Ponyvaregény és magas irodalom

A minap sznobok társaságba keveredtem. Szidták, népbutításnak nevezeték a ponyvaregényt. Büszkék voltak magas műveltségükre. Mert vegyük például P. Howardot azaz Rejtő Jenőt, fanyalogtak, Piszkos Fred és Fülig Jimmy, már a nevük is borzalmas, műveletlen embereknek való, A Néma Revolverek Városa fércmű. Hogy vethető össze például Szabó Magdával, nemzeti irodalmunk büszkeségével, akinek Az ajtó című regényét Szabó István Oscar-díjas rendezőnk filmre vitte Helen Mirrennel, az ugyancsak Oscar-díjas angol színésznővel  és világsiker lett? Vagy a Régimódi történetről színdarab és filmsorozat is készült, a világ számos országában mutatták be.

A minap sznobok társaságba keveredtem. Szidták, népbutításnak nevezeték a ponyvaregényt. Büszkék voltak magas műveltségükre. Mert vegyük például P. Howardot azaz Rejtő Jenőt, fanyalogtak, Piszkos Fred és Fülig Jimmy, már a nevük is borzalmas, műveletlen embereknek való, A Néma Revolverek Városa fércmű. Hogy vethető össze például Szabó Magdával, nemzeti irodalmunk büszkeségével, akinek Az ajtó című regényét Szabó István Oscar-díjas rendezőnk filmre vitte Helen Mirrennel, az ugyancsak Oscar-díjas angol színésznővel  és világsiker lett? Vagy a Régimódi történetről színdarab és filmsorozat is készült, a világ számos országában mutatták be.

   Rendben van, uraim! Ide másolok  Szabó Magda Régimódi történetéből egy szövegrészt, amelybe beillesztettem Rejtő Jenő, a Néma Revolverek Városa című „ponyvaregényéből" néhány mondatot. Kérem az Olvasót, a megfejtést csak akkor nézze meg, ha már egy kicsit töprengett  a szövegen.

lÉs még mindig szereted?

lNem tudom. Szeretem is, gyűlölöm is. Jaj, mit tegyek? Hogy halhassak meg feltűnés nélkül? Mama erőltetni fog Lovászyhoz, és neki is igaza van, hisz oly nehezen élünk meg ketten a kis nyugdíjból. Adj tanácsot, keresztmama, mit tegyek?

lNyugodj meg először is, addig nem adhatok tanácsot, míg egy kicsit meg nem beszéltük a dolgot. Azt látom, hogy a másik férfi minden jómódjával, gazdagságával nem kell neked.

lNem, nem!

lÉs ez, aki játszott veled, s aztán elhajított?

lNem, nem!

lLégy büszke Elly. Régi közmondás, hogy a büszkeség gyakran jégre visz, de sárba soha. Egy férfi, aki nem veszi el a drága lányt, mert szegény, és nem viszi neki tálcán a fényűzést, a vagyont, nem tud szeretni, de nem is érdemel igazi szerelmet. Az ilyen hideg szívű, önző ember csak boldogtalanná tenne téged. Nem felejtené el soha, hogy miattad kell egyszerűbben élnie, s örökké emlegetné, milyen drágán megfizetett a szerelmi hóbortjáért. A mi kapcsolatunk a férfiakhoz, drágám, azon két ténykedésben merül ki, hogy jogosan elítéljük őket, és indokolatlanul megbocsátunk nekik. És ők tisztában vannak azzal, hogy mindig igazunk van, tudják, hogy felettük állunk rendességünkkel, erkölcsünkkel és abban, hogy egyedül a világon mi ismerjük igazán hibáikat és pózaikat, tehát kellemetlenek leszünk rájuk nézve, mert szeretnék, ha hibáik ellenére, kerülő úton, illetéktelen tiszteletet vívnának ki maguknak, és ez a törekvés nálunk nevetségesen esélytelen. El fogod őt felejteni, és majd eljön egy másik.

lSoha, keresztmamám! Nem kell nekem többé senki! Nem megyek férjhez soha!

lHát ne menj, kislányom! De akkor mit fogsz tenni, mi a célod?

lHiszen ha tudnám! – zokogott újból Elly. – De mihez fogjak? Itthon nem maradhatok a mama nyakán, s ő úgyse fog nekem megbocsátani, ha nem leszek Lovászí felesége.

Láng Róbert