Házsongárd
4 perc olvasás
Erdélyi kötődésű honfitársainknak nem kell magyarázni, mi a Házsongárd. Kultikus hely, Kolozsvár híres temetője. Az erdélyi magyar kultúra, a magyar művelődéstörténet kimagasló tudósai, írói, költői, építészei, művészei nyugszanak itt. Apáczai Csere János, Wesselényi Miklós, Xántus János, Szenczi Molnár Albert, Kós Károly, a névsor sokáig folytatható. A név eredetileg a város falától délre eső domboldalt jelölte így, ahol gyümölcsösök, kertek és szőlők terültek el. A várostörténészek a német Hasengarten (nyulak kertje) névből eredeztetik, bár a terület első írásos említése már a XIV. században előfordul, amikor még nem laktak német ajkú szászok Erdélyben.
Erdélyi kötődésű honfitársainknak nem kell magyarázni, mi a Házsongárd. Kultikus hely, Kolozsvár híres temetője. Az erdélyi magyar kultúra, a magyar művelődéstörténet kimagasló tudósai, írói, költői, építészei, művészei nyugszanak itt. Apáczai Csere János, Wesselényi Miklós, Xántus János, Szenczi Molnár Albert, Kós Károly, a névsor sokáig folytatható. A név eredetileg a város falától délre eső domboldalt jelölte így, ahol gyümölcsösök, kertek és szőlők terültek el. A várostörténészek a német Hasengarten (nyulak kertje) névből eredeztetik, bár a terület első írásos említése már a XIV. században előfordul, amikor még nem laktak német ajkú szászok Erdélyben.
A XVI. században pestisjárvány tört ki Európában. A kolozsvári közgyűlés 1585-ben a városi dinnyeföldet jelölte ki temetőnek. „Látván Istennek ostorát a halálozások naponként való gyarapodását és a régi temetőhelyek alkalmatlan voltát." Az eredetileg kijelölt terület hamar megtelt, így a temető déli irányba, a domboldalra terjeszkedett tovább. Kezdettől fogva köztemető szerepét töltötte be a város életében, így vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül bárki idetemetkezhetett. Az idők folyamán többször kibővítették, így jött létre folyamatosan a lutheránus, katolikus, református, görögkatolikus, zsidó, unitárius temetőrész. 1897-ben ravatalozó kápolnát, az első világháború idején honvédsírkertet építettek. 1970-ben betelt minden sírhely úgy, hogy a sírok közötti utakon is sírkövek állnak, azóta a Házsongárd zarándokhely.
1911-ben végzős kollégisták 1700 sírkövet írtak össze, a legrégebbi 1586-ból való volt. A 14 hektáron több mint 400 magyar nevezetes személy sírkövét találhatjuk. Trianon után egyre több román sír lett.
2010 áprilisában a Házsongárd Alapítvány és egy Műemlékvédő Társaság több sír műemlékké nyilvánítását kérték a román kormány Kulturális és Művelődésügyi Minisztériumától. 2011-ben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, kulturális és örökségvédelmi miniszter 394 síremléket nyilvánított műemlékké.
Ha a Kolozsvárra látogató városnéző buszra ül, az idegenvezetőnek nehéz dolga van. Mit emeljen ki a rengeteg látnivaló közül? Mindenesetre szerepel a Mátyás király-emlékmű (Fadrusz János alkotása), a Szépművészeti Múzeum (Bánffy-palota), sárkányölő Szent György szobra (máig vitatják, hogy a prágai Hradzsinban lévő az eredeti, vagy a kolozsvári), a Botanikus Kert, a Babes-Bolyai Tudományegyetem és Házsongárd. Megéri egy alapos séta a sírok között, történelmünk részét élhetjük át.
Házsongárd az erdélyi, elsősorban a kolozsvári írók, költők tudatában szimbólummá növekedett, padjain számos vers született, nem egy regényben említik. Híres Áprily Lajos verse, amelyet Apáczai Csere János emlékének szentelt, a „Tavasz a Házsongárdi Temetőben" és Szabó Dezső Életeim című önéletrajzi visszaemlékezésének a sírkertre vonatkozó fejezetei.
Láng Róbert