Pangó Aranyár, Pangó Aranypiac

Rég nem látott figyelemben részesült a befektetési arany piaca a gazdasági és pénzügyi válság elmúlt éveiben. A gondok tengerében nem következett be látványos fordulat az utóbbi hónapokban, az arany és az ezüst árfolyama mégis látványosan beragadt egy historikusan visszatekintve magasnak mondható szinten. A további emelkedés elmaradásának sokrétű okai vannak. Ezeket számba véve dönthető el, hogy a piacba való beszállás megéri-e jelenleg, vagy jobb-e még kivárni esetleg – tájékoztat a www.aranypiac.hu

A válság immár négy éve van köröttünk, és alig csillapodik, legfeljebb időnként csak szünetet tart. Változatlanul érkeznek olyan hírek, amelyekre a nemesfémek jegyzése néhány hónapja még kitörő emelkedéssel reagált volna. Most ehelyett csak eldöcögnek az árfolyamok, sőt a rövidtávú tendencia inkább csökkenő irányú. Máris idejétmúlttá vált volna az arany és az ezüst? Aligha. Bőven szól érv az általános elemzői konszenzus mellett, amely szerint az év végéig az árfolyamok még emelkedhetnek.

1. Globális adósságválság

A globális adósságspirál egyre újabb köröket húz. Nincs olyan ország a világban, amely csökkenő adósságrátáról tudna beszámolni. Különösen az Egyesült Államok jár az élen az államadósság felhalmozásában. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint idén februárban 5,1 billió dollár volt az USA kormányának külföldiek kezében lévő hitelállománya különböző futamidejű állampapírok formájában. Ez alig egy hónap alatt 0,8%-os növekedést jelent, egy év alatt pedig meghaladja a 14%-ot. Az ország gazdasága eközben reálértéken gyakorlatilag nem növekedett, tehát az eladósodottság mértéke egyre csak növekszik.

2. Infláció alakulása

Az infláció a likviditásösztönző programok eredményeként állandó napirendi téma. A világ két vezető jegybankja, az amerikai Fed és az Európai Központi Bank árgus szemekkel figyelik a pénzromlás éppen aktuális mértékét. Igaz, hogy a hivatalosan közzétett statisztikák eddig legfeljebb csak enyhe emelkedést jeleznek a mutatókban, de a napi fogyasztási cikkeknél és az üzemanyagoknál érzékelt infláció sokkal magasabb, mint amit a hivatalos számok mutatnak. Ez az eltérés számos tényezővel magyarázható, de a lényeg valójában az, hogy az infláció érzékelése és a vele kapcsolatos pesszimista várakozások negatív gazdasági hatással járnak, mivel rossz irányba befolyásolják a fogyasztói magatartást és a megtakarítási hajlandóságot.

3. Negatív reálkamatok

A jelenlegi alacsony kamatok, és az ezzel együtt a negatív reálhozamok egy fontos érv az arany mellett, hiszen ezáltal jelentőségét veszti az a kritikai észrevétel, hogy a sárga fém kamatot nem termel. Amikor az aranytartás alternatív költsége lenullázódik a kamatozó befektetésekkel szemben, akkor az arany szerepe felértékelődik ezekhez képest. A történelmi adatsorokból jól kiolvasható, hogy a mostanihoz hasonló reálhozamok idején a nemesfémek hagyományosan jól teljesítenek.

4. Globális gazdasági lassulás

A Nemzetközi Valutaalap legaktuálisabb tanulmánya szerint a világ gazdasági teljesítménye 2012-ben el fog maradni a tavalyi év teljesítményétől. Ez a megállapítás egyaránt igaz a fejlett és a feltörekvő gazdaságokra, az eurózónának pedig egyenesen recesszióval, csökkenő GDP-vel kell számolnia az idén. A gazdasági növekedés globális lassulása egy folyamat, miután a 2011-es évet is már csökkenés jellemezte 2010-hez képest.

