Európa-szerte Szükség Van A Családi Vállalkozások Szektorát Szabályozó Kormányzati Intézkedésekre

A családi tulajdonú vállalkozások Európában a GDP mintegy 60 százalékát adják, és a munkahelyek csaknem felét teremtik meg, ezért szervezeteik azt kérik kormányaiktól, hogy hangsúlyosabban vegyék figyelembe a családi vállalkozások sajátosságait és hozzájárulásukat a gazdasághoz illetve a társadalomhoz – hangzott el a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) és a European Family Business GEEF nemzetközi konferenciáját Budapesten.

Ezek a cégek a következő években szembesülnek majd tömegével a generációváltással járó problémákkal, amelyek komoly kockázatot hordoz a nemzetgazdaságok számára is. Tapasztalatokban és megoldási javaslatokban nincs hiány, ám ezek megvalósításában a jogalkotók együttműködését is várják a családi cégek.

A konferencia fővédnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a családi cégek felvetése kapcsán megnyitójában hangsúlyozta, a család szerepét a társadalomban, így a családi cégek szerepét a nemzetgazdaságban nem lehet nélkülözni, ezért folyamatos párbeszédre kell törekedni a kormányzat, és az érintett vállalkozások között. Mint elmondta: a családot és a családi cégeket minden szempontból, így törvényileg is támogatni kell, hiszen ezek a vállalkozások garanciát jelentenek egy ország gazdasági fejlődésében. "A családi cégek jóval nagyobb garanciát jelentenek, mint más vállalkozások, mindig a saját országukhoz kötődnek, ezért nemzeti szempontból is érdek a támogatásuk." – mondta el Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes kitért arra is, hogy például az örökösödési illeték eltörlése is már ezeket a célokat szolgálta, ez ugyanis a kisebb értékéknél és a nagyobb vagyonoknál is kiemelt terület. Mint mondta, egy-egy cég generációs továbbadásánál megrendülne a működés ekkora adóterhek mellett, miközben ezeknek a vállalkozásoknak az egyenletes fejlődést kell biztosítani zökkenő nélkül. Semjén Zsolt hangsúlyozta: Magyarországon egy erős középosztály kell, enélkül ugyanis tud működni egy társadalom, ennek megteremtésében pedig nélkülözhetetlen szereplők a családi vállalkozások. Mint mondta nemzeti nagytőke kell, ami pedig akkor jön létre, ha az állam nem sarcolja meg generációról generációra ezeket a cégeket.

A sikeres együttműködés érdekében a miniszterelnök-helyettes reagálva az egyesület által a közelmúltban benyújtott munkahelyteremtő Bölcsőprogramra elmondta: a kormány készen áll a személyes konzultációra, kiemelt figyelemmel kezeli a programot, különösen az első munkahelyet kezdők és részmunkaidős kedvezmények esetében, hiszen mint mondta, valódi munkahelyteremtésre van szükség, amely a gazdasági növekedésre is jótékony hatással lesz.

Szöllősi László a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára felszólalásában szintén kiemelte, hogy a magyar gazdaságban a családi vállalkozásoknak óriási jelentősége van, és elmondta: bár eddig nem volt állami támogatása a családi cégek szektorának, mivel kiemelt cél a foglalkoztatottsági szint megemelése, a Bölcsőprogram mielőbb napirendre kerül, hiszen a kezdeményezés beleilleszthető a kormányzati hosszú és középtávú céljaiba.

Bölcsőprogram: Indítvánnyal fordul a döntéshozókhoz a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) – ebben a kormány szándékaival egybecsengő munkahelyteremtő-programját ismerteti a lehetséges együttműködés szándékával. Az egyesület álláspontja szerint amennyiben az új munkahelyek teremtését a kormány tb járulék-, és adó menetességgel támogatná, a családi cégek átlagosan legalább egy új munkahely létrehozását vállalnák a jövő év végéig. „Egy-egy új munkahely, ezzel együtt álláshely megteremtése akár több millió forintos beruházást is jelenthet, teremtse azt akár multinacionális cég, akár az állam, akár egy vállalkozás." – magyarázza Rudas László, az egyesület elnöke és hozzáteszi: ezt a beruházást a családi vállalkozások magukra vállalnák. „Egy ilyen programnak jelentős gazdaságfehérítő hatása is lenne, hiszen azok a feketejövedelmek, amelyek a szürkegazdaságban áramlanak, automatikusan kitisztulnának." – tette hozzá az elnök. Az egyesület álláspontja szerint ugyanis ha nincs járulékos költségvonzata, akkor mindenki tisztességesen elszámolná a költségei között azt a munkaerőköltséget, amellyel a gazdálkodását átláthatóvá teszi, és amellyel elkerüli, hogy másutt leadózott jövedelmét pumpálja vissza a feketegazdaságba. További hozadék, hogy az így megnövekedett munkaerőtömeg által megkeresett pénz bekerülne a fogyasztásba.

Generációváltás: Magyarországon és több kelet-közép európai országban a 90'-es évek elején alapított sikeres családi vállalatok alapítói a közeljövőben kell, hogy átadják cégük irányítást a következő generációnak, ám ez a folyamat a nemzetközi tapasztalatok alapján három esetből kétszer akár a vállalat teljes csődjével is végződhet. Mindez komoly társadalmi-gazdasági kockázatot is hordoz, hiszen az érintett cégek stabil és növekvő foglalkoztatók, adófizetők. „A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) és egyetemi partnereinek kutatása szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a családi vállalkozások többségét az alapító vezeti, ugyanakkor nincs kultúrája a következő generáció bevonásának. A legtöbb esetben hiányzik az utódlási terv. A családi cég vezetőinek és lehetséges utódainak többsége bizonytalan a tulajdonosi, vezetői hatalom átadási folyamatokkal kapcsolatban. Külön dilemma, hogy a közép-kelet európai régióban a legjobban elfogadott vezetési kultúra erőre és karizmára épül." – magyarázza Kürti Tamás, az FBN-H alelnöke.

Legalább ennyire lényeges kérdés ugyanakkor a jogi környezet, a szabályozói oldal támogatása, amely egyelőre csak kevés országban működik megfelelően. Kiemelten fontos az ajándékozási és örökösödési illeték, amely országonként jelentős mértékben eltérő; kiemelt kérdés a tőkéhez jutás a kontroll elvesztése nélkül; a profit újra befektetésére vonatkozó adókedvezmények kérdése; de számos jogi kérdés is halaszthatatlan megoldásra vár. (Magánalapítványi forma; tulajdon és menedzsment jog gyakorlatának átadása.)