Imaóra a magyar és a szlovák miniszterelnök találkozója idején

Szécsény, Ferences TemplomBajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök Szécsényben találkozik 2009. szeptember 10-én, hogy a két ország közötti feszültséget enyhítsék. A béke Isten ajándéka, és tőle származik az igazi békesség, ezért a találkozó napján délután 3 és 4 óra között Beer Miklós váci püspök kezdeményezésére imaórát tartanak a szécsényi ősi ferences templomban, melyre minden jó szándékú embert várnak.

Szécsény, Ferences TemplomBajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök Szécsényben találkozik 2009. szeptember 10-én, hogy a két ország közötti feszültséget enyhítsék. A béke Isten ajándéka, és tőle származik az igazi békesség, ezért a találkozó napján délután 3 és 4 óra között Beer Miklós váci püspök kezdeményezésére imaórát tartanak a szécsényi ősi ferences templomban, melyre minden jó szándékú embert várnak.

A magyar ferencesek meghívták az eseményre a szlovák ferences rendtartomány tagjait is, hogy Szent Ferenc örökségének megfelelően közösen kérjék a Mindenható segítségét a két nép és a két állam közötti testvéri kapcsolatok elmélyítéséhez.

Szécsény – ahol vezérlő fejedelemmé kiáltották ki II. Rákóczi Ferencet

A szécsényi ferences kolostort 1334-alapították. A szerzetesek iskolát nyitottak, a lelkipásztorkodás mellett kódexmásolással és egyéb, az akkori időkben szükséges iparral foglalkoztak, szegényházat, kórházat működtettek. Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodásának időszaka a kolostor aranykorát jelentette. Mátyás király 1461. szeptember 17-én járt a rendházban.

A török 1544-ben tört be először Szécsénybe. A ferencesek sok nélkülözés és állandó rettegés között teljesítették feladatukat, négyüket felkoncolták. 1683-ban Sobieski János lengyel király seregei fölszabadították a települést. A rend elöljárói II. Rákóczi Ferenc nevelőjét, Bárkányi Jánost helyezték a városba. Az 1705-ös szécsényi országgyűlésre érkező II. Rákóczi Ferenc a kolostorban szállt meg, a sekrestye felett elhelyezkedő gótikus terem az ő nevét viseli. Ezen az országgyűlésen kiáltották ki Rákóczit vezérlő fejedelemmé. Az 1708. évi káptalan ismét visszahelyezte a noviciátust Szécsénybe. Az 1848-49-es szabadságharc idején sok ferences barát tevékenykedett katonai lelkészként.

1950. július 31-én a ferences kolostor lakóit teherautókon elhurcolták. A város negyven évre szerzetesek nélkül maradt. Egyházi használatában csak a templom és néhány szomszédos helyiség maradt. A kolostort húsz évvel ezelőtt, 1989. szeptember elsején kapta vissza a ferences rend. Szécsényben ma a ferences család minden ága megtalálható: az I. rend a kolostorban, ahol a noviciátus is működik, a II. rend, a klarissza nővérek monostorában található, a harmadik rendet a szegénygondozó nővérek képviselik a Betánia Szociális Otthonban, a ferences világi rend szécsényi Szent Klára közössége pedig a plébánián működik.

^{Forrás: Ferences Sajtóközpont}