Keveset tudnak a pénzügyekről a felsőoktatásban tanulók
5 perc olvasás
Figyelemreméltó eredményre vezetett a MasterCard ezerötszáz magyar felsőoktatásban tanuló diák megkérdezésével végzett kutatása[1]: kiderült ugyanis, hogy még a fogyasztói társadalomban felnőtt, képzett és tudatos fogyasztónak tartott generáció tagjai sem tájékozottak a pénzügyekben, döntéseiket elsősorban a televíziós és rádióban hallható reklámok valamint a család és az ismerősök véleménye befolyásolja. A pénzügyi szolgáltatók honlapját ritkán böngészik az ajánlatok részleteinek megismerése céljából, és ritka a több banki ajánlat tudatos összehasonlítása is.
Figyelemreméltó eredményre vezetett a MasterCard ezerötszáz magyar felsőoktatásban tanuló diák megkérdezésével végzett kutatása[1]: kiderült ugyanis, hogy még a fogyasztói társadalomban felnőtt, képzett és tudatos fogyasztónak tartott generáció tagjai sem tájékozottak a pénzügyekben, döntéseiket elsősorban a televíziós és rádióban hallható reklámok valamint a család és az ismerősök véleménye befolyásolja. A pénzügyi szolgáltatók honlapját ritkán böngészik az ajánlatok részleteinek megismerése céljából, és ritka a több banki ajánlat tudatos összehasonlítása is.
Hemberger András, a kutatást kezdeményező MasterCard kártyatársaság regionális vezetője szerint figyelemre méltó, hogy amíg egy, a magyar felsőoktatásban tanuló diák havi költségvetése csupán 66 ezer forint – amely összeg nagy részben a bankszámlára érkezik, – a hallgatók túlnyomó része még sincs tisztában azzal, hogy mennyibe kerül a bankszámla vezetési díj és nem hasonlítja össze a banki szolgáltatások kondícióit különböző pénzintézeteknél.
A megkérdezett hallgatók 52 százaléka nem tudta megmondani, mennyi a bankjánál a számlavezetési díj és csupán 25 százalékuk nyilatkozta, hogy ismeri a többi bank kínálatát is. Nagyarányú volt a tájékozatlanság a lekötött betétek kamatairól is: az erre vonatkozó kérdést a válaszadók 72 százaléka nem tudta megválaszolni.
„A fiatalok sajnos keveset tudnak a bankkártyákról is, sok egyetemista és főiskolás továbbra is azt gondolja, hogy a bankkártyás fizetés számára pénzbe kerül, jóllehet az esetek túlnyomó részében a kártyás fizetés belföldön és külföldön egyaránt díjmentes, ezáltal jóval kedvezőbb fizetési mód, mint a készpénzes fizetés. Azt is kevesen tudják, hogy a nemzetközi logós bankkártyák nagy része (így a MasterCard és Maestro bankkártyák) már alkalmas az internetes fizetésre is. A válaszadók körében viszont 15% körüli azoknak az aránya, akik ismerik az érintésnélküli, PayPass bankkártyákat" – tette hozzá Hemberger András.
A felmérés kimutatta, hogy a jelenleg felsőoktatásban tanuló fiatalok túlnyomó többsége már tizennyolc éves korában túl van az első bankszámlanyitáson, huszonkét évesen pedig minden hallgató rendelkezik saját bankszámlával. A legtöbb fiatal első bankját szülei választják, ami nem mindig esik egybe azzal a bankkal, ami a leendő ügyfélnek a leginkább tetszene, de személyes preferenciáját csak kevés hallgató érvényesíti – állítja a MasterCard kutatása.
A jelenleg egyetemi, főiskolai éveiket taposó fiatalok hűséges ügyfelek: mindössze tízből egy hallgató szakított már meg banki kapcsolatot, jóllehet a bankváltás lehetőségét sem zárják ki teljesen, főként abban az esetben, ha jelenlegi pénzintézetüknél túl magas díjakat, rossz ügyfélkiszolgálást és maradiságot tapasztalnak.
A kutatás kimutatta, hogy a fiatalok elsősorban a banki reklámok alapján alakítanak ki véleményt az adott pénzintézetről. Elsődleges információforrás a televízió, az óriásplakát és a rádióreklámok. Ezeket követik az informális csatornák, vagyis a család, barátok véleménye és ajánlása; csak ez után következik az internetes kereséssel és/vagy a bank weboldalán felkutatott információ – csupán a válaszadók 20 százaléka jelölte meg az internetet, mint elsődleges információforrást.
Hogy milyen pénzügyi szolgáltatásokat vesznek leginkább igénybe a fiatalok? Forintszámlája és bankkártyája minden egyetemi és főiskolai hallgatónak van. A banki plasztikot 83 százalékban használják készpénzfelvételre, 66 százalékban vásárlásra, míg közel 40 százalékban ATM-es mobilfeltöltésre. A válaszadók közül sokan használják az internetbank nyújtotta lehetőséget is (31%).
Az elkövetkező éven belül a legtöbben az internetbankkal terveznek megismerkedni (15%), de többen említették, hogy megtakarítási számla nyitását tervezik, illetve diákhitelt szeretnének felvenni. A tervekben előkelő helyen áll az internetes kártyás vásárlás kipróbálása és az érintésnélküli bankkártya a PayPass igénylése is.
A hallgatók egy hónapra rendelkezésre álló jövedelme széles skálán mozog. A legtehetősebb egytized 200 ezer forinttal, a legkevésbé tehetősek csupán 20 ezer forinttal gazdálkodhatnak havonta. A többség azonban 60-70 ezer forint elköltését tervezheti egy hónap alatt. A kutatás kimutatta, hogy ebből közel 30 ezer forintot készpénzzel, 18 ezer forintot bankkártyás fizetés formájában költenek el az egyetemi és főiskolai hallgatók, 3 700 forintot pedig megtakarítanak.
Amint azt Hemberger András elmondta, a bankkártya, mint innovatív és egyben költséghatékony fizetési forma nagy népszerűségnek örvend a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében – a költések aránya is magasabb, mint a teljes lakosság körében. Ezt a válaszadók is megerősítették, hiszen 84 százalékuk állította, hogy számára fontos, hogy legyen bankkártyája, elsősorban mert egyszerű, jobb, mint a papírpénz és biztonságos.
[1] A kutatást a MasterCard megbízásából a Xallis Consulting végezte 1500 felsőoktatásban tanuló diák megkérdezésével. Az adatfelvétel 2011 novemberében zárult le.
