Januárban is Karácsony

A keleti kereszténységben napjainkig a Julián-naptár szerint január 6-án ünneplik Krisztus születését. Ortodox és latin Karácsony címmel tartunk előadást és tematikus tárlatvezetést első nyitvatartási napunkon 2012-ben, január 14-én délután 15 órakor a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeumban, a „Minden bajban védelmező" – orosz fémikonok a 18-20. századból c. kiállításban.

A keleti kereszténységben napjainkig a Julián-naptár szerint január 6-án ünneplik Krisztus születését. Ortodox és latin Karácsony címmel tartunk előadást és tematikus tárlatvezetést első nyitvatartási napunkon 2012-ben, január 14-én délután 15 órakor a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeumban, a „Minden bajban védelmező" – orosz fémikonok a 18-20. századból c. kiállításban.

Bár a kiállítóterek zárva vannak, a Múzeumi Szabadegyetemre a szokásos második kedden (január 10-én 15.30-kor) kinyitjuk a kaput. A téma: Utazás a római kori Bakonyban. Előadó: Csirke Orsolya régész.

Ortodox vízkereszt

A vízkereszt, a római katolikus naptár szerint Epiphania Domini, „az Úr megjelenése" elnevezésű, január 6-án tartott ünnepe. Ezen a napon a szertartás szerint vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.

Az Epiphania ünnepe a keresztény egyházban először a III. században tűnt fel, mint Krisztus születése napja. Száz évvel később azonban Róma úgy látta jónak, hogy Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap" (Sol Invictus) pogány ünnepével, a népszerű Mithras napisten születésnapjával (dec. 25.) egyeztesse, ezért Epiphania hamarosan új jelentést kapott. Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezést is.

A keleti kereszténységben napjainkig a Julián-naptár szerint január 6-án ünneplik Krisztus születését, és 13 nappal később kerül sor a vízkereszt ünneplésére, azaz január 19-én. Ugyanis II. Jeremiás, konstantinápolyi pátriárka nemcsak az 1582-ben XIII. Gergely pápa által bevezetett új naptárt nem fogadta el, hanem ragaszkodott a világ teremtésétől számított évekhez. Így volt ez a cári Oroszországban is, ahol csak a 18. sz. végén, 1700. jan.1-jével Nagy Péter rendeletére vezették be a Julián-naptár szerinti időszámítást (az ortodox naptárban ekkor már 7207-et írtak.) Magára a Gergely-naptárra csak a szovjethatalom tért át 1918-ban, azonban az ortodox egyház napjainkig megtartotta a Julián-naptár szerinti ünneplést.

Január 19-én, az ortodox vízkereszt ünnepén napjainkig Oroszországban és Ukrajnában hívek százai fürdenek meg ezen a napon a hideg folyó- és állóvízben, mert hitük szerint a jéghideg vízbe való merülés szertartása megtisztítja a lelket az elkövetett bűnöktől. Az ortodox egyházak közül január 19-én tartják a vízkeresztet még a szerb, a macedón és a grúz egyházak is, illetve az antikhalkedóni egyházak közül a kopt.

dr. Pilipkó Erzsébet néprajzkutató főmuzeológus írása