamatok áttekintésével, a megtakarítási lehetőségek feltárásával segíti az energia hatékonyabb kezelését.
A szakmai program keretében a Telekom szakemberei bemutatták az Optimál működését, tapasztalatait, lehetőségeit. Beszámoltak a Telekom eddig megvalósult energiacsökkentő beruházásairól, fejlesztéseiről és azok eredményéről. Meghívott előadók ismertették a Nemzeti Energiastratégiát és a fogyasztói oldal igényeit.
Szakmai megvilágításba került az okos mérés és az energiamenedzsment különbözősége.
Pukler Gábor, a Magyar Telekom innovációs és üzletfejlesztési igazgatója elmondta, három évvel ezelőtt a Telekomnál vizsgálat tárgyává tették, milyen módon tudnának maguk is hozzájárulni a Föld véges energia-készletével való jobb gazdálkodáshoz, olyan rendszer kifejlesztésébe fogtak, amellyel megtakarításokat tudnak elérni. A Magyar Telekom kb. 6 ezer ingatlannal rendelkezik hazánkban, ezek egyben mind energia-fogyasztó helyek is. Eddig „amennyit elégetsz, annyit fizetsz" alapon használták a gáz- és az elektromos-energiát, s fizették az aktuális szolgáltató által küldött számlát. Mivel ez évente több milliárd Ft-nyi tételt jelentett, megtakarítási lehetőségek után néztek. Olyan szoftvert fejlesztettek ki, amely az elmúlt évtizedek tapasztalatai és a jelenlegi adottságok alapján megmutatja, mennyi energiára van szükség pontosan. A szolgáltatók ugyanis azoknak a fogyasztóknak, akik előre jelzik, hogy hozzávetőleg mennyi energiára lesz szükségük, azonnal nagy kedvezményeket biztosítanak. Az adott naptári napra való adatok lehető legpontosabb kalkulálása, s a megadott értékek betartása teszi lehetővé a rendszer elé tűzött működési paraméterek tartását, s a szolgáltatók felé vállalt kötelezettségek teljesítését, ezzel a gazdasági előny fenntartását. A M. Telekomnál mintegy másfél éves megtérülési periódus után sikerült egyértelmű eredményt, 10-12%-os csökkenést elérni az energia számlákon.
A szoftver nyújtotta előnyökön kívül sok múlik azon, hogy hány beavatkozási pontot hozunk létre pl. egy épületben, vagy bármely mesterséges környezetben. A mai gazdasági környezetben hosszú távra kell gondolkodni és olyan beavatkozó modulokat kell létrehozni egy-egy beruházásnál, amelyek segítenek az energia-számla csökkentésében.
A vonatkozó tevékenység új kört jelent a Telekomnál, de az energiapiac nagyon fontos területet jelent a cégnek, úgy a smart- metering és smart grid, mint az energia-menedzsment szemszögéből. Jelenlétét erősíti a piacon, s a cégnél úgy vélik, ha már saját felhasználásra sikerült jól, költségcsökkentést elérve kialakítania az energia-menedzsment gyakorlatát, akkor ezt szeretné továbbadni partnereinek is, hogy ők is megtakarítást tudjanak elérni.
Dr. Hetesi Zsolt (Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport) előadásában a hosszú-távú Nemzeti Energiastratégiát elemezte. Rámutatott, manapság minden, magára valamit adó országnak van energia-stratégiája, klíma-stratégiája és cselekvési tervek szintjére lefordítható dokumentumok is léteznek. Magyarország ebből a szempontból különleges helyzetben van, egy korábbi elmaradás miatt nekünk előbb volt cselekvési tervünk, mint energia-stratégiánk. Így az energia-stratégia készítését nagyban befolyásolta, hogy a cselekvési tervben milyen sarokszámokat adtunk meg az elkövetkező 10-15-20 évre vonatkozóan. A vonatkozó stratégia „kulcs-igéi: a megújuló energia, lokalitás, takarékosság, hatékonyság. A hazai energia stratégiáról elmondható; irányultsága megfelel a nemzetközi életben elfogadott szabványoknak, az EU rendszerével nagyjából összhangban van. Az energiaforrások tekintetében, a kutató társadalom szerint, van néhány elhibázott, elcsúszott, részben elnagyolt, máshol pedig jól kijelölt irányvonal a koncepcióban.
