KEZDETÉT VETTE A XII. ZSIDÓ NYÁRI FESZTIVÁL,-És benne Robert Capa kiállítását láttuk
3 perc olvasás 
Túl a megnyitó beszédeken, a Zsidó Múzeumban először láthatjuk Robert Capa világhírű fotóművész 54 munkáját Izrael állam 1948-as megalakulásának fantasztikus képeit: harcokról, örömünnepről, s az alija hullámaival érkezett, megfáradt emberekről – 2009. szeptember 10-ig.
Túl a megnyitó beszédeken, a Zsidó Múzeumban először láthatjuk Robert Capa világhírű fotóművész 54 munkáját Izrael állam 1948-as megalakulásának fantasztikus képeit: harcokról, örömünnepről, s az alija hullámaival érkezett, megfáradt emberekről – 2009. szeptember 10-ig.
Robert Capa (1913-1954), a Cápa, ahogyan valaha az osztálytársai nevezték Friedmann Endre Ernőt, a magyar állam jóvoltából hazatért, legalábbis majdnem ezernyi elemi erejű fotójával. Ezekben mindenkor benne van a morális állásfoglalás, a valóság pillanatainak megragadása. John Steinbeck szerint: „egy gyerekarcban összegezni tudja egy nép szenvedéseit".
A fotográfus Capa 1931-ben hagyta el felforrósodó földű szülőhazáját, majd a Cápából 1936-ban Capaként vált a világ elsőszámú háborús tudósítójává. Mi most már büszkék vagyunk rá, de valószínűleg a magyar föld nem kedvez a tehetségeknek – csak utólag, a haláluk után. Az egész világon előbb ismerték a nevét, mint itthon – állapította meg Gerő András történész.
Robert Capának csak itt és most van igazi helye éppen ott – mondta Zoltai Gusztáv -, ahol Izrael állam megálmodójának, Herzl Tivadarnak (1860-1904) egykor a szülőháza állt. Helyén ma a Zsidó Múzeum, a nagy zsinagóga egyik épületszárnya van. Herzl 1897-ben hozta létre az első cionista kongresszust, s ott javasolta, hogy a világ minden táján élő zsidók térjenek vissza Palesztinába, az ősi hazába, ahonnan valaha elűzték őket. Herzl hamvait Ausztriából 1950-ben szállították Jeruzsálembe. Az író és politikus egyébként a remekíró Heltai Jenő unokatestvére volt.
A jelen kiállítás megfelel a címének: „Izrael Robert Capa szemével". Látunk az utolsó harcokban, lövészárokban kúszó zsidó katonákat, arab orvlövészeket, menekülő családokat, befogadó táborokat, szállásra váró, kis batyuval érkező marokkóiakat, vakokat vezető kislányt, alakuló kibbucokat és fiatal párokat, a földig lerombolt házakból előbújó gyerekeket és öregeket…
A képek megihlették Steven Spielberg filmrendezőt is, aki Capa fotói alapján készítette a Ryan közlegényről szóló nagyszerű alkotását.
Aki Capa további 200 fotójára, életművének keresztmetszetére kíváncsi, megnézheti a Ludwig Múzeumban négy földrész 23 országában készült megrázó harci dokumentumokon kívül a barátairól (John Steinbeck, Ernest Hemingway, Henri Matisse, Pablo Picasso, Ingrid Bergman, Gerda Taro stb.) készített felvételeit is október 11-ig. A belépőjegy (teljes árú: 1800.- forint) mellé egy kis ismertető füzetet kap, benne a legjobb fotók másolataival, sőt, érdekes filmet láthat a fotósról.
Dobi Ildikó
