Hunok Svájcban

Hunok völgyeRéthy László etnográfus (néprajzkutató), régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja az Ethnographia c. folyóirat 1890/98. számában arról írt, hogy Svájc egyes falvaiban (Wallis kanton) magyar szavakat használnak a lakosok. Például füge, lugas, mandula, remete, fátyol, bolt. Szerinte ezen a tájékon a népesség, vagy annak egy része Attila idemenekült katonáitól, vagy a X. századi kalandozó magyaroktól származik.

Hunok völgyeRéthy László etnográfus (néprajzkutató), régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja az Ethnographia c. folyóirat 1890/98. számában arról írt, hogy Svájc egyes falvaiban (Wallis kanton) magyar szavakat használnak a lakosok. Például füge, lugas, mandula, remete, fátyol, bolt. Szerinte ezen a tájékon a népesség, vagy annak egy része Attila idemenekült katonáitól, vagy a X. századi kalandozó magyaroktól származik.

   Megállapítását vitatták, különösen azért, mert Réthy nagy tréfacsináló volt. Lőwy Árpád álnéven trágár verseket írt és kiadott, ezek a mai napig közismertek. Azonban a Néprajzi Értesítő c. tudományos lap 1912-ben közölte Miklóssy Vilmos írását a svájci etnikumokról. Meg is nevez néhány falvat ugyancsak Wallis kantonban (Bourit, Rivar, Bonard, Gremenz), ahol magyar gyökereket és egyéneknél mongoloid vonásokat vélt felfedezni. Ekkor már komolyabban vette a szakma Réthy megállapítását. Több, ott élő lakos magát „hunn" leszármazottnak tekintette, bár Magyarországról hiányos ismeretei voltak.

   Kiszely István antropológus (1932-2012) nevét a barguzini Petőfi-expedició kapcsán ismerhettük meg. Nem célom Kiszely 1996-ban írt „A svájci hun völgy" c. írását forráskritikai szempontból elemezni. Mindenesetre azt írja, hogy Svájc egyik területe a magyar történetírásban mint Hunok völgye ismert. Attila a catalaunumi síkon 451-ben vívott ütközet után visszavonult Pannóniába. Feltételezik, hogy a főseregtől leszakadt hun csapattöredékeket a rómaiak és szövetségeseik, Aetius római hadvezér irányításával tovább üldözték, és ezek vetődhettek a Rhône völgyéből nyíló, elzárt mellékvölgybe. A völgyben lakók testalkata, élettani jellemzői és rovásírása (!), népművészete (életfa, kopjafa), ételkultúrája (húspácolás) és bizonyos szavaik átvészelték az évszázadok viharait, és részben még ma is tanulmányozhatók, dokumentálhatók.

   A Wikipédia szerint a japán Hideo Matsumato professzor által elvégzett vérmintákon alapuló kutatás feltételezi, hogy a svájci őslakosok egy része belső-ázsiai markerű, azaz vérsavójuk olyan speciális immunanyag-megosztást mutat, amely Európa népeire nem jellemző. De Kiszely István alapos ember. Kiderítette, hogy 1781-ben a genfi székesegyház kántora, Mark Theodor Burrit, az Alpokról írt könyvében is szerepelnek a völgyben lakó népek hun eredetét feltételező kijelentések. Horváth Mihály külföldre emigrált magyar lelkész 1853-ban járt a völgyben. Leírja, hogy a helyi lakosságnak a környékbeli népektől eltérő, jellegzetes külső vonásaik vannak.

   Nem vagyok sem etnográfus, sem antropológus. Egy biztos. Balassa Sándor zeneszerző, a Magyar Művészeti Akadémia tagja „Hunok völgye"  (Val d'Anniviers) címmel kettősversenyt írt oboára, kürtre és vonószenekarra.

Láng Róbert