Kik figyelik a politikai hirdetéseket? — Az idősebbeket inkább érdekli a politika
3 perc olvasásA választópolgárok 45 százaléka egyáltalán nem követi nyomon a politikai hirdetéseket, míg 38 százaléka pártállástól függetlenül minden hirdetést figyelemmel kísér – többek között ez derült ki a KutatóCentrum és a Marketing&Média közös felméréséből.
A választópolgárok 45 százaléka egyáltalán nem követi nyomon a politikai hirdetéseket, míg 38 százaléka pártállástól függetlenül minden hirdetést figyelemmel kísér – többek között ez derült ki a KutatóCentrum és a Marketing&Média közös felméréséből.
2010. január 22-én hivatalosan is kezdetét vette a választási kampány, melynek keretében a pártok és a jelöltek minél több csatornán, minél több információt igyekeznek eljuttatni a választópolgárokhoz. A KutatóCentrum és a Marketing&Média közös villámkutatása rávilágított, hogy a 18-64 évesek 45 százaléka egyáltalán nem figyeli a politikai hirdetéseket, míg azoknak a többsége (69%-a), akik nyomon követik a választási kampányokat, beállítottságtól függetlenül minden politikai témájú reklámot megnéznek. Csupán 16 százalékot érdekelnek csak annak az egy pártnak a hirdetései, amellyel szimpatizálnak, és 11 százalék kíváncsi kizárólag a nagy pártokra.
A férfiakat köti le jobban a politika: 57 százalékuk kísér figyelemmel valamilyen politikai tartalmú hirdetést, míg a nőknek csupán 52 százaléka érdeklődik a téma iránt. Kort tekintve az idősebbek a nyitottabbak: az 55-64 évesek 68 százaléka legalább egy párt programjából naprakész, ebből 55 százalék minden párt kampányát nyomon követi.
A tévéből ismerjük a pártok programjait
A pártok programjairól a televízió és az internet szolgáltatja a legtöbb hasznos információt, minden második megkérdezett a fent említett médiumokból tájékozódik. „Az eredmények nem meglepőek, hiszen amellett, hogy a tévénézéssel átlagosan eltöltött idő Magyarországon meghaladja a napi 4 órát, ez a csatorna lehetőséget ad politikai tartalmú háttér-, vita- és beszélgetős műsorok közvetítésére is. Ráadásul ezen a médiumon keresztül több társadalmi réteget lehet elérni, így nem csoda, ha a pártok körében népszerű eszköznek számít – értékelte az eredményeket Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatásvezetője. – Az internet népszerűségét pedig az adja, hogy ott a választópolgárok aktívan kereshetik az őket érdeklő információkat." A szórólapokat és nyomtatott sajtót már csak a választópolgárok közel egyharmada tartja hasznos információforrásnak, 23 százalék pedig úgy gondolja, hogy a pártok programjairól semmilyen médium nem nyújt számára értékes tájékoztatást.
Míg a televízióból inkább az idősebbek informálódnak, addig az internet a fiatalok és a férfiak körében népszerűbb. A szórólapokból legnagyobb arányban a kisvárosokban, valamint a községekben és falvakban élők tájékozódnak.
A felmérésről:
Az 1456 fő online megkérdezésével zajló villámkutatás február 17. és 22. között zajlott. A minta kor és nem tekintetében reprezentálja a hazai 18-64 éves magyar lakosságot. Az eredmények értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a módszertanból adódóan (online megkérdezés) az internetre vonatkozó adatok értelemszerűen magasabbak egy offline módszerrel végzett megkérdezés eredményeihez képest.
A politikai informáltságról szóló villámkutatás teljes elemzését a Marketing&Media előfizetői ingyenesen kapják meg.