MÁV Szimfonikus Zenekar újdonságai
A MÁV Szimfonikus Zenekar számos újdonsággal várja közönségét októberben. A hónap első hetében a Francia Intézet ad otthont az új kamarazenei sorozatnak, Csaba Péter közreműködésével, október 13-án Dubrovay László szerzői estjén vehetnek részt az Olasz Kultúrintézetben, a hónap végén pedig kezdődik az első bérletsorozat a kívül-belül megújult Zeneakadémián.
A MÁV Szimfonikus Zenekar számos újdonsággal várja közönségét októberben. A hónap első hetében a Francia Intézet ad otthont az új kamarazenei sorozatnak, Csaba Péter közreműködésével, október 13-án Dubrovay László szerzői estjén vehetnek részt az Olasz Kultúrintézetben, a hónap végén pedig kezdődik az első bérletsorozat a kívül-belül megújult Zeneakadémián.
2013. Október 2. – Kamarazenei koncert
Francia Intézet, 19.00
A koncert a MÁV Szimfonikus Zenekar és a Budapesti Francia Intézet közötti együttműködés első eseménye. Az Intézet a 2013/14-es évad során a MÁV Zenekar több kamarazenei koncertjének ad otthont. Elsősorban francia szerzők művei csendülnek fel a zenekar kiváló művészeinek tolmácsolásában. Az első hangverseny különlegessége, hogy Csaba Péter, a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestere hegedűművészként is bemutatkozik.
A műsorban Debussy, Dvorák és Ravel darabjait hallhatja a közönség.
A műsor:
C. Debussy: Trió fuvolára, brácsára és hárfára
– Oross Veronika (fuvola), Botos Veronika (brácsa), Felletár Melinda (hárfa)
A. Dvořák: Szonatina op. 100
M. Ravel: Szonáta op. posth.
– Csaba Péter (hegedű), Gulyás Márta (zongora)
C. Debussy: Szent és profán táncok
– Felletár Melinda (hárfa), Tarkó-Nagymengyi Dóra (hegedű), Bocsák Gábor (hegedű), Tóth József (brácsa), Vámos Marcell (cselló), Sándor György (nagybőgő)
A koncertre a belépés ingyenes!
2013. Október 13. – Dubrovay László szerzői estje
Olasz Kultúrintézet, 19.30
Dubrovay László 1966-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán; Vaszy Viktortól, Szelényi Istvántól, Szabó Ferenctől és Vincze Imrétől tanult zeneszerzést. 1966 és 1971 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, 1971-től 1972-ig a Hamburgische Staatsoper korrepetitora lett. Tanulmányait ezután Kölnben folytatta, ahol a 20. század legmodernebb hangkutatási eredményeit, különféle komponálási technikákat sajátított el, megismerkedve az elektronikus zenével is. Dubrovay kísérletező és felfedező típus, aki a hangszerek újszerű kombinációinak és megszólaltatásának kidolgozására egyaránt fogékony. Zeneszerzői tevékenysége során operát, táncjátékot, zenekari-, kamara-, szóló-, fúvószenekari, kórus-, továbbá elektronikus- és komputer zenei műveket is komponált. 1976 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet tanszakán tanít.
Szerzői estjén a Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi szimfonikus költemény, Faust, az elkárhozott III. szvitje (Aphrodite) hangzik el, illetve két bemutatóra is sor kerül. Kesselyák Gergely vezényletével először hallhatják az érdeklődők a Tavaszi szimfóniát és Dubrovay második Hegedűversenyét – ez utóbbit Baráti Kristóf tolmácsolásában.
2013. Október 31. – G. Verdi: Requiem
Erdélyi Miklós-bérlet/1., Zeneakadémia, 19.00
A MÁV Szimfonikus Zenekar egy évvel alapítása után, 1946 őszén kezdte első bérletes koncertsorozatát a Zeneakadémia Nagytermében. Azóta, 63 éven keresztül minden évben itt indította el ezeket a sorozatokat, egészen az épület 2009-es bezárásáig. A felújítás után megújulva, de eredeti formájában nyitja meg kapuit a zeneművészetnek ez a temploma. Halottak napjának közelsége miatt ezen az örömünnepen gyászzenét adnak elő – de Verdi zenéje nem a szomorúságot, hanem inkább a vigasztalást hirdeti. A Requiem zenéje tele van áhítattal, alázattal, könyörgéssel és reménységgel, de tele van szebbnél szebb dallamokkal és drámaisággal is.
Verdit 1868-tól, Rossini halála óta foglalkoztatta egy halotti mise komponálásának ötlete.
Az első tervek szerint egy olyan kompozíció született volna a nagy operaszerző emlékére, amelynek minden egyes tételét más-más itáliai komponista írja, és Rossini halálának első évfordulóján hangzott volna el először. Bár Verdi megkomponálta a maga részét, a Libera me-t, a terv végül mégsem valósult meg, sőt, amikor kiderült, hogy a Dies irae-re sem akad vállalkozó, annak vázlataiba is belefogott, két évvel később egy barátja javaslatára pedig nekilátott a többi tétel megírásának is. 1873-ban újabb alkalmat adott a mű megírásának Verdi jó barátjának, Alessandro Manzoninak a halála, aki az itáliai irodalom Risorgimento névvel fémjelzett korszakának nagy alakja volt. A mű 1874. május 22-én hangzott el először a milánói Szent Márk-székesegyházban hatalmas sikerrel.
Rendeltetését tekintve szakrális mű, ám ami megszólal, az operazene, a szó legjobb értelmében: olyan zene, amely a szövegben rejlő költői gondolatot segít eljuttatni a hallgatók szívébe.
A MÁV Szimfonikusokat Csaba Péter vezényli az évad első bérletes koncertjén, olyan kiváló szólisták közreműködésével, mint Sümegi Eszter, Wiedemann Bernadett, Fekete Attila, illetve Rácz István.
Lantai József