Eu szerzői jogi jelentés = szerzői jogi fasizmus. A Medina jelentés teljes szövege
21 perc olvasás
A Medina jelentés -borítóAz Eu közzétette a szerzői jogi rendszer megváltoztatására irányuló jelentését. Ami sajnos kitünik belőle, szoksá szerint hozzáértés nélkül készült, a francia szerzői jogi fasizmus alapállapotát tülrözi, amit még egyes lobbyk is megspékeltek. Ami ujdonság, hogy elzárná a tudományos publikációkat az emberek elől, és toaláis internet (és könyvtári) cenzurát vezetne be. A Parlament sem elfogadni, sem targyalni nem fogja, hacsak nem tudja nemzetközi összefogas megelőzni, akkpr lenyomják a multik a politikusok torkán. (Teljes hivatalos szöveg, hivatalos magyar forditás, a jelentés teljes PDF és word szövege a cikk végéről letölthető!)
A Medina jelentés -borítóAz Eu közzétette a szerzői jogi rendszer megváltoztatására irányuló jelentését. Ami sajnos kitünik belőle, szoksá szerint hozzáértés nélkül készült, a francia szerzői jogi fasizmus alapállapotát tülrözi, amit még egyes lobbyk is megspékeltek. Ami ujdonság, hogy elzárná a tudományos publikációkat az emberek elől, és toaláis internet (és könyvtári) cenzurát vezetne be. A Parlament sem elfogadni, sem targyalni nem fogja, hacsak nem tudja nemzetközi összefogas megelőzni, akkpr lenyomják a multik a politikusok torkán. (Teljes hivatalos szöveg, hivatalos magyar forditás, a jelentés teljes PDF és word szövege a cikk végéről letölthető!)
TARTALOMJEGYZÉK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv alkalmazásáról szóló bizottsági jelentésről (2008/2121(INI))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 14. és 95. cikkére,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájának 17. cikke (2) bekezdésére,
– tekintettel a Bizottságnak az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv alkalmazására vonatkozó 2007. november 30-i jelentésére (SEC(2007)1556),
– tekintettel a Bizottság 2008. július 16-i, Szerzői jog a tudásalapú gazdaságban című zöld könyvére (COM(2008)0466),
– tekintettel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvre1,
– tekintettel a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre2 és a Bizottságnak a 2004/48/EK (2005/295) irányelv 2. cikkére vonatkozó nyilatkozatára,
– tekintettel 2008. szeptember 25-i állásfoglalására a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről az online zeneszolgáltatás területén3,
– tekintettel a szerzői és szomszédos jogokkal foglalkozó közös jogkezelő szervezetekre irányuló közösségi keretről szóló, 2004. január 15-i állásfoglalására4,
– tekintettel a Bizottság 2005. május 18-i ajánlására a jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről
– tekintettel a Bizottság 2004. április 16-i, a szerzői és szomszédos jogok belső piaci
kezeléséről szóló közleményére (COM(2004)0261),
– tekintettel az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i, 96/9/EK európai
