Jövendölések

Nem hiszek a babonákban, világvégében, nem hiszek a jósnőknek, Nostradamusnak. Azért vannak kivételes jövendölések, amelyek az irodalomban, a költők és írók fantáziájában születtek meg és később a valóságban is bekövetkeztek.

Nem hiszek a babonákban, világvégében, nem hiszek a jósnőknek, Nostradamusnak. Azért vannak kivételes jövendölések, amelyek az irodalomban, a költők és írók fantáziájában születtek meg és később a valóságban is bekövetkeztek.

   Kölcsey 1823-ban írta Vanitatum vanitas (Hiúságok hiúsága) c. versét, amelyben Földünket „egy perc hozta tünemény"-ként jellemzi. Az ősrobbanás elméletét Georges Lemaitre 1931-ben publikálta. Lényege, hogy a világegyetem anyaga egyetlen pillanat alatt keletkezett.

   Petőfi 1846-ban írt Egy gondolat bánt engemet c. versében hátborzongató pontossággal jósolja meg három évvel későbbi halálát. „Ott essem el én, a harc mezején."  És még azt is megjövendölte versében, hogy holttestét nem találják meg, közös sírban fog nyugodni.

   Jókai Mór A jövő század regénye c. művét 1872-74. között írta. Szerepel benne az aerodom nevű repülő szerkezet, amely tökéletes leírása a helikopternek. Amelyből az elsőt Asbóth Oszkár készítette 1928-ban.

   Verne Gyula Utazás  holdra c. regényét 1889-ben írta. A könyvben még az is szerepel hogy mielőtt leszáll az űrhajó, hold körüli pályára fog áttérni. Az első ember, Neil Armstrong az Apollo-11 űrhajóval 1969-ben, nyolcvan évvel később lépett a Holdra.

   Legnagyobb meglepetést számomra Molnár Ferenc 1923-ban írt, A vörös malom c. színdarabjának kezdő jelenete okozta. Szerzői utasítás: „Malacoda ördög balról besiet és középre jön. Drót nélküli telefonkészüléket hoz, ezt szájához és füléhez illeszti." Az első mobil telefon AT&T elnevezésű prototípusát 1947-ben készítette el a Bell Labs gyár.

   Remélem Madách: Az ember tragédiájának utolsó három jelenete: a Falanszter, Az űr és az Eszkimó világ téves jövendölésnek bizonyul majd.

Láng Róbert