IV.SZOBORUNNEP 5.28. – 6.7. MAGYAR SZOBRÁSZOK és ÉPÍTÉSZEK-KÖZSZOBROK- ÉPÜLETSZOBRÁSZAT ÜNNEPE

A nyilvánvaló tényt az építészet és szobrászat, a szobrászat és épületszobrászat  együtthatását  népszerűsítő,   Ybl  Egyesület rendezésében  2011   óta  évente  megvalósuló  Szoborünnep dátuma Izsó Miklóshoz kötődik.

Egy mai kortárs épület műtárgyként is értelmezhető, illetve egy kortárs szobor sokszor építményként is hat. A műemlékeknél, így Ybl alkotásainál sem szétválasztható az épület és az épületszobrok értékelése. A köztudatban sokszor hiszik, hogy a szobor minden része szobrászművész  alkotása,   pedig  a  szobrok  talpazata,   a szobrászművészek alkotásait tartó építmények építőművészek alkotásai. Említhetjük Ybl és Izsó vonatkozása miatt az 1882- ben felállított, Reményi Ede hegedűművész kezdeményezte, Izsó Miklós mintája nyomán, Huszár Adolf készítette Petőfi szobrot, amelynek talpazatát, s a szobrot körülvevő rácsot Ybl Miklós tervezte.

Talán Magyarországnak egyetlen olyan kis települése sincsen, ahol ne lenne legalább egy első vagy második világháborúra emlékeztető honvéd emlékmű, vagy „Mária (Pestis-) szobor", egyre több az 56-os forradalomra emlékeztető köztéri alkotás. De ismertek azok a köztéri szobrok is,  amelyek a település, vagy bizonyos  budapesti kerület szülöttjét,    valamikori ott  élőjét, jelentős személyiségét ábrázolja.

Tehát   az   egész   országban   mindenütt   van   lehetőség   a szobrászok, szobrok, építészet és szobrászat kapcsolatának ünneplésére, az illető köztéri szobor közterén együtt örülhet az adott kis közösség a művészet, a szépség megnyilvánulásának.