Művészet Egy Jobb, Teljesebb Világért

Radák Eszter és Birkás Ákos képei

2009. szeptember 16-án bemutatták a K&H kortárs gyűjteményének első darabjait: Birkás Ákos, Magyarósi Éva, Radák Eszter, Rácmolnár Sándor, Szabó Dezső és Vécsei Júlia alkotásait. Művészet egy jobb, teljesebb világért címmel, a K&H márkaértékeihez igazítva építi újjá gyűjteményét, amely kezdeményezés példa nélküli a magyarországi vállalatok körében.

Radák Eszter és Birkás Ákos képei

A K&H szándékai szerint ezzel megalapozta, a következő hónapokban pedig folytatja gyűjteményének újjáépítését, melyben kiemelt szerepet kapnak a K&H által vallott olyan alapértékek, mint például a dinamizmus, a megújulni tudás és a tartós értékteremtésre, azaz a megbízhatóságra való törekvés. A K&H Csoport új, kortárs képzőművészeti gyűjteményét a korábban felkért művészeti tanácsadó testület által kidolgozott szakmai koncepció alapján építi, mely nemzetközi viszonylatban is tökéletesen megfelel egy 21. századi kortárs gyűjteménnyel szembeni elvárásoknak.

Marko Voljc	Petrányi Zsolt	Rácmolnár Sándor
Birkás Ákos	Szabó Dezső	Vécsei Júlia

A K&H művészeti tanácsadó testületének tagja Petrányi Zsolt művészettörténész, a Műcsarnok, az Ernst Múzeum és a Dorottya Galéria vezetője, az AICA (Műkritikusok Szövetsége) tagja, számos jelentős kortárs kiállítás kurátora; Szurcsik József képzőművész, művészeti oktató, tanszékvezető főiskolai docens, az Esterházy Károly Főiskola tanszékvezető tanára és a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatója, valamint Topor Tünde művészeti tanácsadó, az ArtMagazin főszerkesztője.

Sándor Krisztián és Marko Voljc	Petrányi Zsolt és Marko Voljc	Sándor Krisztián: Bringasok
Magyarosi Éva és Sándor Krisztián képei	Radák Eszter

A K&H művészeti gyűjteményének első darabjai: Vécsei Júlia Csend, nyugalom, szertefoszló képzetek című akvarellsorozata, Magyarósi Éva A látás, hang, belső remegés című olajképe, Birkás Ákos Köpfe című olajképe, Rácmolnár Sándor Badminton című kollázsa, Radák Eszter Tengerpart című olajképe és Szabó Dezső Expedíció és Process 3 című fotói.

A gyűjteményt gazdagítja Sándor Krisztián festőművész „A Bringások" c. alkotása is, hiszen a K&H által létrehozott művészeti alkotói ösztöndíj-pályázat első nyerteseként az ösztöndíj-időszak leteltével a fiatal művész egyik képe is a K&H tulajdonába került.

„Példát szeretnénk mutatni abban, hogy véleményünk szerint egy XXI. századi vállalatnak hogyan kellene támogatni a kortárs művészetet – mondta Marko Voljč, a K&H Csoport vezérigazgatója. Amint tudják az évek során sok festményt gyűjtöttünk, de az a szó igazi értelmében nem volt gyűjteménynek nevezhető. Ezeket a festményeket értékesítettük és úgy döntöttünk, hogy egy szakértői testület segítségével új gyűjteményt hozunk létre. Örömmel mondhatom, hogy sikeresen beszereztük a műtárgyak első részét. Az új gyűjteményünk címe Művészet egy jobb, teljesebb világért, és ez volt az egyetlen vezérelvünk a festmények kiválasztásnál."

