Gylfi káprázata

Gefion szobra Koppenhágában, a Churchill parkbanA skandináv mitológia a svédek, dánok norvégok és izlandiak közös hitvilága a Krisztus előtti első századból. Legfontosabb írott forrásuk az Edda-énekek, amely terjedelmét tekintve csak a görög-római mitológiához hasonlítható. A számtalan történet egyike a Gylfi-legenda, vagy ahogy a dánok nevezik Gylfi káprázata. A monda szerint Gylfi svéd király akkora földterületet ígért Gefion istennőnek, amit egy éjszaka fel tud szántani. Gefion istennő négy fiát ökörré változtatta, eke elé fogta és az egy éjszaka kiszántott földet a tengerbe dobta. Így keletkezett Sjalland, Dánia legnagyobb szigete

Gefion szobra Koppenhágában, a Churchill parkbanA skandináv mitológia a svédek, dánok norvégok és izlandiak közös hitvilága a Krisztus előtti első századból. Legfontosabb írott forrásuk az Edda-énekek, amely terjedelmét tekintve csak a görög-római mitológiához hasonlítható. A számtalan történet egyike a Gylfi-legenda, vagy ahogy a dánok nevezik Gylfi káprázata. A monda szerint Gylfi svéd király akkora földterületet ígért Gefion istennőnek, amit egy éjszaka fel tud szántani. Gefion istennő négy fiát ökörré változtatta, eke elé fogta és az egy éjszaka kiszántott földet a tengerbe dobta. Így keletkezett Sjalland, Dánia legnagyobb szigete

   Gylfi király messze földön híres volt bölcsességéről, tudásának természetes része volt a varázslásban való jártassága is. Gylfi csodálkozva döbbent rá arra, hogy bármi, amit az ázok (Áz isten hívei) akarnak, úgy is történik, nem tudott azonban dűlőre jutni abban a kérdésben, hogy ezt természetes képességeiknek, vagy isteni ajándéknak köszönhetik.

   A kérdés fontos volt Gylfi számára, ezért elindult álruhában Asgardba (istenek lakhelye), megtudni az igazat. Az ázok azonban átláttak ezen a ravaszságon és tudták, hogy Gylfi király közeledik, így egy illúzióval, káprázattal fogadták amint a szivárványhídon át megjelent Asgardban. A történet itt átlép az istenek, a káprázat világába, ugyanakkor azt is mutatja, hogy milyen könnyen megcsalja magát az ember, ha olyan területre merészkedik, ahol voltaképpen nincs keresnivalója.

   Gylfi éjszakai szállást kér, erre egy trónterembe kísérik, ahol három trónon három király ül, akik biztosítják arról, hogy szívesen vendégül látják. Gylfi hamar a tárgyra tér és megkérdezi, hogy ki az, aki a legbölcsebb a palotában, akinek feltehetné a kérdését az ázok akaratának forrásáról. A királyok beleegyeznek azzal a feltétellel, ha Gylfi kevesebbet tud annál, akit faggat. Ha nem, az életével kell fizetnie.

   Így indul el egy beszélgetés, amely során a  király kikérdezi az asgardi illúzió-királyokat a világról, s ebből a párbeszédes-kikérdezős formában értesülünk a skandináv mitológia főbb pontjairól, a világ teremtéséről, működéséről, az apokalipszisról és egy új világ teremtéséről.

                                                                            *

  Ezt a történetet ilyen formában nem találjuk meg az útikönyvekben, vagy a városnéző autóbuszok idegenvezetőnek magyarázatában. Ha viszont lapos a pénztárcánk és felkeressük Koppenhágában az Üdvhadsereg szállását, akkor kevés pénzért szívesen látnak bennünket, mindössze részt kell venni a reggeli imában. Az egyik terem tablóin rajta van Gylfi képes története. Egyébként az Üdvhadsereg munkatársai igen tájékozottak. Az egyik terem falán olajfestmény függ. Frederik Gruntvig portréja (1783-1872).. Amikor megkérdeztem, kit ábrázol a kép, azt a választ kaptam, hogy olyan volt nekünk, mint önöknek gróf Széchenyi István.

Láng Róbert