A kijelölt irány azért megfelelő, mert alapvetően a három 20%-os uniós iránycélt követi, (klímaváltozás, energia-hatékonyság és megújuló energiák). Ezeket a célokat többféle úton is el lehet érni. Nagyon sok kívánalomnak kéne megfelelni. A világ két legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok és Kína a villamos áramot jórészt szénből állítja elő. Kínában ez az arány a 70%-ot is meghaladja. Ez a két ország nagy széndioxid kibocsátó, ezért az olyan globális célok, mint a zéro-emisszió, vagy, hogy csak 2 Celsius fokkal emelkedjen a légkör hőmérséklete a következő 50 évben, akár illúziónak is tekinthetőek. Az európai közösségben számos olyan tanulmányt írtak az elmúlt 5-10 évben, amelyek ezen célok elérési lehetőségeiről értekeztek. Ezen megoldások egy részét elkésettnek, vagy célra nem vezetőnek ítéli a kutatói társadalom, más részét alapvetően jónak, de nem elégségesnek. Bármi is történjen, a gazdasági növekedés pályája miatt pillanatnyilag az energia-igények világszerte nőnek, ezek jó része a fejlődő országokban jelenik meg. Magyarország energia-stratégiájának ugyan nem feltétlenül kellene ezekhez a külföldi igény-növekedési pályákhoz alkalmazkodnia, s a fosszilis forrásoktól való függés csökkentése érdekében az ország ezt nem is teszi, arról azonban szólni kell, hogy ha pl. Kína nettó szénvásárlóvá válik, az a szénpiac összeomlását eredményezheti. A kínai szénbányászat pillanatnyilag lépést tart a kínai szén-felhasználással, tehát nincs hiány. Azonban, minden országnak nagyjából három hónapos stratégiai készletre is szüksége van, ez elemi érdeke az ellátás biztonságának szavatolására. Amilyen mértékben a kínai fogyasztás növekszik, nem lesz a szénmennyiség elegendő a fogyasztás és a 90 napos tartalék biztosítására. A Kínai Népköztársaság az elmúlt évben már szén-vásárlóként lépett fel a piacon, ezt pusztán a stratégiai készletei (arányos) növelésére fordította, ez a világ szénexportjának 15%-át jelentette. Abban az esetben, ha a kínai szén fogyatkozni kezd és bekövetkezik az a helyzet, hogy Kínában már nem csak a stratégiai készlet növelésére, de a szénpiac szükségleteinek növelésére is szükségessé válik a vásárlás, az egy rendkívül markáns szereplő fellépését jelentené a piacon. A Kínai Népköztársaság gáz-bevétele 2009-ről 2010-re 400, 2010-ről 2011-re 200%-al növekedett. Amennyiben ez a tendencia tartósan fennmarad, 10 év múlva Kína lesz az egyedüli vásárló a piacon és a többieknek nem jut. Nyilvánvalóan ez nem reális feltételezés, mégis, ha mérlegeljük kicsi országunk reális lehetőségeit energia-stratégia szempontjából, nem árt szembesülni azzal a ténnyel, hogy a magyar energia-piac rendkívüli mértékben kitett a nemzetközi fosszilis felhozatalnak és ezen keresztül is egy országnak, Oroszországnak.
A megfogalmazott magyar energia-stratégia pozitív vonása, hogy rendkívüli mértékben szorgalmazza az energia-függetlenség felé teendő lépéseket, összhangban a korábban megfogalmazott cselekvési tervvel. A takarékosság és a hatékonyság szintén fontos szerephez jut benne. Fontos szempontként jelenik meg a sokat vitatott, és pillanatnyilag a beruházásnak még jócskán kezdete előtt álló, biztonságos atomenergia kérdése.
