Magyar kutatók által kifejlesztett új biotechnológiai eljárást használ a Kyowa Hakko Kirin japán gyógyszergyár
3 perc olvasás
Számos betegség gyógyításában hoztak és hoznak áttörést az ellenanyagok. Segítségükkel célzottabban kezelhetőek egyes daganatos megbetegedések, az olyan autoimmun betegségek, mint a például a reumás ízületi gyulladás, de ilyen gyógyszerrel sikerült meggyógyítani legutóbb az Ebolával fertőzötteket is.
Számos betegség gyógyításában hoztak és hoznak áttörést az ellenanyagok. Segítségükkel célzottabban kezelhetőek egyes daganatos megbetegedések, az olyan autoimmun betegségek, mint a például a reumás ízületi gyulladás, de ilyen gyógyszerrel sikerült meggyógyítani legutóbb az Ebolával fertőzötteket is.
Az ellenanyagok olyan fehérjemolekulák, amelyeket az immunrendszer azért termel, hogy semlegesítse a szervezetbe került kórokozókat. Minden egyes ellenanyag a kórokozó, vagy idegen molekula egyedi részét, az úgynevezett antigént ismeri fel, majd hozzákapcsolódva elpusztítja azt. Ellenanyag termelődik akkor is, ha legyengített vírus – vakcina formájában – kerül a szervezetbe.
Ezek az anyagok ugyanakkor nemcsak a jelen és jövő gyógyszerei, hanem számos területen, amilyenek például a kórházi laborvizsgálatok, orvos-biológiai és gyógyszerészeti kutatások, mára már nélkülözhetetlenek. Alkalmazásuk során a legnagyobb gondot az jelenti, hogy nagyon sok fontos kórokozó (malária, HIV, influenza) vagy más terápiás célpont esetében a hagyományos módszerekkel nem állítható elő ellenanyag. (Az emberek gyógyítására állatokban, főként egerekben termelik ezeket az anyagokat, majd módosítják őket annak érdekében, hogy az emberi szervezet számára ne jelentsenek veszélyt.)
Jelenleg több mint 25 féle ellenanyagot használnak világszerte a különböző terápiák során, de várhatóan ez a szám hamarosan az ötvenet is meghaladja. Ezeknek a gyógyszereknek az éves piaci értéke meghaladja az 50 milliárd amerikai dollárt (11 ezer milliárd forint, ami a magyar GDP közel 40 %-a).
Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének docense és kutatócsoportja, olyan génmódosított állatokat állított elő, amelyek képesek olyan betegségek kiváltói ellen is ellenanyagot termelni, amelyek esetében az eddigi eljárások kudarcot vallottak. Eljárásukat nemzetközi szabadalom védi. Az eljárás 2012-ben Akadémiai -Szabadalmi Nívódíjban részesült.
Vannak tehát olyan terápiás területek, ahol nagyon nehéz ellenanyagot fejleszteni, ugyanis az állatok immunrendszere a kérdéses terápiás célpontot nem ismeri fel hatékonyan, és ezért ellenanyagot sem termel ellene. A Kacskovics Imre által vezetett kutatócsoport fejlesztése tehát azért jelentős, mert olyan genetikailag módosított állatok létrehozásához vezetett, amelyek sokkal hatékonyabban reagálnak még az ilyen nehéz célpontokra is, alkalmazásukkal az ilyen ellenanyagok előállítása is megvalósulhat. Az ELTE és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont start-up cége, az ImmunoGenes biotechnológiai Kft és AG, több hazai és külföldi befektetőt is meg tudott nyerni, illetve olyan nemzetközi szakemberekből álló menedzsment vezeti, akik jelentős szakmai tapasztalattal és kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. A céget a felismerés hasznosításáért Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2013. szeptemberében a "Díj a sikeres vállalkozásokért" elismerések közül a hónap induló vállalkozásának nyilvánította.
A transzgénikus állatokra elsősorban a gyógyszergyártóknak van szükségük. Jelenleg több nemzetközi gyógyszeripari nagyvállalat teszteli az ImmunoGenes által kifejlesztett állatokat, és egyikükkel, a japán Kyowa Hakko Kirin céggel az elmúlt napokban írtak alá hasznosítási szerződést. Az ImmunoGenes Kft. vezetője, Kacskovics Imre komoly lehetőséget lát abban is, hogy a terápiás ellenanyagokat, kollaborációs K+F projektek keretében (pl. MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpont, New York Egyetem, Oxford Egyetem) saját maguk állítják elő.
