Nicolas Bourbaki
3 perc olvasás
Megnyugtatom az Olvasót, bár írásom a matematikáról szól, egyetlen képletet, egyenletet, vagy számot sem fogok beleírni, az évszámokat kivéve.
Megnyugtatom az Olvasót, bár írásom a matematikáról szól, egyetlen képletet, egyenletet, vagy számot sem fogok beleírni, az évszámokat kivéve.
Püthagorasz (Kr. e. 582-496) óta a matematikatörténet egyedülálló esetét szeretném bemutatni. Régi szakkönyvek, lexikonok szerint Nicolas Bourbaki professzor görög származású, francia matematikus. Publikációi megtalálhatók a Matematikai Kutató Intézetben, könyvei az Országos Széchényi Könyvtárban. Legendák szólnak róla, műveit olvassák, idézik, hivatkoznak tételeire a diákok, matematika tanárok, kutató matematikusok. Az Oxford Universíty-n, Göttingában vagy Harwardon tanult számos matematikus szerzett Bourbaki műveinek elemzéséből, vagy továbbgondolásából doktori, vagy PhD fokozatot.
Nem tudni mikor született. Első tudományos cikke a topológiáról 1938-ban jelent meg a Mathematical Adventure c. folyóiratban, ezért feltételhető, hogy 1913 körül születhetett. 1940-ben már húsz írása jelent meg tudományos kiadványokban, elsősorban a The Journal of Simbolic Logic-ben.
Ekkor egy oknyomozó szakújságíró a lap szerkesztőségénél próbált érdeklődni Bourbaki elérhetőségéről, szeretett volna riportot készíteni vele. Kiderült, hogy postán küldi be cikkeit. Amikor első könyve megjelent a modern halmazelméletről, felkesreste a kiadót. Elmondták, hogy Párizsban, a Place des Vosges egyik ügyvédi irodájából kapták a kéziratot és oda utalták át a honoráriumot. Írány az ügyvédi iroda. Közölték, csomagküldő szolgálat embere hozta az anyagot. Ott pedig nem foglalkoznak a feladó személyével, kifizeti a kézbesítési díjat és annyi. Így rörtént a többi könyvvel is. A szerzői jogdíjat az ügyvédi iroda egy anonim bankszámlára továbbította. (Akkor még léteztek ilyen bankszámlák, ma már a pénzmosás megnehezítése végett csak névvel és a személyazonosság igazolásával nyitható bankszámla egész Európában.)
Így teltek az évtizedek, Bourbaki professzor írta tudományos cikkeit,szakkönyveit. Egyszer történt csak meglepő fordulat. Egy Nancy-i lakos, nem szakmabeli, meghallotta a nevet. De hiszen nekünk van egy ilyen szobrunk a Dóm közelében. Valóban állt ott egy bronz szobor, szakállas marcona férfi díszegyenruhában, kitüntetésekkel. A felirat: Charles Denis Sauter Bourbaki tábornok (1816-1897), az Olaszországi Hadtest I. Gyalogezredének parancsnoka. De nyomát nem találták annak, hogy leszármazottai lettek volna.
A rejtély csak 1970-ben oldódott meg. Nicolas Bourbaki nevű matematikus egyszerűen nem létezik. Hat fiatal egyetemi oktató a Sorbonne-on ezen az álvéven publikálta közösen írt cikkeit, könyveit. Nyilvánosságra hozták, hogy ők találták ki az egész történetet, amely harminc évig működött és titokban tudott maradni. A szakmai körvéleményt a titok megfejtése nem zavarta, a mai napig is Bourbaki team-ek működnek szerte a világban. Műveire hivatkoznak, idézik.
Hát ennyit erről a tudományos kuriózumról.
Láng Róbert