NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL — Edward Albee abszurd drámája a Centrál Színházban
6 perc olvasás
A tőzsgyökeres 20. századi amerikai szerző legismertebb színdarabja 1962-ben keletkezett. Eredeti címe: Who's Afraid of Virginia Woolf? a véletlen műve, Albee egy átmulatott éjszaka után találta a kollégium mosdójában ezt a feliratot. Szegény Virginia Woolfnak (1882-1941) tulajdonképpen csak annyi köze van a dologhoz, hogy 1928-ban megírta Orlando című művét, amelynek kortalan, nemtelen főhőse a számára elidegenedett világban utazgat. A szellemes fordítók többféle magyarítással próbálkoztak (Elbert János), amíg végül Hamvai Kornél egy gyermekdalból kiragadott részletet választott: nem félünk a farkastól, nem esz meg, csak megkóstol…
A tőzsgyökeres 20. századi amerikai szerző legismertebb színdarabja 1962-ben keletkezett. Eredeti címe: Who's Afraid of Virginia Woolf? a véletlen műve, Albee egy átmulatott éjszaka után találta a kollégium mosdójában ezt a feliratot. Szegény Virginia Woolfnak (1882-1941) tulajdonképpen csak annyi köze van a dologhoz, hogy 1928-ban megírta Orlando című művét, amelynek kortalan, nemtelen főhőse a számára elidegenedett világban utazgat. A szellemes fordítók többféle magyarítással próbálkoztak (Elbert János), amíg végül Hamvai Kornél egy gyermekdalból kiragadott részletet választott: nem félünk a farkastól, nem esz meg, csak megkóstol…
Albee Nem félünk a farkastól című, korszakalkotó drámájából készült film (Elisabeth Taylor és Richard Burton játszotta) öt Oscar-díjat hozott. Budapesten 1967-ben mutatták be először színpadon Gábor Miklós és Tolnay Klári feledhetetlen főszereplésével, majd összesen még tíz Albee-darabot láthatott a magyar közönség.
Most Puskás Tamás rendező a Centrál Színházhoz újonnan szerződött két művész, Básti Juli és Rudolf Péter főszereplésével mutatta be az idén 88 éves amerikai író drámáját. Az ifjú házaspár szerepében Schmied Zoltánt és Ágoston Katalint láthatjuk.
A történet röviden:
George és Martha régóta házasok, az életük dögunalom, kilátástalanság és reménytelenség. Máris túl sokat ittak az após esti buliján, de éjjel kettőkor beállít hozzájuk a meghívott ifjú amerikai házaspár, Nick és Honey személyében. Nick erős, izmoktól dagadó biológiatanár ugyanazon az új-karthagói főiskolán, ahol George történelmet tanít. Honey pedig butácska háziasszony. Még a vendégek érkezése előtt Martha és George beavat bennünket a bezártság okozta, nyomorult, veszekedéssel és gyűlölködéssel teli ocsmány hétköznapjaiba. Az ifjú párt eleinte „elszórakoztatják" a gyötrelmeikkel, nem számít, milyen mélységekbe zuhannak. A fiatalok eleinte tréfának veszik a viselkedésüket, amíg rájuk nem kerül sor. A kegyetlen fordulatokban gazdag történetben a szereplők mérhetetlenül sokat isznak. Honey, a fiatal feleség hamar rosszul lesz, az éjszakában mindenki kifecsegi élete és párja titkait, s ezzel a vendéglátók vissza is élnek. Semmi sem szent, úgyis pokol az életük ebben a nem véletlenül Új-Karthágónak nevezett, elpusztítandónak látott városban. A vendéglátók tovább folytatják az embertelen játszmát…
A színészek csöppet sem visszafogottan, inkább magukból kivetkőzve küzdenek meg a darabbal. Úgy érezzük, hogy a színészkirálynő, Básti Juli itt talán kissé túlrikácsolja a szerepét, a hangja több oktávot felölel. Rudolf Péter most megfelelő partnerének bizonyul. A köznapi unalom megtörésére vágynak, hát eljátsszák a maguk alkotta regényt. Ágoston Katalin jól alakítja a buta nőt, Schmied Zoltán pedig a szamárlétrán bármi áron felfelé törekvő fiatalembert. Ők ketten az Új Amerika képviselői, persze hiába akarnának mások lenni, illeszkedniük kell a hagyományos társadalom tartalmatlan ürességébe. Félnek önmaguktól, a magánytól, a közösen teremtett képmutatástól. Mindegyikük a saját poklában ég és ott is marad. A darab vége azonban a megbékélést sugallja.
