Lakásdrágulásban Európa-bajnok lett Magyarország
3 perc olvasás 
A magyar lakáspiacon az előzetes adatok szerint 2016-ban 10,6 százalékos volt a drágulás, az Eurostat szerint ez a legjelentősebb áremelkedés az EU-n belül. A lakásdrágulás miatt a magyar tulajdonosok vagyona is gyarapodott. Az ingatlan.com adatai szerint továbbra is nagyok a területi különbségek: a fővárosban és a nagy vidéki városokban két számjegyű volt a drágulás 2016-ban, de községekben például csökkentek az árak.
A magyar lakáspiacon az előzetes adatok szerint 2016-ban 10,6 százalékos volt a drágulás, az Eurostat szerint ez a legjelentősebb áremelkedés az EU-n belül. A lakásdrágulás miatt a magyar tulajdonosok vagyona is gyarapodott. Az ingatlan.com adatai szerint továbbra is nagyok a területi különbségek: a fővárosban és a nagy vidéki városokban két számjegyű volt a drágulás 2016-ban, de községekben például csökkentek az árak.
Magyarországon 2016-ban 10,6 százalékkal drágultak a lakásárak, ez az Európai Unióban a legnagyobb mértékű áremelkedés – ismerteti az Eurostat első becslését az ingatlan.com elemzése. Magyarországot Málta követi 9,2 százalékos drágulással, a dobogó harmadik fokán pedig Svédország áll 8,6 százalékos áremelkedéssel.
Örülhetnek az ingatlantulajdonosok
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a most közzétett adatok megfelelnek a várakozásoknak, hiszen már a múlt év harmadik negyedévében is Magyarország vezette az uniós listát. A szakértő utalt arra is, hogy a lakásépítési engedélyek tavalyi növekedését nézve is Magyarország áll az élen.
Az ingatlan.com adatai szerint a múlt évben az összes lakóingatlan – lakások, családi házak – átlagára a kínálati piacon 13 százalékkal emelkedett éves összevetésben, ami lényegében megfelel a 10,6 százalékos áremelkedést mutató hivatalos adatoknak. A szakember szerint a magyarországi áremelkedés abból a szempontból kivételes, hogy a fokozott kereslet mellett a kínálat is jelentősen bővült. "Fontos az is, hogy a lakásdrágulás a háztartások vagyonának növekedését is jelzi, mivel Magyarországon a legtöbb embernek legnagyobb vagyontárgya a saját tulajdonában álló ingatlan" – fogalmazott Balogh László.
Házak, lakások, négyzetméterek
Azt is elmondta, hogy a lakóingatlanok árában és a drágulás ütemében is jelentős eltérések vannak az országon belül. Az ingatlan.com április elején készült, közel 70 ezer hirdetésen alapuló elemzése szerint a fővárosi lakóingatlanok – lakások és családi házak – átlagos kínálati négyzetméterára a múlt év során 20 százalékkal 440 ezer forintra nőtt. A megyei jogú városokban a múlt évben az átlagár 14 százalékkal 218 ezer forintra emelkedett. A városokban ugyanakkor visszafogottabban nőttek a négyzetméterárak: 5 százalékkal 154 ezer forintra. A községekben pedig 2 százalékkal 97 ezer forintra csökkentek 2016-ban az átlagos kínálati négyzetméterárak az ingatlan.com adatai szerint.
Kiderül az elemzésből az is, hogy április elején a budapesti családi házak átlagos négyzetméterára 341 ezer forint volt, a lakásoké pedig 486 ezer forintnál járt. Győrben a házakért átlagosan 231 ezer forintot, a lakásokért 314 ezer forintot kértek négyzetméterenként. Debrecenben a családi házak négyzetmétere 244 ezer forint, a lakásoké 289 ezer forintot tett ki április elején. A szegedi ingatlanpiacon a házakat négyzetméterenként 226 ezer forintért, a lakásokat 260 ezer forintért kínálták az eladók.
Az ingatlan.com előrejelzése szerint 2016-ban tapasztalt 10,6 százalékos áremelkedés iránya várhatóan idén sem változik, viszont a drágulás mértéke 2017-ben 10 százaléknál kisebb lesz bővülő forgalom mellett.