5. Elhúzódó euróválság

Éppen két éve annak, hogy a görög állam agóniája kezdetét vette, amely végül egy államcsőddel felérő adósságátrendezéshez vezetett. 2010 áprilisában az S&P a görög adóskockázatot „BBB+"-ra vágta vissza, miként tette ezt most a spanyolokéval is. A politikusok kincstári optimizmussal próbálták akkor és most is megnyugtatni a kedélyeket, majd az egyre nyilvánvalóbb bajok nyomán elkezdődött egy végeláthatatlan huzavona a mentőcsomagok és megszorítások körül, a piacok nyugtatgatása és a végül be nem tartott politikai háttéralkuk mellett. Mindez elég volt ahhoz, hogy a befektetők bizalma megrendüljön az Unió döntéshozóiban. Spanyolország esetében a görög példához hasonló módon történhet a válság eszkalálódása, ami már végzetessé válhat a közös európai fizetőeszköz számára.

6. Kötvényhozamok emelkedése

Spanyolország és Olaszország hosszúlejáratú kötvényeinek hozamszintje a 6%-ot közelíti. A hozamszintek kritikus emelkedése a magas államadósságokra és a gazdasági növekedést ellehetetlenítő megszorításokra adott válasz. Az eurózóna perifériáján felerősödő aggodalmak a Wall Street Journal elemzése szerint ahhoz vezethetnek, hogy az Európai Központi Bank a piacok megnyugtatására ismét kötvényvásárlási programba kezd. Az efféle likviditásnövelő intézkedéseket az arany árfolyama rendre emelkedéssel honorálta a múltban.

7. Jegybanki aranyvásárlások

A világ központi bankjai márciusban több mint 50 tonna aranyat vásároltak. Ezzel folytatódik az utóbbi években megfigyelhető trend, amely szerint a fejlett országok korábbi aranyeladásai elapadtak, a feltörekvő országok pedig ütemesen próbálják behozni lemaradásukat az arany tartalékolásában. A cél a portfóliók diverzifikálása révén a devizatartalékokban rejlő kockázatok mérséklése. Az állandó jegybanki aranyvásárlások folyamatos támaszai az arany árfolyamának.

8. Bizonytalan és bizalomhiányos bankrendszer

Az európai bankszektor bizonytalansága jelzésértékű a válság súlyosságát illetően. Az EKB legutóbb ezer milliárd eurónak megfelelő friss pénzt juttatott a pénzintézeteknek. Ennek az 1%-os kamat mellett három évre kihelyezett forrásnak egy jelentős része ahelyett, hogy a piacokat olajozná, az EKB-nál parkol egyéjszakás készpénzbetétek formájában 0,25%-os kamatért cserébe. A legfrissebb szerdai adat szerint az overnight betétek jelenleg 800 milliárd euró fölé emelkedtek. Ezzel a bankok inkább viselnek el veszteségeket, mintsem hogy nagyobb hozam reményében kockázatokat vállaljanak be.

9. Növekvő pénzmennyiség az USA-ban és az eurózónában

A Fed és az EKB egyaránt önti a pénzt a gazdaságba. A hivatalos adatok szerint a készpénz és betétállomány (pénzmennyiség M2) márciusban 9.798,5 milliárd dollár volt az Egyesült Államokban illetve 8.725,3 milliárd euró az euróövezetben. Ez csaknem 3%-os illetve több mint 4%-os növekedés az előző hónaphoz képest. Hogy mindez eddig nem vezetett az infláció megugrásához, azt a pénz áramlási sebességének lassulása okozza. Amint azonban elindul egy gazdasági növekedés, úgy a bankok vélhetően élénkülő hitelezési tevékenységének nyomán multiplikálódni fog ez a pénz. Amennyiben a jegybankok nem szívják majd időben vissza ezt a likviditási többletet, akkor eljöhet a begyorsulva emelkedő infláció ideje.