Három kontinens gyerekei figyelik a madarak vonulását

A Tavaszi madárles nemzetközi kezdési időpontja minden év február elseje. Európa déli országaiban már ilyenkor megjelennek az első vonuló madarak. Magyarországra azonban csak márciusban kezdenek nagyobb tömegben megérkezni az első gólyák és füsti fecskék, míg a kakukkok április közepén, a gyurgyalagok és a sarlósfecskék pedig csak május elején térnek vissza. Ezért a hazai kampány március elején kezdődik.

A Tavaszi madárles nemzetközi kezdési időpontja minden év február elseje. Európa déli országaiban már ilyenkor megjelennek az első vonuló madarak. Magyarországra azonban csak márciusban kezdenek nagyobb tömegben megérkezni az első gólyák és füsti fecskék, míg a kakukkok április közepén, a gyurgyalagok és a sarlósfecskék pedig csak május elején térnek vissza. Ezért a hazai kampány március elején kezdődik.

Eredeti elképzelés szerint a Tavaszi madárles program Európa fiatalságát célozta meg, de mára Afrika és Közép-Ázsia is bekapcsolódott az akcióba. Már 54 országból érkeznek adatok. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), hazánk BirdLife International képviselője arra bíztatja a gyerekeket, a szülőket, nagyszülőket és pedagógusokat, hogy látogassanak el a program magyar nyelvű oldalára, és minél többen töltsék fel megfigyelési adataikat.

A program öt közismert hosszú távú, a Szaharától délre vonuló madárfaj: a fehér gólya, a kakukk, a gyurgyalag, a sarlósfecske és a füsti fecske tavaszi érkezését követi nyomon. Ezeknek a madaraknak az első megfigyelési adatát kell feljegyezni, majd feltölteni az akció honlapjára (http://springalive.net/) február elejétől május végéig.

A Tavaszi madárles (angolul SpringAlive) programot a madárvédelmi szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította 2006-ban. Célja, hogy a gyerekek is bekapcsolódjanak a vonuló madarak megfigyelésébe, ezen keresztül pedig a védelmükbe. A kezdeményezés nagyszerűsége éppen az egyszerűségében rejlik, hiszen a madarak bárhol, akár az utcán sétálva, óraközi szünetben az udvarról is megfigyelhetőek. 

A MME szóvivője szerint a vonuló madarakra azért kell kiemelt figyelmet fordítanunk, mert ezeket az élőhelyek átalakítása és a klímaváltozás mellett a negatív civilizációs hatások is fokozottan érintik. Dél-Európán, Afrikán és az arab térségen átrepülve például a szabályozás hiánya vagy a törvények be nem tartása miatt vándormadarak tízmilliói esnek áldozatául a vadászfegyvereknek és a befogóhálóknak évről évre.

http://www.birdlife.org/sites/default/files/attachments/01-28_low.pdf

Bódi Ágnes