Közös nyilatkozat: Falusi- és agroturizmus személyi adómentességének megtartása

  Legyen elég a törvényesnek álcázott állami szabadrablásból!

 Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az országgyűlés 2009. június 29-én, elfogadta, a  kormány által benyújtott a 2009. évi LXXVI. Törvényt, „a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról," amiben a falusi és agróturizmus személyi jövedelemadó kedvezménye eltörlésre került.

  Legyen elég a törvényesnek álcázott állami szabadrablásból!

 Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az országgyűlés 2009. június 29-én, elfogadta, a  kormány által benyújtott a 2009. évi LXXVI. Törvényt, „a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról," amiben a falusi és agróturizmus személyi jövedelemadó kedvezménye eltörlésre került.

   Ez ellen, a nem kellően átgondolt döntés ellen a Magyar LEADER Szövetség, valamint a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége a leghatározottabban tiltakozik!

    Kérjük a döntéshozókat, elsősorban a miniszterelnököt, a pénzügyi és a vidékfejlesztésért felelős minisztereket, hogy még egyszer tekintsék át, alaposan fontolják meg, hogy mit veszthetünk, s egyáltalán lesz-e valami nyereség, illetve minimális adóbevétel is belőle?

Indokaink a következők:

• Ø A falusi magán szállásnyújtás esetében a 800000.- Ft és az egyéb szolgáltatásoknál a 400000.- Ft személyi jövedelem adókedvezmény összegek csak bevételt jelentenek, amelyekből le kell vonni a költségeket, amelyek 30-40%, a falusi vendégasztal esetében legalább 60 %-ot, s ami marad az lesz csak adóalap. Így az adóalap a szállásadásnál 560-480000.-Ft, míg a falusi vendégasztal esetében, 160000.- Ft lesz csupán. Természetesen az adómentes határt meghaladó bevétel után már adóznak ezek a magánemberek is. Ezek nem vállalkozók

• Ø A falusi turizmusban valamilyen vállalkozási formában működő vállalkozók az előírások szerint adóznak A kedvezmény csak a magán szállás szolgáltatóknak jár, akik 5 szobával, max.10 ággyal működnek, illetve elsődlegesen magánlakóházként használt, megfelelő higiéniai előírásokat betartva, falusi vendégasztal alkalmi szolgáltatásokat nyújtanak.

• Ø Itt nem azzal a kérdéssel kell foglalkozni, hogy mennyi az állam e területről származó adóbevétele, hanem azzal a szociális ténnyel kell szembe nézni, hogy hány vidéki embernek ad kiegészítő jövedelmet és segít abban, hogy azok helyben maradjanak. Ápolják hagyományaikat, rendbe tegyék falvaikat és munkálkodjanak azok arculatának vonzóvá tételén, nem beszélve arról, hogy sokaknak – életvitel miatt, vagy más szaktudás hiányából fakadóan – ez az egyetlen alternatívája, különösen az elmaradt térségekben.

• Ø Örvendetes, hogy egyre jelentősebb szerepet kap a belföldi turizmus fejlődésében a falusi turizmus, falusi vendéglátás. Addig, amíg az elmúlt évben, s napjainkban is a nemzetközi vendégforgalom 4-5 %-os visszaesést mutatott a falusi vendéglátásban 17 %-os növekedés volt tapasztalható. Ez köszönhető volt egyrészről, hogy az elmúlt kormányzati időszakokban 400000.- Ft-ról lassan 800000 Forintra nőtt a személyi adómentesség határa. A másik, értelmes, serkentő eszköz volt az üdülési csekk széleskörű elterjedése.

• Ø A vidékfejlesztés és a falusi turizmus édes testvérek. Évek óta mondjuk, s egyre szélesebb körben el is fogadják, hogy a belföldi turizmus azon belül a falusi turizmus fejlesztése szervesen kapcsolódik a vidékfejlesztéshez. Azokon a halmozottan hátrányos helyzetű területeken, nem tud a gazdaságpolitika eredményesebb munkahelyteremtést generálni, mint az önfoglalkoztató tevékenységnek számító falusi vendéglátást, amely örvendetesen a 136/2007. sz. Korm. rendelet adta lehetőségekkel 2007 óta tovább bővült.

