Lassú javulás a pénzügyi szektorban – Megjelent a PSZÁF 2010. második negyedévi kockázati jelentése
7 perc olvasás
www.pszaf.hu A magyar pénzügyi szektor helyzete változatlanul stabil, a működőképességet alapvetően és rövidtávon fenyegető veszély nem látható. A pénzügyi szektor kockázati helyzete – a környezeti tényezők javulása, valamint az üzleti teljesítmény ez évi romlása eredőjeként – lassan javul- derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a 2010. második negyedévi kockázati jelentéséből.
www.pszaf.hu A magyar pénzügyi szektor helyzete változatlanul stabil, a működőképességet alapvetően és rövidtávon fenyegető veszély nem látható. A pénzügyi szektor kockázati helyzete – a környezeti tényezők javulása, valamint az üzleti teljesítmény ez évi romlása eredőjeként – lassan javul- derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a 2010. második negyedévi kockázati jelentéséből.
Kedvező hatású a globális és a hazai gazdaság konjunkturális helyzetének fokozatos javulása, a növekedés élénkülése és munkanélküliség lassú mérséklődése. A globális recesszió megújulásának kockázata az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent. Veszélyt jelent viszont az idei év közepi tőkepiaci korrekció utáni negatív és ingadozóbb áralakulás, illetve a szuverén adósságprobléma globális kiéleződésének lehetséges piaci következményei.
A hazai pénzügyi szektorban az üzletméretet és a jövedelmezőséget tekintve romlik az üzleti teljesítmény. A legnagyobb kockázatot a hitelpiaci szolgáltatók eszközminőségének további alakulása, az erőteljesen romló jövedelmezőség, továbbá a válság akut szakaszához képest nagymértékben csökkent, de az idei év elejéhez képest ismét megnőtt likviditási kockázatok jelentik. Szabályozási kihívást jelent a fizetésképtelenségi problémák kezelése, a pénzügyi szektort érintő adópolitika és a magán-nyugdíjpénztárak további sorsa.
A hitelállomány minősége tovább romlott, aminek oka az alacsony szintű gazdasági aktivitás, az év elején tetőzött munkanélküliségi ráta, a növekvő csődgyakoriság, a háztartások és vállalkozások pénzügyi tartalékainak kimerülése, illetve a gyengülő forint miatt a devizahitelek terheinek növekedése. A késedelmes hitelek darabszámát vizsgálva az összes hitelszerződés 38,8%-a késedelmes, 23,2%-a pedig 90 napon túli elmaradásban van.
A késedelmes szerződések számának gyarapodása markánsan lassult, miközben meglévő állománya gyorsuló ütemben nőtt. A lakossági hitelállományon belül az átlagosnál gyorsabban romlott a jelzáloghitelek minősége: az összes szerződés 23%-a volt késedelmes, 8,2%-a, vagyis 105 ezer szerződés pedig 90 napon túli fizetési késedelmes.
A bankrendszer továbbra is biztonságosan működik, de a jövedelmezőséget a piaci folyamatokon túl a pénzügyi szektort érintő különadó és a hatóságok új fogyasztóvédelmi indíttatású intézkedései is negatívan érintik. A veszteséges bankok száma és piaci súlya viszonylag magasra nőtt. Az ügyfélhitelezés volumene jelentősen csökkent, s számolni kell a hitelbiztosítékok (ingatlan, gépjárművek) piacainak gyengeségével is. A bankszektor eszközoldali likviditása továbbra is biztonságosan magas. A forrásoldalon tovább csökkent az ügyfélbetétek állománya és súlya, fokozódott a nagykereskedelmi forrásoktól való függőség.
A bankok és bankfiókok átlagos jövedelmezősége – jelentős és növekvő szórás mellett – lényegesen romlott, s az év egészére is csökkenés várható. A 2010 júniusa előtti egy évben 12 bank és 7 bankfiók, tehát a szektor kétötöde termelt veszteséget, a veszteséges bankok eszközeinek részaránya pedig 5,3%-ról 23%-ra nőtt. A 12 havi görgetett alapon számolt tőkejövedelmezőség (ROE) átlaga 7,7%-ra csökkent. A bankszektor kamatmarzsa az év első felében tovább nőtt, mert az eszközoldali kamat jóval kisebb mértékben csökkent a forrásoldalinál.
