Húsz éves a BME Nagysebességű Hálózatok Laboratóriuma
9 perc olvasás
2012. május 14-én a BME informatikai épületében ünnepi sajtótájékoztatón emlékeztek meg a BME Nagysebességű Hálózatok Laboratóriumának (HSN), egyben az Ericsson kutatási világhálózata első magyarországi tudományos kompetencia központjának létrehozásáról. A megemlékezésen Pálinkás József, akadémiai elnök és Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára méltatta az egyetem és az Ericsson együttműködését. Az államtitkár versenyképességi szerződési pályázat indítását jelentette be az eseményen.
2012. május 14-én a BME informatikai épületében ünnepi sajtótájékoztatón emlékeztek meg a BME Nagysebességű Hálózatok Laboratóriumának (HSN), egyben az Ericsson kutatási világhálózata első magyarországi tudományos kompetencia központjának létrehozásáról. A megemlékezésen Pálinkás József, akadémiai elnök és Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára méltatta az egyetem és az Ericsson együttműködését. Az államtitkár versenyképességi szerződési pályázat indítását jelentette be az eseményen.
Jakab Roland, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese moderálta a rendezvényt, aki rámutatott, húsz évvel ezelőtt egy nemzetközi nagy iparvállalat és a BME kötött stratégiai megállapodást. Az Ericsson támogatásával
1992-ben megalapították az egyetemi kutatóhelyet azzal a céllal, hogy korszerű felszerelés és eszközök birtokában ideális körülményeket teremtsenek a magas színvonalú kutatómunkának.
A Távközlési és Médiainformatikai Tanszék elődjén létrehozott Nagysebességű Laboratórium a hazai távközlési hálózatkutatás egyik legfontosabb tudományos műhelyévé fejlődött, melyhez az egyetem más tanszékeiről is csatlakoztak tudósok, hallgatók, szakemberek. Az elmúlt húsz évben több mint 80 PhD hallgató szerzett tudományos fokozatot itt, 30 technológiai szabadalom, 600 tudományos publikáció, számtalan nemzetközi K+F program és piaci fejlesztés kapcsolódik a kutatóhelyhez. Előrejelzések szerint, 2020-ig több mint 50 milliárd különböző elektronikus berendezés és hálózat fog csatlakozni valamilyen további hálózathoz, a Labor kutatásai efelé a jövő felé irányulnak.
Charlotte Karlsson, az Ericsson Magyarország K+F központjának vezetője elmondta, az Ericsson Magyarország és a hazai egyetemek (BME, ELTE) közötti együttműködés példaként szolgál a modern műszaki felsőoktatás iránt elkötelezett nagyvállalat és annak a XXI. század ipari és piaci kihívásai felé nyitott felsőoktatási intézménynek a kapcsolatára, ahol ismerik a nemzetközi trendeket és érzékenyen reagálnak is azokra. Az Ericsson kutatási világhálózata első magyarországi tudományos kompetencia központjának, a Nagysebességű Hálózatok Laboratóriumának 20 éves fennállása sikert jelent. Húsz évvel korábban Magyarországon csak korlátozott hozzáférésekkel rendelkezett a cég a legegyszerűbb szolgáltatásokban is. Ma, a hálózati kapcsolatok korában a szélessávú hálózatok óriási jelentőségre tettek szert. A Laboratórium létrejötte magas színvonalra emelte a magyar hálózatkutatást az elméleti és a gyakorlati szaktudás ötvözésével, a labor az évek során a hazai távközlési kutatások egyik legfontosabb műhelyévé fejlődött. A Laboratóriumban szélessávú átvitellel, mobil összeköttetésekkel és optikai hálózattal kapcsolatos kutatások folynak, de futnak itt projektek a jövő internet architektúráinak modellezésére is. Az elmúlt 20 évben több mint 80 PhD hallgató dolgozott itt, s 30 technológiai szabadalom, 600 tudományos publikáció, számtalan nemzetközi tudományfejlesztési program és piaci