Nyolc óra Szórakozás, Nyolc óra Szabadidő? - ADATOK A MAGYAR FOGYASZTÓK SZABADIDŐ FELHASZNÁLÁSÁRÓL

Folyamatosan csökken az emberek rendelkezésére álló szabadidő, és ebben a tekintetben nem is várható kedvező fordulat a jövőben – állapítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet Szabadidő-kutatása. Átlagosan a megkérdezettek fele elégedett a rendelkezésre álló szabadidő hosszával.

A GfK Hungária kutatása szerint többen vélik úgy, hogy szabadidejük a jövőben csökkenni fog, mint ahányan bizakodóak ebben a tekintetben. A szabadidő hosszával kapcsolatos kedvezőtlen tendencia várhatóan folytatódni fog. A csökkenési tendenciához nyilvánvalóan hozzájárul az egész világot, így hazánkat is érintő pénzügyi és gazdasági válság, melynek következtében megcsappan jövőbeni jólétünkbe vetett hit, ami miatt csökken a vásárlókedv, a fogyasztási hajlandóság, ennek következtében csökken a vállalatok termelése, és feltételezhetően növekszik a munkanélküliség. A romló hitelfelvételi lehetőségek közepette a szabadidő egyre jobban veszít jelentőségéből, a munkavégzés szükségszerűen szabadidőnk rovására növeli részarányát a napi időmérlegben.

A versenyszférában dolgozók esetében a munkaidő nem ritkán belenyúlik a szabadidőbe. Elsősorban a 25-44 éves korosztály nagyobb része elégedetlen a szabadideje hosszával, és csupán minden harmadik válaszadó érzi úgy, hogy megfelelő „mennyiségű" szabadidővel gazdálkodhat. Azonban nem meglepő, hogy vannak olyanok is, például a 60 évnél idősebbek, az egyedülállók, és a vezető beosztásban dolgozók, akik lényegesen elégedettebbek a rendelkezésükre álló szabadidővel, sőt, az érzékelt szabadidő is jóval hosszabb az esetükben. A férfiak is átlagosan több szabadidőről számolnak be, hiszen a háztartás körüli feladatok folyamatos ellátása elsősorban a nők szabadidejét csökkenti.

Természetesen azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a rendelkezésre álló szabadidő mennyisége és az azzal való elégedettség a gazdasági státusz és az életkor mellett erős összefüggést mutat a háztartás, a család méretével és a válaszadó havi jövedelmével.

A rendelkezésre álló szabadidő hosszától függetlenül a KSH adatai szerint az utóbbi pár évben egy háztartás éves kiadásaiból összességében 8 százalékot költött szabadidős és kulturális tevékenységekre. Ezek a kiadások 2000-ről 2006-ra duplájára emelkedtek, ezek közül legnagyobb mértékben a szervezett társasutazásra, illetve a szabadidős és kulturális szolgáltatásokra fordított kiadások.

Kikapcsol vagy mégsem?

A válaszadók egy átlagos munkanapon napi 5 órányi, míg hétvégenként napi 8 órányi szabadidővel gazdálkodhatnak. Így egy átlagos héten alig 40 óra szabadidejük van, ami egyben azt is jelenti, hogy szabadidejük jelentős része „valahol elvész", vagy 8 óránál jóval többet tartózkodnak munkahelyükön.

Az elvesző, egyre csökkenő szabadidőre több magyarázat is lehet. Mindközül talán a legérdekesebb – amely egymástól markánsan eltérő véleményeket eredményez – hogy ki és mit tart a szabadidőben végzett kötelező jellegű tevékenységnek.

Van olyan honfitársunk, aki kikapcsolódásnak tekinti a házimunkát vagy éppen a leckeírást a gyerekkel. Ezzel szemben valószínűleg sokan nem szabadidős tevékenységként definiálják ezeket az elfoglaltságokat, hasonlóan a sokszor kötelező jellegű rokonlátogatásokhoz. A napi bevásárlás továbbra is megosztja a válaszadókat, bár a megkérdezettek egyharmada a napi bevásárlást kifejezetten kötelességként éli meg. A takarítás, illetve a munkahelyre és hazautazás már csak ritkán pihentető tevékenység, az utóbbihoz nyilvánvalóan hozzájárul az utazással együtt járó idegeskedés, ingerültség, a tömegközlekedés, illetve a munkahelyre történő beutazást esetenként kísérő pszichés feszültség. A nagyon elutasított, inkább fárasztó, kötelességszerű tevékenységekhez sorolták a válaszadók az ügyintézést, a mosogatást és a mosást.

