Marie-Monique Robin: Monsanto szerint a világ (Hegyi Gyula előszavával)

Az egészséges környezetért aggódók számára ez a kötet nagyon sok tanulságot mutat be, hiszen a szerző végigjárta a világ minden táján a helyszíneket, beszélt emberekkel, igyekezett bizonyítékokat gyűjteni, hogy valójában miként működik a Monsanto, és mennyire sok emberi szenvedés jelzi útjának állomásait.

Az egészséges környezetért aggódók számára ez a kötet nagyon sok tanulságot mutat be, hiszen a szerző végigjárta a világ minden táján a helyszíneket, beszélt emberekkel, igyekezett bizonyítékokat gyűjteni, hogy valójában miként működik a Monsanto, és mennyire sok emberi szenvedés jelzi útjának állomásait.

„A multik csak a javadat akarják – egy óriásvállalat története a dioxintól a génmódosításig" írja a bevezető mondat, majd a szerző ajánlása: „Mezőgazdász szüleimnek Joelnek és Jeannette-nak, akiktől a föld, vagyis az élet szeretetét kaptam…"

A kötet előszavában Hegyi Gyula pontosítja, mi a gén tudományos definíciója, majd említést tesz a GMO-k engedélyezése körüli helyzetről, az EPSA (Euróai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) működéséről. Arról is ír, hogy az Európai Bizottság nemcsak szavakban követeli a MON810 (kukorica) beengedését Magyarországra, hanem immár két esetben eljárás is indított hazánk ellen a moratórium miatt.

Marie-Monique Robin időrendben mutatja be a Monsanto működését, amelyekkel az ipartörténet egyik nagy szennyezője lett ez a hatalmas vállalat. A PCB-k (poliklórozott bifenilek) gyártása nagy fordulatot jelentett (1929) az addig szacharint és aszirint előállító cégnek. Vegyipari cégeket vásárol fel az USA-ban és Ausztráliában, az Egyesült Királyságban, licencszerződéssel értékesít szerte a világon, így Németországban és Franciaországban is.

A PCB szennyezés Anniston városát az USA legszennyezettebb városává teszi. A város lakói elköltöztek, mivel a veteményes és az ivóvíz is erősen elszennyeződöt. 500 000 oldal titkos dokumentum rögzíti a vizsgálati eredményket, az annistoni temetkezési vállalat vezetője és a tiszteletes pedig elmondja az írónőnek, hogy mennyien haltak meg mérgezések következtében.

A Monsanto már 1937-ben is tudta, hogy a PCB-k károsak az eegészségre, mégis úgy tett, mintha nem tudná, egészen 1977-ig, amikor véglegesen betiltották a terméket. (Bizonyára ezért titkosították a vizsgálati eredményeket)

A Randh Hand hadművelet 1961 és 1971 között Délkelet-Ázsiában zajlott, ahol „növényvédő szerek" kerültek bevetésre.A hírhedt Agent Orange – amely az őserdőket lombtalanította – a megtámadott területeken élőket, sőt az amerikai katonákat is megmérgezte.Az Agent Orange – természetesen – szintén a Monsanto terméke. A veteránok pert indítottak, amelyre némi kártérítést fizettek…

A tudományos elemzéseket rendre meghamisították a Monsanto vezetői, ráadásul úgy nyilatkoztak a szóvivőik, hogy „Minden megbízható tudományos vizsgálat bizonyítja, hogy az Agent íorange-nak nincs hosszú távú egészségügyi kockázata"… A veteránok tapasztalatai nem ezt igazolják…

Hamisítások, megtévesztő reklámok szolgálták az egyre növekvő cég érdekeit. Ha tudósok, kutatók jelezték, hogy az ő véleményük eltérő, akkor a Monsanto igyekezett ellehetetleníteni ezeket, szakmai hozzáértésüket megkérdőjelezte, fenyegette az ellenvéleményeket vallókat.

Közben az rBGH néven forgalmazott növekedési hormonnal látták el a tehenészeteket, hogy a tejhozamot növeljék. A tehenek számára ez a hormon végzetes volt, hiszen emlőgyulladásban betegedtek meg, sőt szervezetük legyengült, a túlzott tejelválasztástól. Az antibiotikumok és a növekedési hormon egyaránt bekerült a tejbe, a fogyasztók tudta nélkül. Jogos a kérdés, hogy mit tett közben a média? Volt, akik oknyomozó riporterként igyekeztek elvégezni feladatukat a korrekt tájékoztatás érdekében, de őket csúnyán meghurcolták.

Ilyen előzmények után kezdett a Monsanto a vetőmagok génmódosításába, amely semmiképpen nem nevezhető növénynemesítésnek, hiszen a növények DNS-láncát megbontják, más DNS-ekkel összeragasztják, és kialakulnak az un. GMO növények. A Monsanto ezeknek a vetőmagoknak az elterjesztéséhez olyan szlogeneket talált ki, hogy „megmenti a világot az éhezéstől" stb. ill. hogy az így kreált növények nem igényelnek növényvédelmet, ráadásul szárazságtűrő képességük is megnő.

Az igazság az, hogy a tápláléknövény maga termel mérget, tehát – amíg a növényvédő szereket nem fogyasztják el az emberek vagy az állatok, addig – a méreg közvetlenül bekerül a táplálékláncba…

A növényvédőszereket csak az első 1-2 évben lehet megtakarítani, később jelentős mértékű növényvédelmet igényel a GMO-s növény is.

A biotechnológia tulajdonságait ismét eltagadta a Monsanto, pedig „yield drag" azaz hozambeszűkülés is bekövetkezett pl. az RR szója esetében (Roundup ready).

A Monsanto számára a búza génmódosítása akadályt jelentett, mert Kanada ellenállt ennek a vetőmagnak. (szója, repce, kukorica közben már a világ legnagyobb részén elterjedt).

India: az öngyilkosság vetőmagjaként emlegeti a Monsanto vetőmagjait, amelyek miatt sok gazda öngyilkos lett, mert reménytelenül eladósodott és nem váltak be a számításai, mert a termés csak töredéke volt a beígértnek…

A Befejezés: Egy gyenge lábakon álló óriásról szól. „Ennek a vállalatnak az emberei mérgezőek: mint a halál istene, elveszik az életet."

A Monsanto tehát csak hirdeti magáról, hogy környezetbarát, mezőgazdaságot támogató cég, alapvetően azonban egy vegyipari óriás, amelynek célja a profit, mégpedig mindenáron.

Európában egyre több ország határoz úgy, hogy elutasítja a génmódosított vetőmagokat. Ebben komoly érdeme van Maria-Monique Robinnak, akinek könyvét Franciaországban 80.000 példányban adták ki.

Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki felelősséget érez az egészséges élelmiszerekért, a környezetvédelemért, a családjáért!

Marie-Monique Robin: Monsanto szerint a világ (Hegyi Gyula előszavával) Fordította: Morva Judit Kiadja a Pallas Kiadó Kft. 390 oldal Papír kötés ISBN 978 963 88239 4 6 Ára: 3.900.-Ft

Lenhardt Ibolya