Természetesen, fontos a magyar átviteli rendszert, a magyar energetikai infrastruktúrát hozzá-hangolni az EU hasonló terveihez, csakhogy, pillanatnyilag az EU-ban legalább három-négyféle terv létezik 2050-ig arra, hogyan tartsa az unió a saját maga által előírt teljesülési mutatókat. Ehhez nyilván nem lehet hozzáhangolni a magyar rendszert, azonban minden jelentős ötlet, amely a nemzetközi dokumentumokban megjelenik, feltűnik a magyar elképzelésekben is. A magyar dokumentum fontos szempontnak tartja az energia-biztonság kérdését is, így Magyarországon megtartandónak ítéli a szénfelhasználást és a lignitre épülő villamos áram-termelést, amely ebből a szempontból stratégiai ágazatként kezelendő. A megújuló energiaforrások esetében a dokumentum néha zavarba-ejtő szűkszavúsággal szól arról, mit tervez a jövőre vonatkozóan, a Cselekvési Tervben lebontott számítások sokkal részletesebbek, de ezek szakmai szempontból néhány helyen elhibázottnak tarthatók.
A Stratégia a közlekedés „zöldítését" is megjelöli célként, s a végén a hulladék, mint energia-felhasználási szempont is megjelenik az energetikai célok között, azonban ennek mikéntjéről pontosat nem közöl.
A megfogalmazott dokumentum előnyei: lépéseket tartalmaz Magyarország energia-függetlensége felé. Energia-felhasználás szempontjából rendkívül rossz az ország szerkezete, az élbolyba tartozunk az egy főre jutó földgáz-felhasználásban az EU-ban úgy, hogy jelentős gáztartalékunk nincs, ezért az orosz behozatallal tudjuk fenntartani a fogyasztást. A lokalitás felé való törekvés is fontos, pozitív üzenete a dokumentumnak, de tudnunk kell, hogy Magyarországon 2020-ig 14,6%-os össz-megújuló részarányt tervez a Stratégia és a Cselekvési Terv együtt, ez jól közelíti azt a 20%-ot, amit az EU 2030-ra szeretne elérni. A takarékosság terén is a bőség zavarával küzd a dokumentum, s bár előírja, hogy kb. 180 PJ (petajoul) energia-megtakarítást kell elérni ebben az időszakban, az a magyar teljes energia fogyasztással összevetve (ami másfél évvel ezelőtt 1.150 PJ volt összesen) 10%-ot jelent.
Ezt túlnyomó részt azon a lakáspiacon szeretné elérni, amelyen semmi idevágó döntés nem történik. Sok helyen végeznek számításokat, a kormány alapvetően ma is a panel-programot preferálja ebből a szempontból, ahol, ismerve a magyar panelek katasztrofális energetikai állapotát, szintén jelentős megtakarítás érhető el, azonban jelentős számú egybevetés azt mutatta ki, hogy a családi házak hőszigetelése terén nagyobb nyereséget lehetne elérni, s pillanatnyilag idevágó program nem létezik. Az Energia Stratégiának a Cselekvési Terven keresztül történő megvalósítását szolgálná a KEOP pályázati rendszer, azonban ebben a legtöbb csatorna zárva van, így arról, hogy ezt a programot hogyan lehetne lefordítani a hétköznapokra, nem lehet semmit tudni.
A több-forrásúság (forrás-diverzifikáció) szintén fontos szempontja a dokumentumnak, ill. egyértelműen pozitívumként üdvözölendő a megújuló energiák részarányának növelése. A megújuló energia-rész terén azonban nem mindenhol konzisztensek a dokumentum szakmai elképzelései.
A dokumentum zöld-szakmai szempontból pozitív részei:
Az energia megtakarítás előírt 111 PJ-nyi értéke csak úgy teljesíthető, ha ebbe bevonják a családi házakat is, bár a szövegkörnyezetből ez nem igen derül ki. Az erőmű-korszerűsítési programhoz tartozik a szénerőművek és a gázerőművek cseréje, s további teendőként szerepel még az alacsony hatásfokú megújuló erőforrások kiváltása, bár hazánkban ez még nem aktuális, egyenlőre a megújuló részarány növelése lenne a fontosabb. Annak ellenére, hogy 189 PJ rendelkezésre áll takarékossági potenciálként, a Cselekvési Tervet nézve, ennek nincs minden részlete kidolgozva.