1 HLL 167., 2001.6.22., 10. o. 2HLL 195., 2004.6.2., 16. o.
3 E napon elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0462.
4 HL C 92. E, 2004.4.16., 425. o.
parlamenti és tanácsi irányelvre1,
– tekintettel a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejének összehangolásáról szóló, 2006. december 12-i 2006/116/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre2,
– tekintettel a „2010: Az európai digitális könyvtár felé" címet viselő 2007. szeptember 27-i
állásfoglalására,3,
– tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6-0000/2008),
Szerzői jog és információs társadalom
1. emlékeztet arra, hogy a 2001/29/EK irányelv elfogadása a 2000. március 23-24-i lisszaboni Európai Tanácsnak a versenyképes, dinamikus és tudásalapú gazdaság megvalósítását célzó folyamatba illeszkedő elsődleges célkitűzései között szerepelt;
2. kielégítőnek ítéli az irányelv tagállamokbeli alkalmazását és a szerzői jogokra gyakorolt hatását;
3. megjegyzi, hogy az irányelv reformja nem lenne kívánatos, mivel a tagállamok általi átültetése csak 2006-ban fejeződött be;
4. úgy véli, hogy a 2001/29/EK irányelv megfelelő egyensúlyt képvisel az érintett felek érdekei között;
5. emlékeztet arra, hogy a 2001/29/EK irányelv fontos szerepet játszik a szerzői és szomszédos jogok hozzáigazításában az információs társadalom igényeihez;
6. felveti azt a kérdést, hogy a Bizottság Zöld könyve miért kizárólag a kiadók világára összpontosít és a kulturális ipar többi ágáról miért felejtkezik el;
7. úgy véli, hogy a szerzői jog, a szomszédos jogok és a szellemi tulajdonjogok az Európai Unió gazdasági versenyképességének fontos elemét képezik;
8. úgy gondolja, hogy a kreatív ipar lényeges szerepet tölt be az információs társadalomban;
9. hangsúlyozza, hogy a szerzői és szomszédos jogok szükséges feltételei a kreativitás és fejlesztés ösztönzésének, valamint a különböző kulturális identitások megőrzésének;
10. emlékeztet arra, hogy a szerzői jogi rendszer a tudás és kompetencia alapú gazdaság
szempontjából a legmegfelelőbb rendszer;
11. úgy véli, hogy a szerzői és szomszédos jogok tiszteletben tartása a legjobb biztosíték a
digitális termékek legális piacának fejlődésére;
1HLL77., 1996.3.27., 20. o.
2 HL L 372., 2006.12.27., 12. o.
3 HL C 219. E, 2008.8.28., 296. o.
12. megjegyzi, hogy a kulturális javak és szolgáltatások sokszínű kínálata és az Unió területén történő terjesztésük a szerzői és szomszédok jogok tiszteletben tartásától és védelmétől is függ;
13. hangsúlyozza, hogy az európai alkotó világ dinamizmusa és sokszínűsége egyike a szólásszabadság alappilléreinek;
14. emlékeztet, hogy a szerzői és szomszédos jogok tiszteletben tartása biztosítékul szolgál a különböző nemzeti kultúrák megőrzésére;
15. megerősíti, hogy a jogok birtokosai számára a jogok keletkezési helyén kell biztosítani a szerzői és szomszédos jogok védelmét, függetlenül a nemzeti határoktól és a felhasználási módoktól, érvényességük teljes időtartama alatt;
16. emlékeztet, hogy az információs társadalom új piacokat nyit meg, amelyeken a védelem alatt álló alkotások elektronikus termékek és interaktív szolgáltatások közvetítésével is felhasználhatók;
17. fontosnak tartja a szerzők személyhez fűződő jogainak védelmét, és aggodalmát fejezi ki az olyan munkavállalási szerződések terjedése miatt, amelyek a szerzői jogok kényszerű átadásával járnak, és amelyek veszélyeztetik a névjog érvényesülését és az alkotás tiszteletben tartását;
Kivételek
18. emlékeztet, hogy a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (5) bekezdése szerint az irányelvben említett kivételek kizárólag olyan különös esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek az alkotások rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit („hármaspróba");
19. úgy véli, hogy az alkotások digitalizálása során tiszteletben kell tartani a szerzői és szomszédos jogokat, és azáltal nem sérülhet az alkotások rendes felhasználása az interneten, különösen a rendelkezésre bocsátásért kapott jövedelem tekintetében;
20. úgy véli, hogy a 2001/29/EK irányelvben szereplő, a nem kötelező kivételek teljes listájára alapuló megközelítés kellőképpen rugalmas és minden esetben helytálló;
21. úgy véli, hogy a nagy digitalizálási projekteken alapuló, online elérhető digitális könyvtárakat a szerzői és szomszédos jogok birtokosainak teljes egyetértésével kell létrehozni, erre irányuló megállapodások alapján;
22. bízik a 2001/29/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdése b) pontjában szereplő kivétel teljes körű alkalmazásában, a fogyatékkal élő emberek hasznára;
