Örök emberi árnyak kísértenek Hirosimában
3 perc olvasás 
A II. világháborút lezáró bombázások megközelítőleg 200 ezer ember halálához vezettek Hirosimában és Nagaszakiban. Sokan a becsapódást követően azonnal életüket vesztették, mások napokkal, hetekkel vagy évekkel később, a sugárzás okozta kínok közt hunytak el.
A II. világháborút lezáró bombázások megközelítőleg 200 ezer ember halálához vezettek Hirosimában és Nagaszakiban. Sokan a becsapódást követően azonnal életüket vesztették, mások napokkal, hetekkel vagy évekkel később, a sugárzás okozta kínok közt hunytak el.
A DoQ-n május 20-án debütáló Japán amerikai megszállása című dokumentumfilm bemutatja az atombombák pusztítása utáni állapotokat, a lerombolt városokat és az emberi alakok hátborzongató árnyékait, amelyek örökre a földre és a falakra vésődtek.
Az 1945-ös amerikai atomtámadás Hirosimában 80 ezer, Nagaszakiban pedig 40 ezer ember azonnali halálához vezetett. A robbanásban szerzett sérülések és a sugárzás hosszú távú hatásai azonban tovább tizedelték Japán lakosságát az elkövetkező évtizedekben. Feltehetőleg 240 ezer civil lakos vesztette életét az atombomba közvetlen és közvetett hatásai miatt. Néhány nappal az atomtámadás után a japánok kapituláltak, és az amerikai erők békésen bevonulva szállták meg az országot – a Japán amerikai megszállása című film a DoQ műsorán eredeti felvételeken keresztül idézi fel az akkori állapotokat, bemutatja a földdel egyenlővé tett városok romjait, a túlélők szenvedését és az újjáéledő japán kultúrát egyaránt.
Az atombombák nyomában csupán romok és az emberek kísérteties árnyai maradtak hátra a lépcsőkön, a falakon és a járdákon. De mégis hogyan lehetnek tökéletesen kivehető emberi árnyékok Hirosima kövein emberek nélkül?
Számos városi legenda kering arról, hogyan is születtek a rejtélyes árnyak. A legbrutálisabb feltételezesek szerint a robbanások következtében megsemmisülő emberek testének „lenyomatai" olvadtak bele a környezetükbe az örökkévalóságig. Valójában azonban az atombomba robbanás egyenes vonalban haladó hősugárzása eredményezte az állandó árnyékokat. A radioaktív sugárzás ugyanis hasonló elven alapszik, mint az UV sugárzás. A nap barnulást és leégést okoz a bőrön, kivéve, ha naptejjel vagy egyéb fényvédővel védekezünk ellene, az atombomba radioaktív sugárzása pedig „kifehéríti" azokat a felületeket, amelyekkel érintkezik. Amikor valami vagy valaki blokkolja a sugarakat, minden környező felület világosabbá válik, de a tárgy vagy a személy mögötti részek sötétek maradnak, amolyan fordított árnyékot létrehozva. A leghíresebb ilyen hirosimai árnyék egy kalapos férfi sötét lenyomata, aki a bombatámadás idején egy bank lépcsőjén várakozott a reggeli nyitásra. A lépcső egy részlete ma is megtalálható a Hirosima Béke Emlékmúzeumban, megőrizve azt a tragikus pillanatot, amikor több tízezer ember egyszerre vesztette életét.
Ismerjen meg még több megdöbbentő részletet az eredeti felvételekkel készült Japán amerikai megszállása című filmből május 20-án 21.00 órától a DoQ műsorán!
Lantai József