A bankrendszer átlagos tőkeellátottsága továbbra is megfelelően magas. A bankoknak a szabályozói minimum tőkekövetelménnyel számított tőkemutatója kielégítően magas (12,5%), a törvényi minimum mintegy másfélszerese. A belső tőkeképződés mértéke azonban jelentősen csökkent. Az alacsony jövedelmezőségű és tőkemegfelelésű bankoknál tőkeemelés vagy a kockázatvállalás visszafogása válhat szükségessé.
A szövetkezeti hitelintézetek fő kockázata, hogy dinamikusan nőtt a – viszonylag magas sérülékenységű – kkv-szektorral szembeni hitelállomány, és lendületesen halmozódott a késedelmes állomány. A szövetkezeti hitelintézetek ugyanakkor kedvező likviditási helyzetben, korlátozott devizakitettséggel, s a stabilitási problémák jelentős részét orvosló intézményi konszolidáció mellett működnek.
A pénzügyi vállalkozások a hazai pénzügyi szektor leginkább veszélyeztetett alszektorának tekinthetők: portfólió minőségük tovább romlott, eszközállományuk zsugorodott, jövedelmezőségük csökkent és tovább nőtt a veszteséges intézmények száma. A szolgáltatók harmada-fele, gyakorlatilag a nem bankcsoporthoz tartozó és veszteséges, illetve alultőkésített intézmények legnagyobb része közvetlen veszélyben van. A közeljövőben számos szolgáltató szüntetheti be tevékenységét.
A biztosítók üzleti teljesítménye romlott, az alszektorra ható kockázatok továbbra is jelentősek. A biztosítási termékek iránti kereslet változatlanul csökken vagy stagnál, érdemi élénkülés csak a unit-linked befektetési konstrukcióknál tapasztalható. A tavaszi vihar- és árvízkárok mintegy 37 milliárd forintnyi kifizetései miatt a nem-élet üzletág jövedelmezősége számottevően visszaesett. A biztosítók jövedelmezőségének megoszlása az egyes szolgáltatók között nagyon egyenlőtlen: a visszaesés különösen az új alapítású, kis piaci részesedéssel bíró biztosítók körében járhat jelentős kockázattal. További kockázat a befektetési tevékenység eredményének csökkenése, valamint az alacsony piaci kereslettel és a kiélezett piaci versennyel kapcsolatban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás csökkenő díjszabása.
A befektetési vállalkozások helyzete kedvező: az átlagos tőkejövedelmezőség magas, a tőkeellátottság kimagaslóan bőséges. A jövedelmezőséget ugyanakkor kedvezőtlenül érintette a kereskedési tevékenységből származó eredmény visszaesése. Az alapkezelői szektor kockázatai változatlanul mérsékeltek, noha a kezelt vagyon növekedési dinamikája lelassult. További állománycsökkenést hozhat a kezelt magán-nyugdíjpénztári állományok volumenének várható csökkenése.
A pénztári szektorban a magán-nyugdíjpénztárak továbbra is veszteségesen működnek. A működési tartalékok szintje viszonylag alacsony, a rendszeres – a tagszervezésre irányuló – túlköltekezés mai szintjén viszonylag rövid időre elegendő. A működési bevételeket apasztja a tagdíj- és működési bevételek 14 hónapra történő állami befagyasztása, s kockázat a magánpénztári tagoknak az állami nyugdíjrendszerbe való tömeges visszalépését célzó szándék is. A magán-nyugdíjpénztárak hozamteljesítménye továbbra sem kielégítő. Az önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban felmerül, hogy miként tudják eredeti szerepüket betölteni. A tagok száma ugyanis csökken, a portfólió összértéke 2007 vége óta reálértékben zsugorodott. Az önkéntes nyugdíjpénztárak nyugdíjjárulékot nem fizetnek, s változatlanul magas a felhalmozási időszakon belüli kifizetések aránya.
A pénzügyi szektorra kivetett különadó idén 170 milliárd forinttal csökkentheti a szektor egészének adózott eredményét, a 2009. évi adó előtti eredmények változatlanságát feltételezve. Az adó hatásait is figyelembe véve idén 186 veszteséges és 43, a szabályozói követelményekhez képest alultőkésített pénzügyi szolgáltató lehet majd a piacon, amelyek túlnyomó része pénzügyi vállalkozás. A különadó stabilitási problémákat nem okoz, a tőkehelyzetre való 1 éves hatása (a pénzügyi vállalkozásokat kivéve) viszonylag mérsékelt, változatlan formában történő 3 éves alkalmazása esetén azonban a szabályozói minimumkövetelmény feletti tőkepufferek közel felét felemésztené.