23. gondolkodásra szólít fel azzal kapcsolatban, hogy milyen veszélyeket rejt a szerzői és szomszédos jogok védelme számára a sokszorozási és közlési jogok alóli kivétel a távoktatás esetén alkalmazott tudományos kutatás keretében;
24. bízik abban, hogy a tudományos közösség és a kutatók kötelezettséget vállalnak a kiadók engedélyének megszerzésére annak érdekében, hogy biztosítsák az alkotásokhoz való oktatási és kutatási célú hozzáférést;
25. úgy véli, hogy a legális kínálat ösztönzése és egy versenyképes online piac létrehozása érdekében támogatni kell az online szolgáltatások és az e szolgáltatásokat felhasználó különböző eszközök interoperabilitását;
26. úgy véli, hogy a felhasználók által létrehozott alkotásoknak tiszteletben kell tartaniuk a szerzői és szomszédos jogokat, és nem szükséges új kivételeket bevezetni a "felhasználók által létrehozott alkotások" számára;
Jogalkalmazás
27. emlékeztet, hogy a nem engedélyezett felhasználás, amely súlyos károkat okoz a művészi alkotások ágazata és a műszaki innováció számára, fenyegetést jelent a kulturális ágazat gazdaságára és az alkotótevékenység megújulására;
28. úgy véli, hogy a kalózkodás elleni küzdelmet több irányban is fejleszteni szükséges: oktatás és megelőzés, a jogszerű digitális kínálat fejlesztése és a hozzáférés javítása, valamint együttműködés és büntetőjogi intézkedések útján;
29. támogatja az online kreatív tartalmakhoz való jogszerű hozzáférés és azok terjesztése számára kedvező környezet megteremtését;
30. úgy véli, hogy a szerzői és szomszédos jogok által védett alkotások és szolgáltatások letöltését kínáló internetes oldalak tevékenysége illegális, amiképpen az alkotások vagy szolgáltatástok „peer to peer" cseréje is, a jogbirtokosok beleegyezése hiányában;
31. támogatja, hogy a tagállamokban hozzanak létre hatóságokat, amelyek a jogbirtokosok indítványára és fokozatos megközelítést alkalmazva őrködnek a szerzői jogok védelme felett az interneten;
32. támogatja a különböző nemzeti jogrendszerek fellépését a hálózaton illegálisan alkotásokat terjesztő internetes oldalakkal szemben (például „The Pirat Bay");
33. bízik abban, hogy a tagállamok illetékes hatóságai megszüntetik ezen oldalak tevékenységét;
34. felhívja a Bizottságot, hogy tanulmányozza a 2001/29/EK irányelv 8. cikke (3) bekezdésének végrehajtását, és hogy gondolkozzon el, hogy miképpen lehetne a legeredményesebben harcolni a kalózkodás – és különösen az online kalózkodás – ellen egy virágzó online tartalompiac ösztönzése és kifejlődése érdekében;
35. ösztönzi az alkotások azonosítását és felismerését lehetővé tevő technológiák felhasználását annak érdekében, hogy könnyebben meg lehessen különböztetni egymástól a kalóz- és a legális termékeket;
36. gondolkodásra hív fel az online internethozzáférés-szolgáltatók felelősségéről a kalózkodás elleni harcban;
37. kéri az online hozzáférés-szolgáltatók együttműködését az elektronikus kalózkodás megelőzésében és felszámolásában;
38. az interneten hozzáférhető alkotások legális kínálatának fejlesztésére szólít fel, például a digitális szolgáltatások HÉA-jának csökkentése révén;
39. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
INDOKOLÁS I. Szerzői és szomszédos jogok az információs társadalomban
A szerzői és szomszédos jogok védelme az információs társadalomban fontos elem a belső piac gazdasági életének fejlődése szempontjából.
A szerzői jog hagyományosan két fő vagyoni jogot ismer el a szerző számára: a többszörözés jogát és a nyilvánosság felé való közvetítés jogát.
Az információs társadalom új piacokat nyit meg, amelyeken a védelem alatt álló alkotások elektronikus termékek és interaktív szolgáltatások közvetítésével is felhasználhatók.
Ebben az összefüggésben a szerzői és a szomszédos jogok védelme az alkotótevékenység és az innováció, s ezzel a különböző kulturális identitások ösztönzésének a feltételévé válik.
A szerzői és szomszédos jogok nem csupán az alkotó munkájának utólagos elismerését jelentik, hanem további alkotótevékenységre is ösztönöznek. Ez az ösztönzés még fontosabb a producerek és a terjesztésben tevékenykedők számára.
Ebből következően a jogosultak számára e jogok keletkezési helyén, érvényességük teljes időtartama alatt biztosítani kell – függetlenül a felhasználási módtól – a szerzői és szomszédos jogok védelmét.
Az információs társadalomban a kalózkodás akadályozza az alkotótevékenység folytatását, amelynek pénzügyi értelemben jövedelmezőnek kell lennie.