Az erőművek korszerűsítése esetében Magyarországon elég jelentős a fosszilis részarány, itt vetődik fel a paksi atomerőmű továbbépítése, ill. élettartamának meghosszabbítása is. A magyar energia-szektor kicsit elavultnak tekinthető abból a szempontból, hogy az infrastruktúra egy része még a szovjet időkből származik, az átviteli rendszer egy részével együtt, bár folyamatos korszerűsítés alatt áll. A régi erőművek kivezetésével, jobb hatásfokú
turbinák bevezetésével némi hatékonyság növelés, ill. megtakarítás elérhető, azonban a dokumentumban nem világos, hogy a megfogalmazott cél, a széndioxid kibocsátás 370-ről 200 gramm/kwattóra értékre való csökkentése 2030-ig hogyan érhető el. A dokumentum szerint az egyik legfontosabb lépés lenne a paksi atomerőmű bővítése.
A bővítésről tudni kell, 2032-37 között a meghosszabbított élettartamú paksi blokkok mindegyikét bezárják, így
2 GWatt villamos teljesítmény lép ki a magyar villamos rendszerből, s ez a 2 GW alaperőmű jellegű. Ez azt jelenti, hogy ez a teljesítmény éjjel-nappal rendelkezésre áll a rendszer alapigényeinek folyamatos kiszolgálására. Ezt a
2 GW-ot kell pótolni az országban, amire jelenleg új építésű atomerőmű az elképzelés. Az EU-ban pillanatnyilag egyetlen új típusú, un. harmadik generációs atomerőmű épül, Finnországban. Ez a most üzemelőktől fejlettebb, fél-zárt ciklusú, hatékonysági és más szempontok figyelembe vételével tervezett megoldás. Az új finn erőmű beruházása pénzügyi és tervezhetőségi szempontokból kudarcnak tekinthető. Öt éves késésben van, az építő franciaországi Aleva csoport részvényeinek egy részét eladni kényszerült, s most csak az atomerőműre összpontosít, mert az építés 50%-al túllépte a tervezett költségvetést (2010-es információ).
Egy erőmű elkészülte után az első 10 évben saját építési költségeit dolgozza le, így egy idevágó beruházás igen nagy ívűnek számít, különösen igaz ez Magyarországon, ahol a bővítésre 2008-ban készültek számítások, amit azóta az élet többször is felülírt, köszönhetően ennek a finnországi beruházásnak és az urán-árak, ill. a kivitelezési költségek változásának. Magyarországon 4 vagy 5 alapvető reaktor-típus képzelhető el, 3 nyugat-európai, egy amerikai (Westinghouse), ill. egy dél-koreai. Jelentkezett az orosz Atomenergo cég is, amely hagyományos orosz típusú berendezést szállítana, a korábbinál nagyobb teljesítménnyel. Aggályokat vet fel az erőmű élettartam hosszabbítása is, az elmúlt 30-40 évben olyan atomerőművi balesetek történtek, amelyekre senki sem számított, s ezek az esetek felülírták a korábbi a reaktor-biztonsági számításokat.
A megújuló villamos áram termelésre szóló magyar energia stratégia 2020-ig:
Kapcsolt (hő- és áram) termelésű biomassza és biogáz erőművek létesítése, a geotermikus energia nagyobb mértékű hasznosításával. 2020 után lenne nagyobb napelem és szélenergia-támogatás. A dokumentumban szó van a meglévő gázerőművek korszerűsítéséről is, általában hatékonyságnövelő intézkedések foganatosításával.
Fontos helyen szerepel a dokumentumban a mátrai hőerőmű, megtartása nagy jelentőségű, mert stratégiai tartaléknak számít az ország számára. Az országos villamos erőmű rendszernek jelenleg is forró tartaléka ez az erőmű.
A szénerőművekre elképzelt technológia a CCS (carbon capture and storage). Ez még nem teljesen kiforrott megoldás, de vélhetően csak ilyen rendszerben képzelhető el a szénerőművek megtartása. A technológia jellemzője, hogy az erőmű kéményén már nem kerülhet ki széndioxid a légkörbe, azt megkötik és tárolják, legtöbbször a föld alatt, cseppfolyós, vagy magas nyomású állapotban. Vannak elképzelések kiürült bányákba, vagy lemerült földgáz- és kőolaj-mezőkre való vezetésére. Ez a megoldás energetikailag csökkenti az erőmű hatásfokát, 7-9%-al.
