Konspiráció

  Történetem egy tudósról, Okoska-Óvári Olivérről szól, aki nemcsak szűk szakterületét művelte kiválóan, hanem a hétköznapi élet gyakran bonyolult történései között is otthonosan mozgott, a hivatali packázásokról és a jogszabályok kiskapuiról nem is beszélve.

  Történetem egy tudósról, Okoska-Óvári Olivérről szól, aki nemcsak szűk szakterületét művelte kiválóan, hanem a hétköznapi élet gyakran bonyolult történései között is otthonosan mozgott, a hivatali packázásokról és a jogszabályok kiskapuiról nem is beszélve.

   Egy napon tudósunk munkához látott. Üres bőröndöt vett elő. Beletette a könyveket, amelyeket írt, az aranydiplomáját, tudományos fokozatait igazoló okmányokat, publikációinak jegyzékét, egyetemi indexét, doktorrá avatásának fényképeit, a köztársasági aranygyűrűt, amelyet diplomája mellé kapott a sok éven át mindig kitűnő osztályzataiért. Ezután már csak az érettségi bizonyítvány  és a tanulmányi versenyeken szerzett díjak elhelyezése következett. Majd levitte az egészet a pincébe és gondosan elrejtette a limlomok közé. Visszaérve lakásába elővette az általános iskolai bizonyítványát és hosszasan nézegette.

   A tudós ezután felkereste a lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőt. Kivárta sorát és magabiztosan a köztisztviselő szemébe nézett. Szeretném a nevemet megváltoztatni. A jogvédő hivatalnok azonnal felismerte doktor Okoska-Óvári Olivért, a tévében számtalanszor hallgatta népszerű tudománytörténeti előadásait. Professzor úr, természetesen azonnal teljesítjük a kérését. Felsorolom az ilyenkor szokásos tennivalókat. Csak okmányokkal igazolnia kell családi és utónevét, születési helyét, idejét, ugyanezeket szüleire vonatkozóan is. Továbbá  házasságkötésének körülményeit, állandó és ideiglenes lakhelyét, értesítési címét, magyar állampolgárságát igazoló levelének iktatószámát, érvényességi idejét és ami a legfontosabb, tizenegy jegyű személyi azonosítóját. Itt van minden okmány, tette le a papírokat az íróasztalra a tudós.

  És milyen nevet tetszik választani? Kovács István szeretnék lenni. Milyen okból? Nyomós családi okból, amelyet személyiségi jogaim megőrzése végett nem szeretnék részletezni. Rendben van. De figyelmeztetem, hogy ha a Belügyminiszter jóváhagyja a névváltoztatást, akkor új nevét nemcsak jogosult, de köteles is viselnie. Tudomásul vettem. Akkor már csak egy tízezer forintos okmánybélyeget kérek és minden rendben lesz.

   Megbolondult a tudós? – kérdezhetné az Olvasó? Szó sincs róla. Csak előrelátó és konspirál. Ugyanis szeretné kisfiát jövőre az utcájukban lévő jó hírű gyakorló gimnáziumba beíratni, de minden évben sokszoros  a túljelentkezés. És a közoktatási törvény szerint kötelező felvenni az elit középiskolákba azokat a diákokat, akiknek szülei legfeljebb nyolc általánost végeztek. A tudós nevét, könyveit az egész ország ismeri. Nem szeretné kisfiát hátrányos helyzetbe hozni.

   Aki pedig nem hiszi, járjon utána! Rögtön rájön arra, hogy a történet igaz is lehetne. 

Láng Róbert