Fordulóponthoz érkezett a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

A Központi Statisztikai Hivatal 2012-es adatai szerint 2 éve a megváltozott munkaképességűek alig 18 százalékának volt munkája, ami mind a foglalkoztatás általános szintjétől, mind pedig a hasonló európai átlagtól lényegesen elmaradó képet tükröz. Eközben a NAV adatai szerint mintegy 64 ezer olyan, szabad munkahely van, ahol a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása helyett a cégek inkább a rehabilitációs hozzájárulás befizetését választják. A legfrissebb piaci tapasztalatok azonban a helyzet változását jelzik.

A Központi Statisztikai Hivatal 2012-es adatai szerint 2 éve a megváltozott munkaképességűek alig 18 százalékának volt munkája, ami mind a foglalkoztatás általános szintjétől, mind pedig a hasonló európai átlagtól lényegesen elmaradó képet tükröz. Eközben a NAV adatai szerint mintegy 64 ezer olyan, szabad munkahely van, ahol a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása helyett a cégek inkább a rehabilitációs hozzájárulás befizetését választják. A legfrissebb piaci tapasztalatok azonban a helyzet változását jelzik.

"Ebben az évben áttörést érzékelünk a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában. Miközben jó 3 éven át rendre mi kerestük meg a lehetséges partnereket és mutattuk be, milyen előnyökkel járna számukra a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, addig mára ez a folyamat kiegyenlítődött: folyamatosan érkeznek az ilyen irányú felvetések, a foglalkoztatás mikéntjére irányuló kérdések. A speciális helyzetű munkavállalókkal kapcsolatos információáramlás minden szinten meghaladta az ingerküszöböt, ebben pedig a kormány erőfeszítéseinek és a piaci szereplők munkájának egyaránt szerepe van." – mondta Dobár Attila, a megváltozott munkaképességű munkavállalók támogatására szakosodott RehabJob ügyvezető igazgatója.

A kormány a minap jelentette be, hogy újabb 3 hónapra meghosszabbítja a megváltozott munkaképességű, rehabilitálható munkavállalók támogatott foglalkoztatásának határidejét, és hogy a program befejeztéig, várhatóan jövő év közepéig közel 5 milliárd forintot fordít pályázható pénz formájában bérköltség támogatásra. A program keretében eddig hétezren jutottak munkához.

"Tapasztalatunk szerint a cégek egyre kevésbé alkalmaznak megváltozott munkaképességű munkavállalókat pusztán az anyagi előnyök vagy a befizetési kötelezettségek csökkentésének lehetősége miatt. Sokkal inkább jellemző, hogy egyre több vállalkozás működése természetes részének tekinti, hogy egészségkárosodott, mozgássérült vagy csökkent hallású munkatársakkal dolgozzon, és ezeket a munkatársait a csapat speciális igényű, mégis teljesértékű tagjának tekintse." – mondta Dobár Attila, a JobGroup tagját alkotó RehabJob ügyvezető igazgatója.

"Mindez a partnereinkkel zajló megbeszélések tartalmában is visszatükröződik. Eddig a megbeszélések túlnyomórészben arról szóltak, hogy miért is lenne érdemes egy ilyen programba belevágniuk. Ma már főleg a "hogyanról" beszélünk, a megvalósítás módja izgatja a cégeket. Ha vannak is prekoncepciók, azokat egyre könnyebb legyűrni, amiben különösen segítségünkre van, hogy terjed a megváltozott munkaképességűek elszántságának, kitartásának, lojalitásának a híre. Nem egyszer a szervezet átvilágításával bíznak meg minket, aztán hosszú távon a tréningek és a "rehabos" munkaerőközvetítés miatt maradunk." – tette hozzá a Rehabjob ügyvezető igazgatója.

A RehabJob idén tavasszal tartott felkészítő tréningjén 230 megváltozott munkaképességű munkavállaló vett részt. A magabiztos fellépést, a világos kommunikációt és az álláskeresési folyamatban való kiigazodást segítő felkészítés sikerét jelzi, hogy félév alatt a résztvevők egynegyede nyert el egy általa megpályázott állást. A RehabJob a jövőben is  folytatja a vállalatok és a pályázók felkészítését, az állásajánlatok összegyűjtését és az összes lényeges információ megosztását. "Tartós divatot szeretnénk kialakítani, ahol az a cég számít majd "menőnek", ahol a munkavállalók sokszínűsége a jellemző." – mondta Dobár Attila.