MAGYARORSZÁG KULTÚRFLÓRÁJA—GYÜMÖLCSÖK — Macskafej vajkörte, Nyári fontos alma
MAGYARORSZÁG KULTÚRFLÓRÁJA—GYÜMÖLCSÖK — Macskafej vajkörte, Nyári fontos alma
A Magyar Posta hazánk gyümölcs kultúrflórájának bélyegképen történő megörökítése céljával új sorozat kibocsátását kezdte meg. A csendéletet idéző grafikai kompozícióban megfogalmazott 145 Ft-os címleten a Nyári fontos alma, a 310 Ft-oson pedig a Macskafej vajkörte látható. Az alkalmi boríték és bélyegző grafikáját további gyümölcskompozíciók díszítik. Mindkét fajta megtalálható az Újfehértói Génbank Gyűjteményben.
MAGYARORSZÁG KULTÚRFLÓRÁJA—GYÜMÖLCSÖK — Macskafej vajkörte, Nyári fontos alma
A Magyar Posta hazánk gyümölcs kultúrflórájának bélyegképen történő megörökítése céljával új sorozat kibocsátását kezdte meg. A csendéletet idéző grafikai kompozícióban megfogalmazott 145 Ft-os címleten a Nyári fontos alma, a 310 Ft-oson pedig a Macskafej vajkörte látható. Az alkalmi boríték és bélyegző grafikáját további gyümölcskompozíciók díszítik. Mindkét fajta megtalálható az Újfehértói Génbank Gyűjteményben.
Nyári fontos alma — Származása bizonytalan, a XVI. században már termesztették Franciaországban. Házikertekben és alföldi szőlők között még találkozhatunk vele. Augusztusban érik. 240-300 g-os gyümölcse lapított gömb alakú, alapszíne fehéres sárga, a fedőszíne általában csíkos, de ismert egybefüggően színeződő klónváltozata is. Húsa kemény, kevéssé zamatos, erősen savas; főleg a mérete miatt kedvelt, konyhai hasznosítása széleskörű. Nagy koronát nevel, levelei méretesek, rügyei feltűnően kicsik. Későn fordul termőre, de azután bőven – igaz szakaszosan – terem. Termőhelyekben nem válogat, legkevésbé a sziket kedveli. Nosztalgia kertekbe kiváló, minimális növényvédelmet kíván. Gyümölcsei hűvös kamrában szeptember végéig eltarthatók.
Macskafej vajkörte — 1590-ben a bambergi faiskolában már szaporították, s eljutott francia földre, de Nyugat-Magyarországon is régóta ismerték. Gyümölcse igen nagy, kb. 9-9,5 cm az átmérője. Kocsánya vastag és erős, nem hullékony. Kemény héjú, citromsárga színű, a napos oldalon barnáspiros fedőszíne van. Húsa fehér, ropogós, durvás szemcsés, de nem kövecses állományú. Édes, kissé fanyar-savas, tipikus „konyhai fajta". Befőttnek, kompótnak, és sajtnak nagyon kedvelték. Franciaországban bornak is erjesztették. November-december folyamán az utóérése befejeződik, de tavaszig eltartható. A Dunántúlon néhol, a Fel-vidéken elég sokfelé találkoztunk vele. (Forrás: Surányi Dezső történeti-ökológus professzor szakértő írása)
SO
Megjelenési időpont: 2011. május 6.
Össznévérték: 455 Ft
Példányszám: 300.000, 50 bélyegkép/ív
A bélyegkép perforálási mérete: 35 x 35 mm
Nyomdai eljárás: ofszet
Gyártó nyomda: Pénzjegynyomda
Tervezőművész: Benedek Imre