fejlesztés kapcsolódik az Ericsson Hungary és a BME közötti értékes együttműködéshez. A kutatásokban résztvevő hallgatók és doktoranduszok gyakorlati tudással felvértezett, képzett szakemberként kerülnek a munkaerőpiacra, a laboratórium kiemelkedő szerepet tölt be a hazai mérnök-utánpótlásban. Az 1992 óta eltelt időben három további technológiai kutatólaboratórium létesült a BME és az ELTE Természettudományi Karán, melyek csatlakoztak a vállalat nemzetközi kompetencia központjához. Az Ericsson Magyarország a távközlési ipar legnagyobb munkáltatója; 1.700 munkatársat, köztük 1.200, kifejezetten K+F tevékenységet végző mérnököt foglalkoztat, a cég számára kulcsfontosságú a csúcstechnológiák alkalmazásában jártas fiatal, diplomás munkaerő foglalkoztatása.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta, az Akadémia valamennyi rendelkezésére álló eszközzel támogatja kutatóközpontjai, a felsőoktatási intézmények és az innovatív gazdasági vállalkozások között létrejövő kapcsolatokat, hiszen az iparban hasznosuló kutatási eredmények szervesen nőnek ki a felfedező kutatásokból, és egyedül a korszerű, minőségi kutatással összefonódott felsőoktatási rendszer képes a tudásalapú gazdaság számára innovatív munkaerőt kibocsátani. A versenyszektorban működő cégek által fejlesztett termékek minősége, piaci értéke és profittermelő képessége nagymértékben függ a hozzáadott termék újdonságtartalmától, amelyet a kiválósági alapokon nyugvó tudományos kutatások eredményei biztosíthatnak. Ebben a laboratóriumban közel ideális kapcsolat jött létre az oktatás, a tudományos kutatás és a konkrét célra irányuló fejlesztések között. Az a törekvés, hogy Magyarországon minél több olyan munkahely jöjjön létre, ahol nagy a hozzáadott érték, ez a labor megfelel ezen törekvéseknek, s a megszületett eredmények rövid idő alatt öltenek testet.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a hazai műszaki kutatás jövőjéről, a felsőoktatás és az ipar közötti kapcsolat elmélyítéséről szólva, a Laborban követett gyakorlatot nevezte a jövőbeni ideális megoldásnak. Kiemelte azt a 600 nemzetközi publikációt, amely a tudomány területén nagy jelentőséggel bír.
Az államtitkár rámutatott, Magyarország gazdasági sikere három tényezőn múlik: a pénzügyi stabilitáson, a versenyképességi reformokon, és a magas hozzá adott értékű termelésen. Az elmúlt két esztendőben az államháztartás tartós konszolidálása zajlott, széleskörű reformok bevezetésével, így az előttünk álló új szakaszban már minden erővel a magas hozzá adott értékű termelés elősegítésére fordíthatjuk figyelmünket. Ennek része az egyetemek és a vállalatok között kialakított együttműködések elősegítése, amelynek egyik legsikeresebb példája a BME és az Ericsson immár húsz éve tartó kooperációja. Június közepén jelenik meg az a versenyképességi szerződési pályázat, amelyben kutatási-fejlesztési projektek megvalósítására pályázhatnak egyetemek, kutató intézetek és vállalatok konzorciumai, 9,4 milliárd forintos induló keretösszeggel, amihez a tervek szerint az év során, az uniós források függvényében, további, legalább 10 milliárd Ft támogatás biztosítható. A BME által támogatott Ipari Campus is részesülhet ebből a támogatásból.
Péceli Gábor a BME rektora a vállalat és az egyetem közös kutatási programjairól, a további tartós együttműködés lehetőségeiről beszélt, hangsúlyozva, az Ericsson modellre építő ipari campus nagy jelentőségű a felsőoktatás és az ipar kapcsolatában, így nagy öröm, hogy az NGM által most kiírásra kerülő KTIA pályázatok lehetőséget adnak ennek megvalósítására.
