Petru Groza (1884-1958)

Petru Groza és Tildy Zoltán 1947-es budapesti találkozója.

  Túlbuzgó rendszerváltók 1990-ben lerombolták Groza bukaresti és dévai szobrát. A román történelem ismerői máig sem értik, hogy miért. Kézdivásárhelyi rokonaim csak úgy emlegették, mint a „legmagyarabb román”. Miniszterelnök, majd államelnök 1945-1958 között, lényegében 13 éven át Románia legfőbb vezetője. Azóta sem volt olyan harmonikus kapcsolat magyarok és románok között, mint abban az időszakban. Ezt a vegyes házasságok száma is bizonyítja.

   Anyanyelvi szinten beszélt magyarul. Román szülei a Hunyad-megyei Szászvároson járatták magyar gimnáziumba, majd elvégezte az ELTE jogi karát Budapesten. A Magyar Népi Szövetség első kongresszusán 1945 májusában Kolozsvárott a következőket mondta:   „Eljöttem, hogy a román–magyar együttélés erdélyi zászlaját itt ünnepélyesen meglobogtassam. Mi itt Erdélyben egy nagy kísérletet teszünk. Ha sikerül az írmagját is kiirtani a gyűlölködésnek román és magyar részről egyaránt, akkor ennek a sikernek a hatása kisugárzik a magyar népre, a Fekete-tengertől egészen a Lajtáig.”

   Magyarbarát politikáját miniszterelnökként tovább folytatta. Amikor Tildy Zoltám államelnök meghívására 1947 májusában Magyarországra látogatott, egy új román-magyar együttműködést írtak alá arról, hogy szakítanak a múlttal, és a két nép együtt kezdi építeni a boldog jövőt. Akkor jelent meg a magyar lapokban a két államférfi fényképe, alatta egy versidézet: „A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés. S rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés.” (József Attila: A Dunánál.)

   A két világháború között Groza ügyvédként dolgozott. Egyik híres perében a Hunyad- megyei magyar földbirtokosokat védte a kisajátítást követően. Bekapcsolódva a politikai életbe megalapította az Ekésfront nevű szervezetet. Céljuk a parasztságot sújtó növekvő adósságterhek csökkentése volt. Egy ideig az erdélyi ügyekért felelős miniszter  lett Alexandru Avere kormányában. Tagja volt a Szocialista Parasztpártnak és a Magyar Népi Szövetségnek is.

   A háború után véget nem érő politikai csatározások következtek Romániában, majd Andrej Visinszkij külügyminiszter vezetésével egy szovjet küldöttség érkezett Bukarestbe és Groza lett a miniszterelnök, bár sohasem lépett be a Román Kommunista Pártba. Némileg zavart okozott, hogy I. Mihály román király igényt tartott a trónra az Egyesült Királyság és az USA hathatós támogatásával, de ezek a viták elsimultak.

   Groza miniszterelnöksége és államelnöksége alatt hibákat is elkövetett, korlátozta a pártok és a sajtó tevékenységét, földreformja felemásnak sikeresedett, mindezekkel együtt Románia büszke lehet a „legmagyarabb” államférfijára. Szobrát 1907-ben újra felállították.

Láng Róbert