Felhőtévhitek és A Valóság. A Felhőalapú Informatika Leggyakoribb Mítoszai

A felhőalapú informatika évek óta ismert fogalom a vállalatvezetők körében, a kifejezés kapcsán mégis számos tévhittel találkozhatunk.

A felhőalapú informatikai rendszer bevezetése hatékony megoldás lehet szinte bármely szervezet számára, a különböző szolgáltatási típusokkal szemben azonban még mindig nagy a bizonytalanság a vállalatvezetők körében. A NAVIGATOR Informatika Zrt. ezért összegyűjtötte a legfontosabb tévhiteket, amelyek cáfolatának megismerése nagymértékben hozzájárul a felhőalapú informatika megértéséhez és a szolgáltatás által kínált előnyök felismeréséhez.

1. tévhit: A felhőalapú szolgáltatások nem minden vállalat számára előnyösek

A felhőalapú informatikai megoldások szinte bármilyen méretű és típusú vállalat számára előnyösek, csupán a szervezethez illő szolgáltatási típust kell megfelelően kiválasztani. Az első és legfontosabb feladat mindig az adott vállalat igényeinek a felmérése, mivel jól működő rendszert akkor lehet kialakítani, ha pontosan megfelel az elvárásoknak. A felhőalapú technológiák elterjedése elsősorban a nagyvállalatoknak köszönhető, ám ma már számos, speciálisan a KKV-k számára kialakított megoldás is elérhető a piacon. A NAVIGATOR tapasztalatai szerint az induló-, és kis- és középvállalkozások esetében a hosztolt nyilvános felhő, nagyvállalatoknál pedig a privát felhő bevezetése a leginkább hatékony megoldás.

A tervezés során azt is el kell dönteni, hogy az informatikai környezet mely részét érdemes felhőalapon kiszolgálni. A nagyvállalatoknál a legjobb megoldás, amikor a szolgáltató az együttműködési szolgáltatásoktól – például levelezés, közös dokumentumtár, CRM, dokumentum menedzsment – az üzleti alkalmazásokig mindent felhő alapon valósít meg. A KKV-k esetén pedig a hibrid megoldások sokszor költséghatékonyabbak, mintha mindent egy privát felhőből szolgálnák ki a vállalkozást.

„Tapasztalataink azt mutatják, hogy az együttműködési szolgáltatások kiszolgálása nyilvános felhőből egyrészről 20-30 százalékos TCO megtakarítást eredményez, másrészről olyan pozitív folyamatok indulnak el, mely a vállalatot a korábbi megoldások és IT kultúra átgondolására, paradigmaváltásra ösztönzi" – mondta Juhász Lajos, a NAVIGATOR Informatika Zrt. vezérigazgatója.

2. tévhit: A felhőalapú informatika nem biztonságos

A vállalatoknál működő széttagolt és sérülékeny, helyi informatikai rendszerekkel szemben a felhőalapú architektúrák központosítottak, és a folyamatok nagy része automatizált, ami lecsökkenti az emberi hiba lehetőségét és a rendszer veszélyeztetettségét. A több szerver együttes, egy helyen történő üzemeltetése magas szintű rendelkezésre állást és biztonsági intézkedéseket kíván, ezért a szolgáltatók a lehető legjobb és legmodernebb biztonsági megoldásokat alkalmazzák a meghibásodások és a támadások megelőzésére. A szigorú titkosítási módszerek alkalmazásának köszönhetően a felhőben esetleg egymás mellé kerülő versenytársak adatai is maximális biztonságban vannak, továbbá a távolról dolgozó alkalmazottak mobileszközeikről is biztonságosan elérhetik az információkat. A szolgáltató pedig garantálja a lehető legmagasabb szintű szaktudást és támogatást, valamint a 99,99 százalékos rendelkezésre állást.

3. tévhit: A vállalat elveszíti az ellenőrzést a felhőben tárolt adatok fölött

A felhőalapú megoldások információbiztonsági szintje és rugalmassága magasabb a hagyományos, vastagkliens-megoldásoknál, és az új típusú rendszerekben az adatok pontos földrajzi elhelyezkedésénél sokkal fontosabb azok védelme és a kapcsolódó szolgáltatások. A felhőben tárolt adatok nagyobb biztonságban vannak, mint a vállalati szervereken, hiszen a szolgáltatónál megbízott szakértők professzionális üzemeltetési körülményeket biztosítanak számukra. Az automatizált biztonsági megoldások pedig leegyszerűsítik a megfelelőségi rendelkezések betartását. Ha egy vállalat tapasztalt, jó referenciákkal rendelkező szolgáltatót választ, és igényeit pontosan rögzíti a szolgáltatói szerződésben, a vállalati adatok maximális biztonságban lesznek. A felhőalapú informatikai rendszer így a szigorú jogi és adatvédelmi szabályoknak megfelelni kényszerülő, főként pénzügyi, illetve jogi profilú vállalatok számára is kiváló megoldást jelent.

4. tévhit: A felhőalapú számítástechnika drágább, mint a hagyományos

A felhőalapú informatika bevezetésének egyik legnagyobb előnye, hogy jelentősen csökkenthetők a fizikai eszközökkel kapcsolatos költségek és problémák, valamint akár több érvre megállíthatóak az informatikai beruházások. A felhőalapú megoldások integrációjától függően a TCO 20-30 százalékot biztosan csökken, a vállalatoknak pedig nem kell beruházniuk a hardverek folyamatos cseréjébe, valamint biztosítaniuk a saját szerverek fenntartásával kapcsolatos speciális körülményeket, és vállalni az ezzel járó költségeket. A maximális hatékonyság érdekében a felhőalapú informatikai megoldások az aktuális igényeknek megfelelően egyszerűen bővíthetők vagy éppen szűkíthetők, így a vállalatok pontosan azért fizetnek, amit használnak. A szolgáltatók szerződéses követelményei is megváltoztak: a korábbi 2-3 éves megállapodások helyett a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéseket ma már többnyire maximum egy év határozott időre kötik, mely szintén kedvezőbb az ügyfelek számára. A havidíjas konstrukciónak köszönhetően pedig az informatikai költségek könnyebben tervezhetők és nyomon követhetők.

5. tévhit: A vállalati alkalmazottaknak sok idejét veszi igénybe, mire megtanulnak az új rendszerben dolgozni

Kétségtelenül igaz, hogy némi átképzéssel jár a felhőalapú informatikára történő áttérés, a NAVIGATOR tapasztalatai szerint azonban ez olyan csekély kellemetlenséget okoz, amely nem mérhető össze az azonnal érezhető előnyökkel. Egy megfelelően kialakított felhőalapú rendszerben a munkafolyamatok átláthatóbbá, az együttműködési szolgáltatások – beleértve az okostelefon szinkronizációt is – pedig egyszerűbbé válnak.