Jubilál A 60 éves MACIVA

A közelmúltban nemzeti előadó-művészeti szervezetté nyilvánított MACIVA 60 éves. A társaságot a Nagy Imre vezette Minisztertanács egy szigorúan titkos határozattal alapította, 1954-ben. Az alapítást követően a MACIVA fogta össze a magyar cirkuszművészetet.

A régió egyetlen kőcirkuszát, a Fővárosi Nagycirkuszt, továbbá a külföldi és belföldi sátras utazó cirkuszokat működtette a MACIVA vállalat évtizedekig, több száz artistával és fejlett cirkuszi eszközparkkal. A rendszerváltást követően beszüntette saját utazócirkuszi üzletágát és minden figyelmét a Fővárosi Nagycirkusz nemzetközi tekintélynek örvendő művészeti tevékenységének szentelte.

Az évforduló alkalmából a MACIVA – kifejezve tiszteletét a magyarországi cirkuszművészet meghatározó művészei előtt – képgalériát alakított ki a legendás cirkuszművészek portréiból a Fővárosi Nagycirkusz fogadócsarnokában.

Világszerte elismert, kiváló artisták, bűvészek, zseniális művészek, legendás cirkuszigazgatók portréi alkotják a galériát:

CORODINI (Göndör Miklós) (1892 – 1955) artista-bűvész

A 20. századi magyar cirkuszművészet legendás alakja, akinek a Fővárosi Orfeumból indult karrierje, 1920-ban. A közönséget nem csak a bravúros mutatványaival, hanem kiváló humorérzékével is lenyűgözte. Budapesten működik a róla elnevezett Corodini Bűvészklub.

Baross Imre (1917 – 1986) artistaművész, az Állami Artistaképző alapító igazgatója

Baross Imre élsportolóként kezdte pályafutását, később váltott és artistaként ért el sikereket. Cirkuszpedagógiai munkásságával írta be magát a magyar cirkusztörténetbe.

Donnert János (1919 – 2006) Jászai Mari-díjas idomár

A hagyományos magyar cirkuszi lovas szabadidomítás megteremtője, a nagy Donnert dinasztia kimagasló személyisége. A híres lovagló tigris és lovas zsonglőr műsorszámai Európában és az Egyesült Államokban is hatalmas sikert arattak.

Simon Tibor (1928 – 2007) Jászai Mari-díjas artistaművész

A magyar cirkuszművészet legendás légtornásza. Az artistaművész szerepelt egy Csehszlovák filmben is, amit 1966-ban forgattak Budapesten és a kiváló artista az Erzsébet híd budai pillérjén mutatott be lenyűgöző produkciót.

RODOLFÓ (Gács Rezső) (1911 – 1987) érdemes és kiváló művész

A briliáns technikájú bűvész híres volt, emlékezetes produkciójával, a nézők személyes tárgyainak eltüntetésével mindig nagy sikert aratott. Ezzel a trükkökkel vált legendássá és Budapest legnagyobb mulatóhelyeinek állandó fellépőjévé. 1956 után egyre többször hívták külföldre, rendszeresen megfordult Zürichben, de fellépett többek között Londonban, Párizsban és Brüsszelben is. Mindig így mutatkozott be a közönségnek: „Figyeljék a kezemet, mert csalok."

Eötvös Gábor (1921 – 2002) Jászai Mari-díjas artistaművész, érdemes művész

A magyar cirkuszművészet legendás, világszerte elismert zenebohóca, akire még Charlie Chaplin is felfigyelt és személyesen gratulált neki egy svájci fellépés alkalmával. Híres műsorszáma – amelyben a kisember szerepét jelenítette meg – világszerte sikert aratott. A műsorszámához fűződő híres szlogenje – " Van másiííík!" – még ma is mindenki számára ismerősen cseng.

Weisz Nándor (1937 – 2012) Jászai Mari-díjas artistaművész, érdemes művész

A híres Váradi ugródeszka csoport kiváló akrobatája, csoportvezetője volt. A Váradi csoport is családi vállalkozásként indult és a legnagyobb, ezen felül a legtovább együtt dolgozó ugródeszka produkciók között tartják számon. Tökéletesen végrehajtott műsorszámuk sikerének titka a hihetetlen mennyiségű gyakorlásban rejlett.

Donnert Károly (1946 – 2011) Jászai Mari-díjas idomár, érdemes művész

Lovas zsonglőr műsorszámokkal kezdte artistaművész pályafutását, majd 1977-től tigrisekkel kezdett el dolgozni, amit nemzetközi szintig fejlesztett. Kezdetben még csak hat, később akár tizenegy tigrissel is dolgozott egy-egy műsorszámában. A bravúros trükkök beépítésének igazi mestere volt.

Hortobágyi Károly (1899- 1973) artistaművész

A világhírű magyar cirkuszi akrobatikát megalapozó Hortobágyi csoport vezetője, az Állami Artistaképző tanára volt. Az ő nevéhez fűződik a 7 Faludi akrobata csoport is, amivel bejárták az egész világot.

Giuseppe Baroccaldi (1827 – 1915) olasz cirkuszművész

Giuseppe Baroccaldi a cirkuszművészet magyarországi meghonosítója, aki 1863-ban érkezett hazánkba. Többévnyi kemény munka várt az olasz művészre, mire megnyílt az első állandó cirkuszépület 1876-ban, 71 tagú társulattal. Cirkuszából számos magyar tehetség, dinasztialapító artista indult a világhír felé.

Wulff Ede (1851-1923) német-holland származású cirkuszművész

1889. júniusában, vezetésével világvárosi műsorral nyitotta meg kapuit a Fővárosi Nagycirkusz. A sikeres kezdés után nehéz évek jöttek, Wulff Ede többször próbálkozott, de nem tudta felvenni a versenyt az akkoriban nyílt Ős-Budavárával és végleg lemondott a cirkusz vezetéséről.

Beketow Mátyás (1867 – 1929) idomár

Beketow Mátyás orosz műlovar a Fővárosi Nagycirkusz legendás igazgatója volt az 1900-as évek legelején. A cári hadsereg egykori katonája egy ideig bohócként dolgozott és csak később kezdett lovakkal foglalkozni. Jó üzleti érzékével a cirkuszt hamarosan a legjobbak között tartották számon, olyannyira, hogy két alkalommal még I. Ferenc József, a Habsburg Monarchia uralkodója is megnézte műsorát.

id. Richter József (1921 – 1978) artistaművész

Nemzetközi hírű cirkuszművész, a leghíresebb magyar lovas akrobata csoport, a Richter-csoport alapítója és vezetője volt. Világszínvonalú műsorában családtagjai – többek között fia, Richter József, a Fővárosi Nagycirkusz jelenlegi igazgatója – léptek fel.

http://www.fnc.hu/

Lantai József