Kármán Tódor díjak 2009
8 perc olvasás 
Kármán Tódor (1881 – 1963)
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Dísztermében került sor 2010. január 7-én a Kármán Tódor díjak átadásra.
Kármán Tódor (1881 – 1963)
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Dísztermében került sor 2010. január 7-én a Kármán Tódor díjak átadásra.
Elsőként Dr.Pakucs János, a díjra ajánlást tevő szakmai kuratórium elnöke szólt az elbírálás menetéről, s elmondta, a díj 10., jubileumi évében minden eddigit meghaladó számú, 24 ajánlás érkezett a díjra, bár az éves kvóta továbbra is öt kitüntetésre limitált. Az ajánlások közül 14 magánszemélyre, a többi vállalatra vonatkozott.
A díjról döntő szakmai kuratórium tagja volt:
Dr.Pakucs János, ügyvezető igazgató, Olajterv Holding, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke,
Bolyki János Antal, vezérigazgató, Covent Tőke Befektető Zrt.,
Falk Görgy elnök, Varinex Zrt., Kármán Tódor díjas,
Dr.Gyulai József, akadémikus, MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet,
Dr.Mang Béla, rektor-helyettes, Miskolci Egyetem,
Thernesz Artur, DS fejlesztési igazgató, MOL Nyrt., Kármán Tódor díjas.
A díjakat Arató Gergely államtitkár adta át az oktatási és kulturális miniszter nevében, a díjazottak érdemeit Pakucs János méltatta.
Eszerint, a magyarországi oktatás, képzés, felnőttoktatás, tudományos kutatás érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért Kármán Tódor díjban, a névadót ábrázoló bronz plakettben részesült:
–a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., a díjat dr.Simon Attila vezérigazgató vette át.
A cég jelentősen támogatta a Pannon Egyetemet, az elmúlt 4 évben 35 millió Ft-ot juttatott szakképzésre, K+F -re pedig 27 millió Ft-ot. 20 millió Ft jutott hallgatói támogatásra, de alap- és középfokú oktatási, egészségügyi intézményeket is részesültek a cég támogatásában, a vezérigazgató elkötelezett híve a magyar felsőoktatásnak.
–dr.Polgár András közgazdász, az X-Ingatlanfejlesztő és Ingatlanhsznosító Zrt. vezérigazgatója.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem kiemelt támogatója a Summa Artium Kht-n keresztül, más kulturális és oktatási projektek segítője, alapítványt hozott létre a hátrányos helyzetű fital tehetségek támogatására (Polgár Alapítvány az Esélyekért). Az elmúlt két évben közel 75 millió Ft-al támogatta a fenti programokat.
Kezdeményezte a „szegények bankja" létrehozását.
–dr.Solymosi József, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyetemi tanára.
Az általa alapított „Somos Alapítvány a védelmi oktatásért és kutatásért" nonprofit szervezeten keresztül ösztöndíjakkal támogatott tudásközpontokat, kutatóműhelyeket a magyarországi oktatás, felnőttképzés és tudományos kutatás területén.
A vállalat által finanszírozott díjak:
-Hevesy György díj, 6 millió Ft összegben,
-Hevesy György Ifjúsági Nívódíj, 600 ezer Ft összegben,
-Bolyai János Hadmérnöki Díj, 2 millió 300 ezer Ft,,
-Pro patria et Scientia díj, 2 millió 300 ezer Ft,
-Sugárvédelmi Nívódíj, 600 ezer Ft eddigi összegben.
A vállalat, mások mellett, támogatta a Gamma és a Respirátor Kabinet létregozását a Nemzetvédelmi Egyetemen.
Az egyetem Robot Kabinetje Solymosi József németországi kapcsolatai révén jutott automata robothoz és szoftverhez 30 millió Ft összegben.
-Posztumusz Kármán Tódor-díjjal ismerték el Kellner Pál életművét, a 2009. december végén 98 éves korában elhunyt amerikai-magyar kettős állampolgárságú díjazott elismerését családja később veszi át.
A Budapesten született self-made-man 1945-ben távozott az USA-ba, gyárat, majd farmot alapított.
Folyamatosan támogatta saját pénzén az ELTE diákjait, 1991 óta több mint száz fiatalt egy éves amerikai egyetemi képzéshez segített, a kitűnő Bard College-ben és a Trinity College-ban azzal a céllal, hogy azok a szerzett tudást hozzák haza Magyarországra. 18 év alatt 6 millió dollárt költött erre a célra. Az egykori Kellner-ösztöndíjasok, akik ma tanárok, diplomaták, tudományos kutatók, kisvállalkozók, összetartanak és társaságot építettek, egymást értő segítő csapatként mozognak a nagyvilágban. Az elhúnyt örökébe fia, Georg A. Kellener kíván lépni a magyar felsőoktatás jótevőjeként.
-Megosztott Kármán Tódor-díjban részült
# a Teva Gyógyszergyár Zrt., (a díjat Hegedűs lajos vezérigazgató vette át) és
# a Teva Magyarország Zrt., a díjat Orosz Viktória PR vezető vette át.
A Debrecenben tevékenykedő Teva Gyógyszergyár széles kapcsolatrendszert épített ki a hazai közép- és felsőoktatási intézményekkel.
2008-ban 10 millió Ft-al, 2009-ben 14,5 millió Ft-al támogatta az Erdey-grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskolát és más szakközépiskolákat.
30 millió Ft éves költségvetéssel támogatta a Debreceni Egyetemen létrehozott Gyógyszeripari kihelyezett Tanszéket.
Átvállalta az egyetem által pályázott TÁMOP program önrészét 54 millió Ft-al.