Tekintetbe kell venni az információs javak atipikus költségstruktúráját is, amelyben a költségek nagyobb része a tervezés és az előállítás során jelentkezik.
El kell kerülni, hogy a technológiai fejlődés a szerzői jog kárára váljon
A kalózkodás elleni küzdelmet több irányban is fejleszteni szükséges: oktatás és megelőzés, a jogszerű digitális kínálathoz való hozzáférés javítása, együttműködés és büntetőjogi intézkedések útján.
Biztosítani kell a szerzők, valamint a közönség és a társadalom jogos érdekei közötti egyensúly megteremtését az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megfelelően, amelynek 27. cikke előírja, hogy: „ 1. Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez. 2. Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez. "
Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelvnek hármas célkitűzése van:
– a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó tulajdonosi jogok megerősítése a digitális világ
sajátosságainak figyelembe vételével
– az e jogokkal kapcsolatos kivételek rendszerének meghatározása
– a jogosultak által nem engedélyezett cselekmények megakadályozása céljából a művekre és
szolgáltatásokra alkalmazandó műszaki intézkedések jogi védelmének biztosítása.
Az irányelv illeszkedik a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) szerzői jogról szóló 1996. évi szerződéseinek sorába.
Az irányelv az átvétel tekintetében nagy mozgásszabadságot hagy a tagállamoknak, sőt néhol jogbizonytalansághoz is vezet egyes tagállamokon belül, továbbá eltéréseket okoz közöttük sok olyan rendelkezés választható jellege folytán, amelyek alapján a tagállamok belátásuk szerint számos „á la carte" kivételt tehetnek a lefektetett jogok tekintetében, továbbá mert időnként homályos megfogalmazásban a tagállamokra bízza a jogi védelem végrehajtását.
II. Elemek a 2001/29/EK irányelv végrehajtásának értékeléséhez
Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv végrehajtására vonatkozó európai bizottsági jelentés (SEC 2007/1556) az irányelv 5. (kivételek és korlátozások), 6. (műszaki intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségek) és 8. (szankciók és jogorvoslatok) cikkének tagállamok általi átvételét és a nemzeti bírák általi alkalmazását tárgyalja.
A kivételek rendszere, alkalmazásuk és gyakorlati átültetésük
– Az irányelv 5. cikkében meghatározott kötelező kivétel (1. bek.), illetve a választható
kivételek (2. bek.) vagy csupán a többszörözési jogra vagy a többszörözési, nyilvánosságra
hozatali és nyilvános rendelkezésre bocsátási jogra (3. bek.) vonatkoznak, mely választható
kivételek a terjesztési jogra is kiterjedhetnek (4. bek.).
– Az 5. bekezdés az irányelvben említett különböző kizárólagos jogokkal kapcsolatos valamennyi kivételt és korlátozást „hármaspróba" alá rendeli, azaz „kizárólag olyan különös esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek a mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeif E „hármaspróba" az irodalmi és művészeti alkotások védelméről szóló Berni Egyezmény 9. cikkének (2) bekezdéséből, továbbá az 1996. évi WIPO-szerződések 10.cikkéből származik.
Az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivétel az olyan járulékos vagy közbenső jellegű időleges többszörözési cselekményekre vonatkozik, amelyek valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezik.
Az irányelv 2. cikke a legszélesebb értelemben határozza meg a többszörözéshez való jogot, azonban a digitális környezetben a többszörözések igen számosak és gyakran múlékonyak. Ettől függetlenül a kizárólagos jog hatálya alá tartoznak, s ezért alkotják a bizonyos közlési módok által megkívánt többszörözések miatt az irányelvben az egyetlen kivételt (5. cikk (1) bek.).
Ugyanakkor a Google-Copiepresse ügyben hozott 2007. február 13-i ítéletében a belga bíróság úgy döntött, hogy egy weblapnak a Google szervere által rögzített másolata és az ugyanehhez a weblaphoz való hozzáférést lehetővé tevő link létezése ellentétes a többszörözéshez és a nyilvános közzétételhez való joggal.
Az Egyesült Királyság és Írország kivételével valamennyi tagállam különbözőképpen ültette át az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában szereplő magáncélú felhasználásra szolgáló másolatok kivételét. A belga és a francia bíró egyébként kinyilvánította, hogy ez a jog nem minden esetben érvényesíthető (Test Achats kontra EMI, Brüsszeli Fellebbviteli Bíróság,
2005. szeptember 9. és Studio Canal kontra S. Perquin és Union fédérale des consommateurs
Que Choisir, Párizsi Semmítőszék, 2006. február 28.).