Sallai Gyula, a Nagysebességű Hálózatok Laboratórium elnöke hozzátette: az elmúlt 20 év világosan bizonyította, hogy egy vállalati K+F szervezet és egy egyetemi kutatólabor együttműködése kiemelten sikeres és tartós lehet, ha mindkét oldalon erős szakmai csapatok vannak, ha az elmélettől az alkalmazásokig terjed az együttgondolkodás, ha mindkét fél folyamatosan igényli, hogy a technológia fejlődés élvonalába tartozzon, és ha jól kiformálódtak a szerepek, s abban mindkét fél nyertesnek érzi magát. Az elnök a sikert a BME Távközlési és Médiainformatikai tanszéke, valamint a közreműködő partnerek, a Híradástechnika Tanszék, a Számítástudományi és Informatikai Tanszék, valamint a Matematikai Intézet együttműködéseként fogalmazta meg. A Laborban jelenleg 12 témavezető irányításával 70 kutatásfejlesztő mérnök dolgozik. Egyharmaduk PhD fokozattal rendelkezik, további harmad doktoranduszi tanulmányait folytatja, a többiek rövid időn belül eséllyel fejezik be doktoranduszi tanulmányaikat.
Jelenleg az internet-hálózati technológiák és alkalmazások vannak a kutatás középpontjában. Húsz éve a PhD képzés indította az Ericssonnal való együttműködést, s az eltelt idő alatt mintegy 80 doktort adott a HSN labor a világnak és közülük kerül ma ki az Ericsson Hungarynek, vagy a BME idevágó témakörben dolgozó tanszékei kutatási témavezetők jó része. A Villamos Kar két jelenlegi tanszékvezetője, Imre Sándor professzor és
Henk Tamás tanszékvezető is ennek a HSN labnak a tanítványa. Az 1.600 hallgatóból való kiválasztást tudatosan felépített és végigvitt képzési programmal lehetett megvalósítani, benne az Ericsson támogatta ösztöndíj rendszerrel. Minőségbiztosítási rendszerrel ösztönözték a doktorandusz hallgatók előrehaladását. A 600 publikáció rangos helyeken jelent meg, s most már évente 60-70-re rúg ezek száma. Harminc EU projektben vettek részt, melyek egyharmada az Ericssonnal közösen zajlott. Harminc szabadalom született az időszakban, közösen az Ericssonnal, kiváló eredmények alakulnak jelenleg is az energiahatékonyság fokozására ebben az együttműködésben.
Dr.Vajta László, BME Villamosmérnöki Kari dékán az un. innovációs ökoszisztéma jelentőségét hangsúlyozta, ami az alapfokú képzéstől, közoktatástól a felsőfokú képzésen át az ipari kapcsolatok stratégiai készségéig terjedő ívet jelenti. Ehhez jó modellt nyújt az Ericsson nagyvállalat és az egyetem együttműködése. Az elmúlt évben jelentették be a nagyvállalatok és az egyetemek együttműködését célzó ipari campus programot. Ennek finanszírozási háttere is körvonalazódik már, pályázati formában. A következő években az „Ericsson modell" várhatóan újabb sikereket eredményez.
Az Ericsson és a Műegyetem ipari-egyetemi kooperációja nemrég egy fontos, tudománytörténeti jelentőségű projektet hívott létre: februárban bocsátották fel Magyarország első műholdját, a Masat-1-et, melyet az egyetem hallgatói és doktoranduszai alkottak meg; a munka egy része az Ericsson Komplex Hardverfejlesztő Laboratóriumában folyt. A sajtótájékoztatón a Masat is bejelentkezett, üzenetben üdvözölte a 20 éves laboratóriumot, és elküldte legfrissebb felvételeit a Földről.
Horváth Gyula, a Masat-1 projekt-mendzsere, negyedik generációs hálózaton keresztül kommunikálva a tájékoztatón résztvevőkkel, elmondta, a hordozórakéta hét, különböző országokhoz tartozó, un. piko műholdat vitt magával, közülük a magyar alkotás bizonyult egyedül „életképesnek".
www.facebook.com/technologyforgood
Harmat Lajos