A legkedveltebb szabadidős tevékenység a barátokkal közös időtöltés, ezt érezzük leginkább szórakoztatónak, pihentetőnek. Barátokkal elsősorban a diákok, a 15-44 évesek, a férfiak és főként az egyedülállók járnak össze. Ezt követi a kertápolás, a növénygondozás és a főzés, új receptek kipróbálása. Ugyanakkor a kertészkedés, növényápolás, virággondozás elsősorban az idősebb korosztály és a nők gyakoribb szabadidős tevékenysége, ezen kívül jellemző a kisebb háztartásokra. Gyakori elfoglaltság a zenehallgatás is. A megkérdezettek háromnegyede legalább hetente hallgat zenét, bár valószínűleg ez nem minden esetben jelent minőségi elfoglaltságot. A zenehallgatás és a tévézés tipikusan háttértevékenységek. A válaszadók csaknem fele, főként a fiatalok és a középkorúak számítógépeznek szabadidejükben és közel háromnegyedük legalább hetente olvas újságokat, folyóiratokat, magazinokat, különösen a középkorúak.

Otthon vagy máshol?

Az, hogy külföldre utazunk, vagy inkább itthon maradunk Magyarországon, szorosan összefügg a háztartások anyagi helyzetével. A szabadidős célú külföldi utazásokat elsősorban a legmagasabb jövedelmi kategóriába esők engedhetik meg maguknak, ez legtöbb esetben nyilvánvalóan összefügg a vezetői beosztással. Kutatásunk eredményei szerint csupán minden negyedik válaszadó hagyja el szabadidejében az országhatárt, körükben évente átlagosan 2 külföldi utazásról (1,7 út/év) beszélhetünk. A nagyobb családok, háztartások az átlagosnál gyakrabban szerveznek külföldi utakat, de ugyanez elmondható a lényegesen több szabadidővel rendelkező nyugdíjasokra, 60 év felettiekre, illetve a 25-34 évesekre is.

A belföldi utazásokat tekintve a megkérdezettek körülbelül háromnegyede lenne hajlandó utazni egy vélhetően kellemes esti programért vagy egy jónak ígérkező hétvégi kikapcsolódásért. Akik hajlandóak kocsiba ülni vagy bármilyen más módon utazni egy kellemes esti programért, átlagosan 60 km-t tennének meg oda-vissza. A kellemes hétvégi program eléréséhez, megközelítéséhez átlagosan közel 200 km-t hajlandóak azok utazni, akik egyáltalán kocsiba ülnének. Főleg a középkorúak, a jobb anyagi körülmények között élők, a vezető beosztásúak és a szellemi munkakörben alkalmazott diplomások hajlandók az átlagosnál nagyobb utat megtenni.

A magyar lakosság kétharmada (66%) tölti saját bevallása szerint jellemzően otthonán kívül szabadidejét. Állítólag ők heti 2-3 alkalommal is kimozdulnak a négy fal közül, más kérdés, hogy ebben az adatban érzünk némi etalonnak való megfelelési kényszert (az otthoni szabadidőtöltést a többség inkább negatívan értékeli). A válaszadóknak mindössze fele (51%) szervez szabadidejében pihenési célú utazásokat, ők – tehát akik rendszeresen utaznak – havi 2 alkalommal teszik ezt.

Az előbbieket támasztja alá az is, hogy a magyarok elsősorban felszabadultan, frissen, aktívan, változatosan, nyitottan töltik el szabadidejüket érzésük szerint. Azonban ennek némileg ellentmond, hogy nem kevesen gondolják úgy, szabadidejükben csendes, kényelmes időtöltést keresnek. Más kutatások is inkább azt igazolják, hogy mi, magyarok, döntő részt kényelmesen, otthon, visszahúzódva töltjük el szabadidőnket, viszonylag keveset járunk el otthonról, főleg az idősebb korcsoportokban.

A kutatásról

A Szabadidő-kutatást a GfK Hungária Piackutató Intézet a T-Mobile támogatásával a szabadidő kutatóműhely keretében készítette el 2008-ban. A felmérés 2 000 személy megkérdezésével, számítógéppel támogatott módszerrel (CAPI) történt. Az eredmények reprezentatívak a 15-69 éves teljes felnőtt lakosságra nem, életkor, lakhely és a háztartás mérete szerint.