Az 5. cikk (2) bekezdése c) pontjában előirányzott – a könyvtárak vagy más intézmények által nem kereskedelmi céllal végzett egyes többszörözési cselekményekre vonatkozó -kivétel nem korlát nélküli. Olyan egyes esetekre korlátozódik, mint például a könyvtári katalógusokban szereplő művek megőrzéséhez szükséges többszörözések. Példának okáért a kiadók úgy gondolják, hogy joguk van előzetes engedélyt adni egy könyv „beszkenneléséhez", mint ahogyan ez abban a Google elleni fellebbezésben is szerepelt, amelyet a La Martiniére csoport és társai nyújtottak be a Párizsi Fellebbviteli Bírósághoz
2006. június 6-án.
Nyilvánvaló, hogy a művek digitális könyvtárak által történő online közzététele igen súlyos kárt okozhat a szerzői jogok tulajdonosainak.
Az 5. cikk (3) bekezdése c) pontjában előirányzott – a napi eseményekről szóló tudósítások javára tett – kivételt egyes tagállamok igen széles értelemben értelmezték, ugyanakkor a Copiepresse kontra Google ítéletben a belga bíró úgy vélte, hogy egy cikk részleteinek a Google által kommentár hozzáfűzése nélkül történő többszörözése nem tartozik e kivétel hatálya alá. Ugyanez az ítélet a Google.News szolgáltatás tekintetében nem tartja alkalmazhatónak az 5. cikk (3) bekezdése d) pontjában előirányzott – a kritika vagy ismertetés céljából történő idézésekre vonatkozó – kivételt.
Az 5. cikk (3) bekezdése k) pontjában a karikatúra vagy paródia készítésének céljára történő felhasználás esetére előirányzott kivételt a nemzeti jogszabályokba szembetűnő különbségekkel ültették át, például az Egyesült Királyság egyáltalán nem, Németországban pedig a Hamburgi Regionális Bíróság a „thumbnail"-okról szóló 2003. szeptember 5-i határozatában jogalkalmazási szempontból szigorúan szabályozta.
A műszaki intézkedések védelme
Az irányelv 6. cikke kéri a tagállamokat, hogy biztosítsanak jogi védelmet a hatásos műszaki
intézkedések (TPM technological protection measures) megkerülése és e módszerek
terjesztése ellen.
A 6. cikk (3) bekezdése a „műszaki intézkedéseket" a következőképpen határozza meg:
„ minden olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendes működése során alapvetően
arra szolgál, hogy a művek és más, jogi védelem alatt álló teljesítmények tekintetében
megelőzze, illetve megakadályozza a jogszabályban meghatározott szerzői jog vagy
szomszédos jogok, illetve a 96/9/EK irányelv III. fejezetében foglalt sui generis jog jogosultja
által nem engedélyezett cselekményeket".
A német jogalkalmazók a 2005. évi Heise Online ítéletben tilalmat állapítottak meg a
bármiféle műszaki védelmi intézkedés megkerülésére szolgáló szoftverek – akár csak egy
„offshore website"-ra mutató link formájában történő – felkínálására.
A „hatásos műszaki intézkedés" fogalmát Szlovákia és Svédország kivételével valamennyi tagállam átültette.
A 6. cikk (4) bekezdése előirányozza, hogy – a jogtulajdonosok által önként megtett intézkedések hiányában – az 5. cikk (2) bekezdése a), b), c) és e) pontjában, valamint az 5. cikk (3) bekezdése a), b) és e) pontjában előirányzott jogosultak érdekében a tagállamok megfelelő intézkedések meghozatalával kivételeket biztosíthassanak a műszaki védelmi intézkedések tekintetében. A „megfelelő intézkedések" meglehetősen tág fogalmát a tagállamok különbözőképpen alkalmazzák, így például Ausztriában, Csehországban, Hollandiában nem ültették át, míg Finnországban, Dániában, Észtországban, Görögországban és Magyarországon békéltetői és döntőbíráskodási rendszer működik, Belgiumban, Németországban, Spanyolországban és Írországban pedig bírósághoz lehet fordulni. Végezetül pedig Franciaországban közigazgatási eljárást alkalmaz.