A tiszta megújulókkal kapcsolatban a magyar villamosenergia irányítás a mai napig hevesen tiltakozik az ellen, hogy a magyar villamosenergia rendszerbe nagy mértékben bekerüljenek az ingadozó betáplálású villamos megújulók.
Erre mutat, hogy pl. a szélturbinákra kiadott kapacitás-lehetőség is kis mértékű a villamos rendszerhez képest, a napelemek tekintetében pedig az ország egyenlőre rendkívül alacsony szinten van ellátva, bőven van ebben reális bővítési lehetőség. Az ingadozó betáplálóknak a magyar villamosenergia rendszerbe való beillesztésére kiegyensúlyozó rendszereket alkalmaz az ország, ilyen pl. a smart grid, ill. lehetne a szivattyús tároló rendszer, amely azonban a magyar domborzati viszonyok között nem alkalmazható.
A megújulók:
Hosszú távon a magyar potenciál a gyorsan megtérülő biomasszában rejlik, ami azonban túlhasználathoz vezethet.
A biomassza és biogáz felhasználás, erdészeti, mezőgazdasági, ill. primer mezőgazdasági termékek felhasználása esetén gondolni kell arra, hogy az ország ezzel saját export lehetőségeit rontja, hiszen az ország kiváló minőségű talaja elsősorban mezőgazdasági célokra, nem pedig energia-termelésre hivatott.
Magyarországon nincs lehetőség hosszú távon a vizierőmű-kapacitások bővítésének, a magyar folyók döntő többsége alsó folyású, ezeken a vízlépcsők építése kockázatos vízterelési szempontok miatt is.
A napenergia és a szélturbina kapacitások kihasználása, a fentiekben tárgyaltaknak megfelelően, 2030 után válik esedékessé.
A lokális fűtési rendszerekben 2030-ig 10-ről 25%-ig szeretné felvinni a megújulók arányát a stratégia, legtöbb esetben biomassza alapon, pl. biomassza kazánokkal kiváltva a gázkazánokat a hőközpontokban. Kérdés, hogy az ország mekkora százalékot engedhet meg ebből magának. A fenntartható gazdálkodás nem csak az energia piacon és az energia iparban fontos, hanem az erdészetben és a mezőgazdaságban is, ahonnan az energia piac alapanyagokat akar nyerni.
A lokalizált mezőgazdaság, mint energiatakarékossági tényező, szintén megjelenik a dokumentumban. Ebben olyan célok vannak, amelyek technológiailag nem előre mutatók, hanem inkább a lokalitás felé mutatnak. Ilyen pl. a magas élőmunka-igényű gazdálkodási formák visszahozatala, a széndioxid és metán kibocsátás csökkentése a mezőgazdaságban. A dokumentum a mezőgazdaságot kitörési pontnak jelöli meg, de ez a koncepció sincs végiggondolva, mert két célt akar egyszerre. Egyrészt egy high-tech, biotechnológiára épülő energetikai szektort, amit a mezőgazdaság lát el, másrészt a lokalizáltság felé törekvő mezőgazdaságot, amely kevés energia-felhasználással él. Valószínű, hogy a kettő együtt komoly problémákhoz vezet; „együnk, vagy közlekedünk".
Egy tank kukorica-metanol készítéséhez szükséges kukorica egy mexikói család féléves étkezését biztosítja.
A magyar energia stratégia 14%-os bio-üzemanyag arányt tételez fel 2030-ra, és 9% hidrogén betáplálási arányt.
A 14% rendkívül nagy mezőgazdasági terület lekötését jelenti, főleg, ha együtt kezeljük ezt a korábban említett energetikai célú fűz és fű ültetvényekkel, valamint a biogáz-alapanyag előállítással. Ez kb. 500 ezer hektárt jelent, ami a magyar vetésterület 10%-a. Ez nagyon jelentős méret, főleg olyan korszakban, amikor az elmúlt négy évben kétszeresre nőttek az élelmiszer árak. A 9%-os hidrogén bekeverési arány csak akkor érhető el, ha van elegendő megújuló energiánk ahhoz, amelynek véletlenszerű termelődését hidrogén előállítására használjuk. A hidrogén tárolása, szállítása és a fogyasztóhoz való eljuttatása egyenlőre ipari méretekben nincs megoldva, így ez az elgondolás a dokumentumban némi kritikával illethető. Egyszerűbb lenne, ha az így termelt villamos áramot inkább villamos autók töltésére és hajtására fordítaná a rendszer, így az átalakítási veszteségek elkerülhetőek.
