Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés: 2017 a megújulás éve lehet a magyar acéliparban?
5 perc olvasás
Évtizedek után készült kormányzati acélipari stratégia a szektor támogatására. Szeptember 21-én került sor a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) építőipar szimpóziumára.
Úgy a rendezvény, mint az MVAE célja, hogy elősegítse a hazai acélgyártók, a legnagyobb acélfelhasználást végző ipari szereplők, valamint a kormányzat együttműködését. A szervezet építőipari szakmai szimpóziumán Dr. Móger Róbert az MVAE igazgatója elmondta, fontos, hogy az iparág érintett szereplői, úgy az acélgyártók, mint a legnagyobb felhasználók közös platformon, közös stratégia mentén alakíthassák az iparág jövőjét. Ennek a munkának az egyik legfontosabb mérföldköve, hogy a kormányzat az Irinyi Terv keretében acélipari stratégiát dolgozott ki a hazai acélipar támogatására.
A stratégia legfontosabb célkitűzései többek között a versenyképes termelés megőrzésére, az ország belső termelésének és a hazai szereplők értékesítésének támogatására, valamint a minőségi modern acéltermékek előállításának elősegítésére irányulnak, de a terv kitér például az acélgyártásban nagy szerepet játszó, újrahasznosítható vas-, acélhulladék exportjának korlátozására is. Mindez azért fontos, mert Magyarországon közvetlenül 6 ezer, közvetve pedig több 10 ezer család megélhetése múlik azon, hogyan teljesít a következő években a magyar acélipar.
Az acélipar teljesítményét jelentősen befolyásolja a szimpózium fókuszában álló építőipar, amely a legszélesebb területeken alkalmazza a különböző acélipari termékeket és ahol a jövőben a felhasználás a legszignifikánsabban nőhet hazai viszonylatban is. Uniós szinten a legnagyobb acélfelhasználók az építő-, a jármű- valamint a gépipar és a fém alkatrészgyártó szektor, ez Magyarországon is hasonló képet mutat, míg a világ acéltermelésének több mint fele kerül az építőiparhoz. A szakember arra számít, hogy ez a szektor ez eddigieknél is meghatározóbb megrendelője lehet a hazai acélgyáraknak a következő években.
2017 a fordulat éve lehet hazánkban?
A válság és a Kínából érkező dömpingáron behozott acél okozta hatalmas visszaesés után idén már újra látszanak a fellendülés jelei az ágazatban és a kormányzati stratégia is sokat segíthet a szektor fejlesztésében, de hurrá-optimizmusra még nincs ok a szakember szerint. Bár a konferencia felszólalói pozitívan értékelték, hogy az utóbbi évek mélyrepülésének vége a hazai acéliparban is, de aggasztó, hogy Magyarország belföldi acélfelhasználásnak közel 80%-át még mindig külföldi importból oldja meg. Pedig a mintegy 2,7 millió tonnás éves hazai szükségletet nagyrészt itthoni gyártásban is meg lehetne oldani, hiszen a magyar acélgyártás két legjelentősebb képviselője – a dunaújvárosi ISD Dunaferr illetve az Ózdi Acél Művek – összesen 2 millió tonna acélt állít elő évente, amit még tovább lehetne növelni.
Európa fokozatosan teret veszít az acéliparban
Az MVAE igazgatója azt is elmondta, hogy az elmúlt 60 év óriási acélpiaci növekedésével Európa csak mérsékelten tartott lépést. Jellemző az acélfelhasználás növekedésére, hogy a második világháború utáni újjáépítés során felhasznált acélmennyiség közel nyolcszorosára tehető jelenleg a világ éves acéltermelése. Az unióban évente 160 milliót tonna acél gyártására kerül sor, amely a globális termelés 10%-át teszi ki és miközben az európai acéltermelés alig nőtt, addig például Ázsiában jelentős kapacitás bővülésre került sor az elmúlt évtizedekben. Az európai acélgyárak számára éppen ez – a főként Ázsiából érkező dömpingáron értékesített acél – jelentette a legnagyobb kihívást az elmúlt években. A szakember elmondása szerint az unió sok esetben lassan és nem elég szigorú intézkedésekkel reagált. Jellemző, hogy míg az USA-ban akár néhány hónap alatt bevezettek 300%-os védővámot is, addig az unióban 6-8 hónap volt egy-egy hasonló döntés átfutása és lényegesen kevésbé drasztikus a védővám mértéke is. Az MVAE nemzetközi szinten is támogatni szeretné a magyar acélpiac védelmét. A szervezet elsősorban a kormányzattal való szakmai együttműködéseken keresztül szeretne még hatékonyabb lobbi-erőt formálni a hazai acélgyártás érdekében az uniós döntések kapcsán is.
Acélipari szakemberekből is hiány van
Az MVAE igazgatója kitért arra, hogy a hazai gyárakban a lehetőségekhez képest jelentős fejlesztések valósultak meg az elmúlt években, de a fejlődés lehetőségét visszafogja az acéliparban is tapasztalható munkaerőhiány. Éppen ezért az MVAE és a kormányzati acél-stratégia kiemelt céljai közé tartozik, hogy javítsanak a hazai szakemberképzés feltételein és a jövőben egyre több fiatal tanuljon az iparágban hasznosítható szakmákat. A szakember szerint az acélipar biztos karrierutat kínál akár szakmunkás akár mérnöki területen tanuló fiatalok számára elsősorban az ózdi és dunaújvárosi régiókban.
A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülést (MVAE) 1968-ban hozta létre a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a magyar acélipari vállalatok kötelező tagságának deklarálásával. 1980-ban a szervezet önkéntes egyesüléssé alakult, s ebben a formában működik ma is. Az MVAE taglétszáma 15, melyek vaskohászati, vaskohászattal kapcsolatban álló kereskedelmi (hulladék, késztermék), alapanyaggyártó, továbbfeldolgozott termékeket gyártó (acélszerkezet), kutató, minőségüggyel foglalkozó és energiaszolgáltató társaságok. Az Egyesülés tagvállalatai állítják elő a hazai nyersvas- és acéltermelés, valamint a melegen hengerelt termékek termelésének 99,5 %-át.
Lantai József