Szankciók és a szerzői és szomszédos jogok jogosultjainak védelme
A 2001/29/EK irányelv 8.cikk (3) bekezdése a következőképp rendelkezik: A tagállamok biztosítják, hogy a jogosultak kérelmezhessék az ideiglenes intézkedést olyan közvetítő szolgáltatókkal szemben, akiknek a szolgáltatásait harmadik személy szerzői jog vagy szomszédos jogok megsértése céljából veszi igénybe. Egyedül Ausztria, Görögország, Litvánia és Belgium ültette át közvetlenül ezt a cikket, a többi államban az érvényes jogszabályok már tartalmazzák ezeket a rendelkezéseket.
Az utóbbi években több bírósági eljárás indult a hozzáférési szolgáltatást és honlaptelepítést végzőkkel szemben.
2007. június 29-én a Brüsszeli Elsőfokú Bíróság a Scarlet vállalatot (a volt Tiscalit) kötelezte rá, hogy „szűrőket" telepítsen a „peer-to-peer" fájlok eltérítésének megakadályozása érdekében. Ugyanígy 2006. február 10-én a dán bíró egy szolgáltatót felkért arra, hogy szüntesse meg a szerzői jogokat megsértő ügyfeleinek az internetes hozzáférését, 2006. október 25-én pedig szintén Dániában a TELE2 szervert arra kötelezték, hogy gátolja meg, hogy ügyfelei hozzáférjenek az orosz AllofMP3.com oldalhoz, amelyről zeneszámokat lehetett jogellenesen letölteni.
Igen kényes terület a „peer-to-peer" kérdése, vagyis az, hogy bizonyos internetes honlapok, illetve programok segítségével az internethasználók – közvetlenül vagy egy közös honlapon keresztül – védett műveket vagy szolgáltatásokat tartalmazó fájlokat osztanak meg egymással a jogtulajdonosok hozzájárulása nélkül (a Napster központosítottan, a Kazaa decentralizáltan működik).
Azoknak a honlapoknak a működése – a „peer-to-peer" jelenségén kívül -, amelyek a
szükséges engedélyek hiányában lehetővé teszik védett művek vagy szolgáltatások letöltését,
jogellenes és esetükben semmiféle kivétel nem alkalmazható.
Ezért a másoknak fájlokat továbbító internethasználók tevékenységét nyilvánosságnak való
jogellenes közvetítésnek kell tekinteni, mely esetben kivételnek nincs helye.
A „download" tevékenység esetében kétségbe vonható, hogy olyan többszörözési cselekmény
lenne, amelyre vonatkozhat a természetes személy által magáncélra végzett, kereskedelmi célt
közvetlenül vagy közvetve sem szolgáló többszörözés kivétele (5. cikk (2b) bekezdés), de
ebben az esetben tekintetbe kell venni a forrás jogszerű vagy jogszerűtlen eredetét is.
Ebből kiindulva törekednek ma a jogosultak megállapodásra a hozzáférést nyújtó szolgáltatókkal. Bejelentési eljárás bevezetését javasolják a gyanús jogellenes tevékenységek jelzésére annak érdekében, hogy a hozzáférést nyújtók – megfelelő határidővel – az internethasználókkal szemben kötelező intézkedéseket hozzanak és ezek részletes adatait szolgáltassák ki bírósági eljárások céljára. Azonban ez a magánjellegű adatok védelmére vonatkozó szabályokba ütközhet.
Ugyanis a 2008. január 29-i „Telefónica" ítéletében az Európai Közösségek Bírósága nem rótta a tagállamokra annak kötelezettségét, hogy polgári jogi eljárások keretében a szerzői jogok tényleges védelmének biztosítása érdekében kiszolgáltassák a személyes jellegű adatokat. A Bíróság ugyanakkor felvetette a különböző alapjogok védelméhez szükséges egyeztetés kérdését, nevezetesen a magánélet tiszteletben tartásához való jog összeegyeztetését a szellemi tulajdon védelméhez és a tényleges jogorvoslathoz való jogokkal. A „Telefónica" ítélet megerősíti a szellemi tulajdonjogok védelmének fontosságát és nem akadályozza meg a hozzáférést nyújtókat és egyéb internetes szereplőket abban, hogy együttműködjenek a jogosultakkal az internetes kalózok elleni küzdelemben.