A vezérigazgató meglátogatta műtermében és kiállító galériájában Sándor Krisztiánt a művészeti alkotói ösztöndíj-pályázat első nyertesét, és úgy érezte munkái összhangban

vannak a K&H Csoport értékeivel: a dinamizmussal, a megújulni tudással, a kor jelenségeire való érzékeny reagálókézséggel, és valóban arra érdemes művészt támogattak. Nehéz volt a választás Krisztián sok nagyszerű műve közül, végül is „A Bringások"c. festménye lett a gyűjtemény része.

Petrányi Zsolt véleménye szerint már ebből az első válogatásból is látható, hogy nagyon karakteresen jó irányba indult el a kollekció. Amikor a művészet egy jobb, teljesebb világért mottó elhangzik, akkor ennek bizonyítását több és sokféle műalkotás tudja elvégezni. A kiválasztás generációs nyíltságot is tükröz, hiszen idősebb, közép-generációs és fiatal művészek alkotásai egyaránt bekerültek a gyűjteménybe. Petrányi Zsolt a bemutatott képekhez néhány útmutató, értékelő gondolatot fűzött.

Vécsey Júlia a legfiatalabb nemzedék egyik legaktívabb, legsokoldalúbb egyénisége „Csend, nyugalom, szertefoszló képzetek" című 5 darabos akvarell, papír 2008-ban készült munkája került a gyűjteménybe. A kiválasztott rajzok érzékenyek, újszerűk, és formai egyszerűségük dacára egyedi világlátásról tesznek tanúbizonyságot, sőt, az életműbe illesztve egy önálló, új világ rajzolódik ki.

Magyarósi Éva 2000-ben szobrász szakon, majd 2005-ben a Magyar Iparművészeti Egyetem – Vizuális Kommunikáció Tanszékén végzett. A Magyar Szobrász Társaság tagja 2003-tól. Sokoldalúságára jellemző, hogy rendezett társadalmi célú hirdetést, báb animációt, reklámot, videoklipet és díszlettervezőként filmekben , színházi rendezésekben és performanszokban is közreműködött. Munkáira jellemző, hogy a női lélek rejtekeiről, a testről, az érzelmekről mesél, fura álmok és megélt szituációk többszólamú történeteit mutatja be. A gyűjteménybe választott „A látás, hang, belső remegés" c. képe a női szépség megjelenítésén keresztül egy nagyon személyes, intim világot tár fel, műve a női identitás korszerű, mai egfogalmazásának is tekinthető.

Birkás Ákostól a „Köpfe" című munkája lett a kiválasztott, amelyen napi esemény, ismerős arcok jelennek meg. A gyűjteménynek nemcsak fontos, hangsúlyos része a festmény, hanem alapvetése is. A művész 1985-től kezdte Fej-sorozatát, amely végül hatalmas sorozattá bővült. Az évek során változatlanok maradtak az alapelvek és kérdések: a kompozíció, a szerkezet, a tágabban vett képarchitektúra problémája, illetve a fej vagy arc univerzális témája. Új képei a megújulási képességének bizonyítékai.

Rácmolnár Sándor számos grafikai műfajban alkot. A 80-as évek közepétől foglalkoztatja a vizuális közhelyek ironikus, kritikus kifigurázása. A popkultúra olyan elemeit rendeli egymás mellé, mit a pin-up girlök, a comics különféle megoldásai, vagy éppen filmek alakjaiból és az alkalmazott grafika fogásaiból állít össze új értelmezést adó alkotásokat. Jellegzetes, a graffitik, a reklámok, a képregények világát idéző neopop művei az egyik legmarkánsabb grafikussá tették. „Badminton" c. képén a nyugtalanító figurák jelenlétének ellenére egy újfajta rend bontakozik ki, egy egyensúlyi helyzet, melyben a kivitelezés minősége és esztétikuma áll szemben a rendkívül mozgalmas sokrétű képi világgal.