A Szent István egyetem Gépészmérnöki karát 12,27 millió Ft-al támogatta.
A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszertudományi karának oktatómunkájáz 26 millió Ft-al támogatta.
Több tízmillió Ft értékben támogatta a felsőfokú vegyészképzést a Debreceni Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, az ELTE-n és a BME-n.
A Budapesten működő TEVA Magyarország alapstratégiájához tartozik az oktatás ügye. A cég a Vígszinház fővédnöke, támogatja a TEVA VasasPlaket vízilabda csapatot, debreceni labdarúgókat, és gödöllői röplabdázókat.
Támogatásban részesít hátrányos helyzetű gyermekeket, pályakezdő színészeket (MASZK Országos Színészegyesület Alapítvány) , kutató-fejlesztő orvosokat (Kutatási díj), a roma iskolázattságot támogató ügyet (Romaveritas Alapítvány).
A díj névadójáról
Az 1881-ben Budapesten született Kármán Tódor fontos szerepet töltött be a Zeppelin léghajók, a vitorlázó- és sugárhajtású repülőgépek és a rakéta-technika történetében, betöltötte a Nemzetközi Asztonautikai Akadémia elnöki tisztségét is. Annak a ma Trefort néven ismert egyetemi mintagimnáziumnak volt tanulója, amely növendékei közé tartozott Teller Ede, lord Balogh Tamás, Káldor Miklós, Szilárd Leó, a Nobel-díjas Hevesi György, kortársaink közül pedig a Wolff-díjas Lax Péter.
A Budapesti Műegyetemen Réthy Mór és Rados Gusztáv matematikusok, Zipernowsky Károly és Bánki Donát mérnökök tanítványa volt. Műegyetemi gyakornokság után a Ganz gyár mérnökeként, majd műegyetemi tanársegédként dolgozott.
1906-tól ösztöndíjasként, majd magántanárként a göttingeni egyetemen működött, rövid charlottenburgi és párizsi megszakítással.
1911-ben kidolgozta a szilárd testek róla elnevezett örvénysor-elméletét. A későbbi Nobel-díjas Born fizikussal együtt kidolgoztak egy, a kvantumelméletet is alkalmazó kristályszerkezeti modellt, továbbfejlesztették Einstein fajhőszámításait.
1912-től Selmecbányán tanított a gépipari tanszéken, majd Aachenben a Technische Hochschule aerodinamika professzora lett. Katonai szolgálat, majd leszerelés után a Bécs melletti Fischhamend repülőarzenáljában nagyméretű szélcsatornát szerkesztett a repülőgépek alakszámításaihoz. Közreműködésével itt szerkesztették meg a világ első katonai forgószárnyas repülőjét, a PKZ helikoptert.
1919-ben rövid ideig a Műegyetemen működött, majd visszatért Aachenbe (a BME 1962-ben fogadta ismét, amikor díszdoktorrá avatták).
1930-ig terjedő aacheni tevékenysége során dolgozta ki az áramlástan fontos fejezetét, a turbulancia hasonlósági elméletet. 1926-ban többször adott elő a kaliformiai Műegyetemen, kutatásai támogatására a Guggenheim-alapítvány aerodinamikai laboratóriumot (GALCIT) létesített. 1930-ban elnyerte az amerikai állampolgárságot.
Az általa vezetett intézetben sikerült megoldani a hangsebesség feletti sebességgel való repülés számos kérdését.
1936-tól rakétakutató részleget is kialakítottak, amely 1944-től önálló kutatóintézetként, a sugárhajtás elveinek kidolgozásával foglalkozott, Jet Propulsion Laboratory néven. Ez az intézet ma Kármán nevét viseli.
1940-ben jelent meg Biot-tal közösen írt munkája, „Matematikai módszerek a gépészetben" címmel, melyet kiadtak francia, spanyol, portugál, olasz, török, német és orosz nyelven is.
1942-ben létrehozták az Aerojet Engineering Corporationt, amely azóta a világ legnagyobb rakétagyárává fejlődött.
Kármán tervezte meg a Douglas DC-3 utasszállító repülő alakját, a leggazdaságosabb klasszikus utasgép-formát.
Tervei alapján készült el az 50-es években az amerikai szárazföldi haderő első ballisztikus irányított rakétája.
Megalapozta az aerotermokémia tudományát, a sugárhajtóművek fejlesztésének alapját.
1954-ben jelent meg híres könyve, az „Aerodinamika – válogatott fejezetek történeti fejlődésük tükrében" címmel.
1961-ben újabb könyvet írt a témáról, „A kis sebességek aerodinamikájától az asztronautikáig" címmel.
Róla nevezték el az 1948-ban kidolgozott képletet, a Kármán-spektrumot.
Részt vett az amerikai légierő tudományos tanácsadó bizottságában, 1951-től elnöke volt a NATO párizsi központú repülésügyi kutató és fejlesztő intézményének, idős korát ott töltötte. Megalapítója volt a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának.
Élete során 29 egyetem avatta díszdoktorává, számos akadémia választotta tagjai sorába. '963-ban az USA elnöke, J.F. Kennedy nyújtottá át neki a nemzeti udományos érmet, a National Medal of Science-t.
Az életművét méltató 1967-es amerikai kötet szerint, nagyobb hatást gyakorolt mai életünkre, mint nemzedékünk tudományos és műszaki világának bármely más képviselője.
Az emlékezők szerint érzelmeiben magyar maradt, igyekezett megtartani kultúráját, itthon szerzett egyedi műveltségét, magyaros életvitelét és humorát. 1963-ban hunyt el Aachenben.
Emlékét számos intézmény és két égi objektum is őrzi, egy róla elnevezett Hold- és egy Mars-kráter.
Harmat Lajos