• Ø Nehéz lenne megmagyarázni az UMVP III. és IV. tengelyében, falusi turizmus és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra pályázatott benyújtóknak, – már pedig számuk jelentős,- hogy amire méltán számítottak az induláshoz a pályázat megírásakor, azt közbe visszavonják. A szavahihetőség lenullázódik.

• Ø A LEADER 96 HACS stratégiájában is, a falusi és agróturizmusra való pályáztatással majd mindenütt számolnak, amely fejlesztések nemcsak a turistáknak, hanem a helyi lakosság életminőség javulásának is egyik záloga.

• Ø A turizmus ezen ágának eddigi legfelsőbb, állami szintű elismerését, pedig misem bizonyítja jobban, minthogy – ésszerűen, helyesen – összevonták az elmúlt évben az adómentes szállásbevétel és egyéb szolgáltatásokból származó bevétel után elszámolható adókedvezmény összegét. Ha konkrétan vizsgáljuk meg az adókedvezmény értékét, és úgy fogjuk fel, hogy a falusi vendégfogadó önfoglalkoztató, akkor a minimálbért kapó munkavállalókkal közel azonos kedvezményben részesül.

• Ø A vidéki vendéglátók és szolgáltatók ma még kevés kivételtől eltekintve tőkeszegények, de önfoglalkoztatók, hiszen nem kérnek munkanélküli segélyt, hanem annyi kiegészítő jövedelmet termelnek, amiből a családot el tudják tartani.

• Ø Különösen fontos kérdés ez most, amikor a mezőgazdaság bizonyos területeinek átstrukturálása lesz a következő évek nagy feladata. A biókertészkedés, kisállattartása, ház körüli kistermelői termék előállítás és forgalmazás támogatása is fontos. Ezen termékek turistáknak történő közvetlen vagy közvetett értékesítése szintén életszerű megoldás. Megteremtjük a „helyi exportot" azzal, hogy a turistákat magas színvonalon vagyunk képesek ellátni úgy, hogy a helyben megtermelt növényi és állati termékeket, feldolgozatlan vagy feldolgozott állapotban, a háztól, vagy a létesítendő LEADER bolthálózatból számukra értékesítjük. Mindez a falusi turizmus minőség javulását és áttételesen a vidék fejlesztését nagyban segíti.

• Ø Mérlegelni kell, hogy melyek azok az előnyök, amelyek ennek a kedvezménynek az eltörlésével nyer az állam. Vele párhuzamba kell állítani azt a nyereséget, amit a ma is legelmaradottabb vidéki családok további lecsúszásának a megakadályozása jelent. A falusi turizmus nem csupán üzleti vállalkozás. Olyan tevékenység, amely hozzájárul a leszakadt térségek felzárkózásához, de ennél jóval több. Növeli a benne dolgozók identitástudatát azzal, hogy népi hagyományaink felelevenítésével és továbbadásával magyarságtudatunk erősödik. Hozzájárul a falusi településeink népességmegtartó erejének fokozásához.

• Ø Véleményünk szerint a mérlegelés eredménye alig ellenőrizhető és alig lesz észrevehető az adóbevétel és vele szemben a másik serpenyőben a szürke gazdaság erősödése, családok folyamatos lecsúszása, munkanélküliség fokozódása, valamint a falusi- és agroturizmus lendületének jelentős megtorpanása várható, ami jelentős mértékben kihat a vidékfejlődésére is.

     Bízva a józan mérlegelésbe, indokaink akceptálásában, valamint az általunk képviseltek jelentős számára is tekintettel, várjuk kedvező döntésüket, amely LEADER szervezetek munkáját is jelentősen segíteni tudja. A Falusi és agróturizmus kívánatos fejlődése, jelentősen segítheti az ígéretes TDM rendszer kialakulását, s ezen keresztül a magyar vidék fejlődését is, ami az Európai Uniós törekvésekkel is összhangba van.  

Budapest, 2009-08-24.