Radák Eszter klasszikus olajfestés- technikát alkalmazó táblaképeket fest. Csendéleteinek, városképeinek kompozícióit, belső tereket idéző műveit különös nézőpontok, meglepő részletkiemelések, furcsa horizont- és perspektíva-váltások jellemzik. Személyes környezetbe viszi a befogadót, ahol a tárgyak szinte transzcendens nyugalomban vannak, a képek egyszerre reflektálnak a minket körülvevő vizuális világra és törekszenek egy elvonatkoztatott szervezettség sugallatára. Tengerpart c. képén sajátos perspektíva jelenik meg, a homokvárak előtérbe húzása és a világítótorony méretezése sajátos egyensúlyvesztést jelent, a téma ellenére inkább csendéletnek tekinthető a festmény, melynek különös színvilága csak erősíti ezt az érzést.

Szabó Dezső az elmúlt években nagyon érdekes koncepcióval ajándékozta meg a magyar művészeti életet, az ezredvégi új képzőművész-fotós generáció egyik legérdekesebb alkotója. Pályáját monokróm festészettel kezdte, majd színes fényképeket készített. Fényképeit többnyire megkonstruált makettekről készíti, legyen az tengeralattjáró, forgószél, vihar, szobabelső vagy légi katasztrófa. Ekképp felveti a valóság vagy illúzió és fikció problematikáját, és így kapcsolódik a képkészítés lehetőségeiről szóló ezredvégi diskurzusba, ugyanakkor olyan drámai, lírai vagy hétköznapi helyzeteket teremt képein, melyek – elkészítési módjuktól függetlenül is – életünkhöz kapcsolódnak. A gyűjteménybe Expedition és Process képét választották. A művész által létrehozott, szimulációs technikával készült kép mellé rendezve a kép elkészítésének folyamatát bemutató művet, az eredeti új jelentéssel gazdagodik. Az autonóm műként értelmezhető werkfotó a makettről készült kép műhelytitkait tárja fel.

Sándor Krisztián a festészet és a kollázs eszközeivel keresi a választ arra a kérdésre, hogy Kik vagyunk, honnan jöttünk, hová tartunk? Energikus színekkel általában a tevékeny férfitársadalom nyüzsgő forgatagát jeleníti meg. Szereti a sportos tematikát: bokszolókat, hokisokat fest, a futballpálya kirobbanó erejű pillanatait örökíti meg. Nagyméretű vásznain kedveli az autókat, mint a férfiasság egyik mai lovagi szimbólumát, az autósüldözéseket, a karambolokat.

A K&H ösztöndíj számomra komoly segítséget jelentett, hiszen a nehézségek ellenére folytathattam megkezdett munkám, nem vesztettem el a lendületemet – nyilatkozta Sándor Krisztián. A művész tele van inspiráló témával, és azok közé tartozik, akik szüntelenül dolgoznak. Áprilisban volt az Inda Galériában önálló kiállítása, azóta folyamatosan alkotva ismét elő tudna állni hasonló mennyiségű és minőségű munkával. Nézete szerint állandóan dolgozni kell, és készen kell állni mindig a váratlan kihívásokra, nem a szerencsére várni.

A K&H Csoport bejelentette, hogy folytatja alkotói ösztöndíj programját, és kiírta az ösztöndíjra vonatkozó új pályázatot is, amelyre az elmúlt 5 évben diplomát szerzett fiatal képzőművészek jelentkezhetnek 2009. október 22-ig. Az ösztöndíj időtartama 6 hónap, a művészeti tanácsadó testület javaslata alapján a K&H Csoport által nyertesnek választott fiatal alkotó havonta bruttó 125.000 Ft összegű alkotói támogatást kap majd. Az első pályázati kiírást rendkívüli érdeklődés övezte, akkor összesen közel 100 fiatal alkotó adott be jelentkezést. Az alapító K&H és a művészeti tanácsadók a mostani kiírás alkalmával is hasonló érdeklődésre számítanak.

Köszönöm a Műcsarnok, Petrányi Zsolt és az EDGE Communications szakmai segítségét.

Összeállította Lantai József