Az okos irányítás :
A villamos szektorban gyakran adódnak már olyan előremutató elképzelések, amelyek az okos irányítás és hálózat kiépítésére irányulnának, de a szakma szerint Magyarország ebben egyáltalán nem jár az élen. Az okos irányítás azt jelentené, hogy a villamos rendszer minden elemének adatai begyűlnek egy irányító központba, és az be tud avatkozni a villamos áram-továbbítás, ill. felhasználás különféle pontjaiba is az ipari szektorban, az épület energetikában és az átvitelben. Ebben a rendszerben a fogyasztó már sok esetben termelő is lehet, ha megújuló energiaparkja van a ház körül.
A stratégiai dokumentumban leírt tőkét le kell fordítani a hétköznapokra. A magyar energetikai megközelítés főként a mezőgazdaság és a biomassza felhasználás területén kap jelentőséget,de Magyarországon nincs kultúrája a biogáz erőműveknek, pedig egyre több van belőlük. A meglévő ilyen erőművek nem tudják teljesíteni a villamos rendszer felé vállalt célokat, mert össze-vissza táplálják őket, nem tartják be az üzemeltetési kézikönyvben vállalt betáplálást.
Emiatt a vonatkozó tapasztalatok inkább kedvezőtlenek, néhány helyen veszteségesen működnek, máshol kárhoztatják azokat, akik ilyenre adták a fejüket. Nyugat-európai tapasztalat szerint a biogáz erőművek, amelyekben
olyan mezőgazdasági melléktermékek fermentációja történik, amelyek máshol nem könnyen lennének használhatók, megfelelő technológiai fegyelem esetén jól beilleszthetők szakmailag kívánatos körfolyamatokba. Ilyenkor az anyag zárt ciklusban áramlik, a biogáz kivonása után megmaradt biomassza pedig visszajuttatható tápanyagként a földre, s ehhez állattartás is kapcsolódhat. Ehhez olyan lokalizált mezőgazdaság képe tartozna, amely a technológiát csúcsszinten használja, s nem rendelkezik hosszú logisztikai utakkal. Amennyiben ezek az ésszerűsítések megtörténnek, akkor ez a biomassza-alapú energia termelés, kombinálva megújuló technológiákkal,
(napenergia, szélenergia) okos hálózatirányítás (smart metering) segítségével olyan megoldásokra vezet, amelyekkel már elégedettek lehetünk.
További előadások:
Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója : Az energiahatékonyság támogatása pénzt hoz az államnak is
Bucsy György, a Magyar Telekom ingatlanfejlesztési szakértője: Követhető példák, avagy a Magyar Telekom megvalósult energiatakarékos beruházásai
Szász Lajos, a Magyar Telekom projektvezetője: Smart metering – mi a különbség az okos mérés és az energiamenedzsment között?
Járay Dénes, a Magyar Telekom üzletfejlesztési senior menedzsere: Energiamenedzsment a gyakorlatban – Optimál Energiamenedzsment Rendszer
Seper Tamás üzemeltetési osztályvezető és Kiss Attila szenior működés támogatási menedzser, Dataplex Kft.:
Energiamanagement rendszer bevezetésének műszaki és szabályozási előkészítése adatközponti környezetben
A kerekasztal beszélgetés résztvevői: Bucsy György, Szász Lajos, Járay Dénes, Seper Tamás, Kiss Attila,
Szekér Péter Károly (Magyar Telekom, energetikus senior menedzser), Gurka Tibor (Provicon Kft. fejlesztési igazgató), Dr. Nagy Pál Géza (Magyar Telekom, ingatlanfejlesztési szakértő)
http://www.telekom.hu/innovacio/szolgaltatas/optimal_energiamenedzsment_rendszer
http://astro.elte.hu/~hetesizs
http://ffek.hu/blog/hetesi_zsolt/vilag_helyzete_eghajlat_eroforrasok_gazdasag_elso_elemzes_bovitese
http://en.wikipedia.org/wiki/Carbon_capture_and_storage
Harmat Lajos