A színmű sikere nem vitatható, még sokáig fogják játszani. Puskás Tamás színházában mindenki a legjavát adja a dramaturgtól (Baráthy György) a rendezőasszisztensig (Hajós Eszter). Kiválóak a jelmezek és a díszletek, remek a plakát is.
Edward Albee-ról érdemes még megjegyezni: A szüleiről semmit nem tudunk, édesanyja kéthetes csecsemőként a kórházban „felejtette". A tehetős Albee házaspár fogadta örökbe. A legjobb iskolákba járatták, de több közép- és felső-iskolából kicsapták rossz magaviselete miatt. A sors iróniájaként a most 88 éves író irodalmat tanít a legrangosabb amerikai egyetemeken, és háromszor kapott Pulitzer-díjat. A nevelőszüleit elhagyta, és inkább kifutófiú, majd színész lett, közben írogatott. Thornton Wilder tanácsára fogott színdarabok írásába. 1958-ban egy New York-i producer visszautasította az Állatkerti történet című színművét, amit viszont Berlinben nagy sikerrel játszottak. Csak ezután voltak hajlandók New Yorkban is bemutatni Samuel Beckett egyfelvonásosával együtt. Ketten teremtették meg az új abszurd színházat, Albee így csatlakozhatott az amerikai drámaíró nemzedék híres képviselőihez, mint: Arthur Miller, Tennessee Williams, Eugene O'Neill. Mindegyikük példaképe Samuel Beckett volt. Eugene Ionescu abszurdjai mellett Albee okozott igazi forradalmat a realizmus és a szürrealizmus ötvözetével, az Amerikai Álom kritikájával. 1962-ben mocskosnak számító szavakat, szexuális tabukat, gondolatokat mondtak ki, ezzel szinte sokkolták a nézőket.
Albee színdarabja nem független attól a meghasonulástól, amit 1961-ben az NDK által felhúzott Berlini Fal jelentett. A világ kaotikussá vált. Amerikai magyarázók szerint J. F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1963-as nyugat-berlini látogatásán kijelentette, hogy „én is berlini vagyok!". E mondata a hidegháború jelképévé vált az irodalomban és a politikában. Albee szándékosan nevezte el drámája ifjabb hősét Nikita Hruscsovról Nicknek, George Washingtonról pedig az idősebb férfi főszereplőt George-nak. Amerika számára veszélyesnek találta Kelet-Európában a szovjet típusú berendezkedést. Berlin pedig az erőszak szimbólumává vált. A Szovjetunió 1962-ben telepített Kubába nukleáris fegyvereket. E korszak vezetett a vietnámi háborúhoz, a Watergate-botrányhoz és Kennedy elnök meggyilkolásához. Az új kor gyermekei: Nick és Honey belecsöppennek George és Martha házassági válságába. Lehet, hogy belemagyarázás a darabba, de lehet, hogy a jövő sejtése. Albee új-karthágói története mindenesetre August Strindberg és Harold Pinter hatásaitól sem mentes. Életművét az Amerikai Kritikusok legfontosabb elismeréseként Tony-díjjal jutalmazták, valamint az Amerikai Szépírók Akadémiájának tagja lett.
DOBI ILDIKÓ
